Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott szerdán az 577 fős alsóházban. A kormány megbuktatásához legalább 288 szavazatra volt szükség, ennél jóval többen voksoltak Michel Barnier távozására.

Az alkotmánynak megfelelően Barnier miniszterelnöknek most be kell nyújtania lemondását Emmanuel Macron államfőnek, akinek új kormányfőt kell kineveznie.

Kapcsolódó

Az elnöki hivatal bejelentette, hogy a köztársasági elnök csütörtök este élő televíziós beszédet mond.

A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban. A júliusi előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően ötven napig tartott tárgyalások után szeptemberben megalakult kisebbségi Barnier-kormány abban is rekordot döntött, hogy az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje volt.

A bizalmi szavazásra azért került sor, mert Michel Barnier hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését. Ennek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de elfogadásához nem volt biztosított a nemzetgyűlési többség. A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően 24 órán belül nem nyújt be egyik párt sem bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

Hétfőn elsőként a baloldal nyújtott be bizalmatlansági indítványt, ami után Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is megteszi ezt, és kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására. Mindkét ellenzéki tömb elfogadhatatlannak ítélte meg a jövőre tervezett megszorító intézkedéseket.

A bizalmatlansági indítványok szerdai vitájában a 11 nemzetgyűlési frakció vezetői közül ugyanakkor

többen egyértelművé tették, hogy az elnöki párt és a további három jobbközép és centrista formáció által támogatott kormány megbuktatásával Emmanuel Macron destabilizálása és távozásra késztetése is a céljuk, jóllehet az elnök mandátuma 2027-ig tart és nem függ a kormány sorsától.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Mathilde Panot frakcióvezető a szavazást követően azonnal "Emmanuel Macron távozását és előrehozott elnökválasztást" követelt.

Marine Le Pen szerint a kormány azért bukott meg, mert Emmanuel Macron "technokrata választásait" folytatta. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője hozzátette, hogy "hagyni fogja dolgozni az új kormányfőt" annak érdekében, hogy "egy mindenki által elfogadott költségvetést dolgozzon ki".

„Én nem kérem Emmanuel Macron lemondását" - hangsúlyozta Le Pen. Szerinte az államfőnek magának kell levonnia a következtetést, hogy képes-e továbbra is köztársasági elnök maradni vagy sem a kialakult helyzetben.

Michel Barnier a szavazás előtt arra figyelmezetett, hogy Franciaország évente 60 milliárd eurót költ az államadóssága kamataira, többet, mint amennyit a védelemre vagy a felsőoktatásra, az államháztartási hiány pedig idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát.

"Mondhatunk, amit akarunk, de ez a valóság. Higgyék el: ez a valóság nem fog eltűnni egy bizalmatlansági indítvány varázslatával" - mondta a miniszterelnök.

A francia kormány bukásának minden bizonnyal hatása lesz a pénzügyi piacokra is.

Franciaország a valutaövezet második legnagyobb gazdasága, így bizonytalan helyzete a határain túlra is kihat. Ennek első jelei már a múlt héten megjelentek, amikor a befektetők egy rövid időre Franciaországot még Görögországnál is rosszabb hitelkockázatúnak nyilvánították.