Miután megtartotta az MKIK évadnyitó konferenciáját, a Macronomx kerekasztal-beszélgetésén Pásztor Szabolcs Oeconomus kutatási igazgatója, Nagy János, az Erste Bank senior elemzője, Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője elemezte az elhangzottakat.

A konferencián

is beszélt a 2025-ös év gazdasági kihívásairól.

A szakértők szerint az elhangzottak alapján azt látni, hogy a kormány igyekszik megőrizni az egészséges mozgásteret a költségvetésen belül. Örvendetes, hogy a költségvetési hiány tulajdonképpen egyenlő a kamatfizetés terhével, ennek következtében is van mozgástér, de amíg a háztartásnál jó, ha a költségvetés pozitívumot mutat, azért egy jó kormányzat vállal békeidőben is egy költségvetési hiányt, mert ha többlet van, akkor annak az az üzenete, hogy lenne pénz fejlesztésre, autópálya- és kórházépítésre, de ezt nem költi el a kormányzat. Ugyanez elmondható, ha egyensúlyközeli az állapot. Egyébként egy hosszabb távon tartható költésgvetési hiány megengedhető  – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Hozzátette, sok ország költségvetési hiánya megugrik majd az elkövetkező években és örvendetes lehet, hogy a magyar a költségvetési stabilitás felé mutat.

Nagy János, az Erste Bank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző év GDP-arányos hiányához képest lesz majd mindig kicsit alacsonyabb a következő évi hiány és ez adhat támpontot ahhoz, hogy mi lehet a költségvetés hiányának felső határa.

A költségvetés egyensúlya, ha a kamatfizetéseket nem vesszük figyelembe, akkor közel van egy egyensúlyi pályához, tavaly ez 4,8 volt, de egyik évről a másikra nullára levinni nem lenne érdemes egy normális időszakban sem – fogalmazott Árokszállási Zoltán. De, ha figyelembe vesszük, hogy a GDP arányában nagyjából hasonló volt a kamatfizetés is, akkor nagyjából azt lehet mondani, hogy az elsődleges egyenleg közel egyensúlyban van. Mint mondta, a költségvetés egyensúlyi állapota többé-kevésbé megmaradhat, az szja kedvezmény és az áfavisszatérítés vagy akár a jövő évi fegyverpénz-kiutalás arra utalnak, hogy a költségvetésben nagy konszolidáció nem várható, inkább valamiféle élénkítés.

Sok kkv tőkehiányos, minden ilyen kezdeményezés fontos és lényeges, abszolút jó irány.

A szakértők szerint a kkv-k tőkésítése sokszor azt jelenti, hogy nagy a forrásfüggőség, és leginkább az uniós forrásokat hiányolják. A függőség kialakult a magyar gazdaságban, ez kulturális tényező, amin változtatni kell – mondta Nagy János.

Nagy János, az Erste Bank senior elemzője, Pásztor Szabolcs Oeconomus kutatási igazgatója és Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője
Nagy János, az Erste Bank senior elemzője, Pásztor Szabolcs Oeconomus kutatási igazgatója és Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A külső konjunktúrával a vállalati hitelezés nem éri meg – tette hozzá, és utalt arra is, hogy a konferencián elhangzott hatékonyságnövelés nem kapacitásbővítést jelent. Ebben le vagyunk maradva az elmúlt évtizedben, és az egyik legjobb mondat Nagy Elek szájából hangzott el, hogy a jövőt azok fogják nyerni, akik a tudásba fektetnek.

Sok európai kkv függ a támogatásoktól, ezt el kell kerülni, de fontos, hogy ne csak a pályázati forrásokra kelljen figyelniük a vállalkozóknak. A fiatalokat kell vállalkozóvá tenni, mert most inkább alkalmazottak szeretnének lenni – mondta Pásztor Szabolcs.

Nagy János szerint a konkrét bejelentés, hogy a kormány tőkével is támogatná a kkv-kat, ez régebben inkább támogatott hiteleken keresztül érvényesült. A kamara támogatása akkor tudja beindítani a szektorban a növekedést, ha a kereslet erősebb lesz, de ez még nem az. Sok programban a cégek megtalálhatják a maguk számításait – tette hozzá. A tőkejuttatással az új ötletek, amikkel a cégek elő tudnak jönni, jobban meg tudnak valósulni, mint banki hitellel.

A beszélgetés itt nézhető vissza: