Egekben a kacsa és a liba ára, egyre durvább a madárinfluenza utóhatása

Az ünnepek előtt jelentősen megdrágult a víziszárnyas kínálat, illetve néhol el is tűnt az üzletek polcairól a kacsa- és a libahús. Ennek oka elsősorban az idén ősszel rendkívül agresszíven támadó madárinfluenza-járvány volt, amely alaposan megritkította a kacsa- és a libaállományt főleg a Duna-Tisza-közén, amely szűkös kínálathoz vezetett az év vége előtt.

Víziszárnyas nagyhatalom

„Magyarország víziszárnyas nagyhatalom. Bár a kínai számokat nem tudjuk überelni, de Európában még mindig komoly piaci tényezőnek számítunk, ahol a kacsa állományunk holtversenyes második-harmadik helyen áll, itt a franciák előznek meg bennünket, libában pedig a lengyelek jelentenek komoly konkurenciát nekünk. Az elmúlt évtizedek, évszázadok szelekciója nyomán például kiváló genetikájú saját lúdfajtákkal rendelkezünk, kitűnő tolltermelési képességgel, és hogyha lenne rá vállalkozói bátorság, akkor akár a toll üzletágban is egy komoly felfutást tudnánk elérni” – hangsúlyozta érdeklődésünkre a Baromfi Termék Tanács elnöke.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Csorbai Attila hozzátette, hogy idehaza a lúdállomány sajnos évről évre inkább csökken. Jelenleg mintegy 1,3-1,4 millió hústípusú fehér libát állítunk elő egy évben, és körülbelül 1,5-1,6 millió a szürke liba állományunk, amit vágunk, ez a májliba.

Elszálltak az árak

Az Mfor információi szerint közvetlenül az ünnepek előtt egy 2,5 kilós fagyasztott grillezni való kacsa kilogrammonként kétezer, a kacsacomb 3300-4300, a libacomb 6 ezer, a kacsa- és libamell 8000-9000, egy kiló libamáj esetén pedig a közel 20 ezer forintos ár már jónak számított.

Az állomány stagnálásának, csökkenésének elsősorban az az oka, hogy a liba tartása, nevelése nagyon költséges más baromfifajokhoz képest, ráadásul nehezen tűrik a bezártságot, és az elmúlt időszak madárinfluenza járványai miatt, „sajnos mind a tenyész állományokat, mind pedig a végtermék állományokat zárva kellett tartani, és még így is sok esetben sajnos fertőzések történtek”.

Hatalmas károk

„Ha lehetne valamit kívánni a jövő évre, akkor azt kívánnám, hogy a komoly keserűséget okozó madárinfluenza-járvány mindörökre tűnjön el a mi életünkből, mert ezt borzasztó nehéz elviselni termelői és fogyasztói szinten egyaránt. Nyilván, hogyha nincs madár, akkor nincs mit vágni, és a vágóüzemben is tovább gyűrűzik ez a probléma. Minden tavasszal és ősszel van egy nagyon komoly járványhullám, ami részben az előállított termékmennyiségre, részben pedig az egyéb hasznos melléktermékekre kihatással van. Bízom abban, hogy találunk olyan járványvédelmi megoldásokat és szabályozó rendszert, amivel meg tudjuk előzni, vagy nagymértékben tudjuk csökkenteni ennek a járványnak a káros hatásait” – mondta lapunknak Csorbai Attila, egyben felidézte, hogy először 2016-2017-ben jelent meg súlyos madárinfluenza-járvány Magyarországon, amelyet két év múlva, majd évente követett a következő, ám most már évi két alkalommal találkozunk ezzel a vírussal.

Az elmúlt nyolc évben a madárinfluenzához kapcsolódó közvetlen kárérték meghaladta a 140 milliárd forintot. Ez közvetlenül az állatleölésekből származó kár, a közvetett kárt pedig, gyakorlatilag a mai napig nem tudjuk megbecsülni, beszéljünk akár piacvesztésről, akár termelőkapacitások csökkenéséről, akár vágóüzemi kapacitás kiesésekről

– közölte Csorbai Attila, hozzátéve, hogy a jelenlegi zárlat január közepére oldódhat fel, azután tud újra belelendülni az ágazat, ráadásul például az ázsiai piacok felé is audit szükséges, hogy újra megindulhassanak arrafelé a magyar termékek.

Világszerte terjed a járvány

A madarak vándorlás közben hordozzák a betegséget, és a házi baromfit is kitehetik a vírusnak, miközben magukon nem mutatnak jeleket. A járvány több tízmillió madarat, valamint több tízezer oroszlánfókát és fókát ölt meg az elmúlt években. A Business Insider beszámolója alapján 2024 elején a H5N1-vírus először terjedt el a szarvasmarha-állományokban. Aztán októberben egy oregoni sertésnél pozitív lett a vírus, ami különösen aggasztó eset, mivel a sertések madár- és emberi influenzavírusokat is befogadhatnak.

A Baromfi Termék Tanács elnöke úgy látja, hogy a járvány kezeléséhez egységes nemzetközi előírások, sztenderdek és szabályok lennének szükségesek, ehelyett nem tudni, hogy melyik ország és mire vakcinázik, illetve míg egyes országok például 10 kilométeres zónákat határoznak meg, mások járásokat, közigazgatási egységeket zárnak el a járvány kapcsán.

1,5 milliárdos többlettámogatás

A baromfi állatjóléti programban résztvevő víziszárnyas-tartók még az idei évben csaknem 1,5 milliárd forint egyszeri és kiegészítő jellegű többlettámogatásban részesülnek. Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint a víziszárnyas ágazat az elmúlt időszakban komoly kihívásokkal, mint a madárinfluenza és a kedvezőtlen piaci viszonyok, szembesült.

A hazai fogyasztásban a baromfik közül természetesen a csirkehús viszi a prímet, majd szinte holtversenyben következik a pecsenyekacsa és a pulyka. Őket követi a libahús, amelyet eléggé szezonálisan, jellemzően Márton-napkor és karácsonykor fogyasztunk idehaza.

A hízottmáj termelésünk nagy részét exportáljuk. Ebből viszonylag szerény a hazai belső fogyasztásunk, amelynek elsődleges oka, hogy egy prémium, magas árkategóriájú termékről beszélünk. Ezeket elsősorban megpróbáljuk Franciaország, Svájc és a nyugati világ más országaiba értékesíteni, illetve amennyiben nincsenek a járvány miatt korlátozó intézkedések, akkor például az ázsiai piacokon is gazdára találnak.