Sosem okozott akkora pusztítást a madárinfluenza Európában, mint a jelenlegi járványhullámban. A korábban leginkább szezonálisnak számító, elsősorban madarakra veszélyes influenzavírus 2021 óta – változó intenzitással és területileg eltérően – folyamatosan kimutatható a vadon élő madarakban és a tenyésztett szárnyasokban.
Ahol megjelenik a fertőzés, ott a további terjedését kizárólag a teljes állomány levágásával lehet megakadályozni. Az elmúlt szűk két esztendőben 50 millió szárnyas halálához vezetett a vírus és a védekezés miatti kényszervágás.
Az Európai Unió 24 tagállamában kell most a védekezéshez kapcsolódó intézkedéseket fenntartani, ami elsősorban az állattartó telepek szigorúbb járványvédelmi előírásait jelenti. Magyarországon jelenleg csak szórványosan üti fel a fejét a madárinfluenza, egy-egy lokális állattartó telepet érintő fertőzésekkel. Hazánkban tehát jelenleg nincs járvány, de a helyzet – főleg a tavaszi időszakban – gyorsan megváltozhat.
Sirályokkal érkezik a madárinfluenza
Rossz hír, hogy elsősorban a magas patogenitású, vagyis a súlyosabb lefolyású madárinfluenza törzseket mutatták ki az elmúlt két évben a megfertőződött madarakból. Eleinte egy új, feltehetőleg Kínából indult vírustörzset (H7N9) azonosítottak, de ma már az embert is megfertőzni képes H5N1 törzs a domináns.
A jelenlegi járvány azért tekinthető súlyosabbnak az eddigieknél, mert a vadon élő madárpopulációkban terjedt el.
Míg a baromfitartó telepeken a járvány megjelenését követő gyors intézkedésekkel meg lehet akadályozni a terjedést, addig a vadon élő madarak – kiemelten a vándormadarak – rendkívüli fertőzésforrást jelentenek.
A madárinfluenza most a tengeri madarak, elsősorban a sirályfélék között terjed. Emiatt a következő hónapokban a baromfitartók állománya is nagyobb veszélynek lesz kitéve, mivel a költési időszakban a tengerpartokról a kontinens belsejébe húzódnak a fertőzésnek kitett fajok – derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közös helyzetértékeléséből.
A baromfitartók levegőhöz jutottak
A madárinfluenza szárnyasállományt érintő terjedése a tavaly novemberi csúcsot követően visszahúzódott a téli hónapokban. Ez elsősorban
- a fertőzött állományok megsemmisítésének
- és a több országban elrendelt zárt tartásnak köszönhető,
- valamint annak, hogy a vándormadarak télen nem terjesztik a betegséget.
Abban az országban, ahol megjelenik és elterjed a vírus, óriási gazdasági károkat szenvednek a baromfitartók, a baromfihús és a tojás ára pedig gyorsan az egekbe szökik. Azok az országok ugyanakkor nagyot profitálnak, amelyek eredményesen védekeznek, így megfékezik a járványt.
A gondot az okozza, hogy a vírus nagyon gyorsan elterjed a madarak között, ezért ha már egyetlen állatban kimutatják, akkor feltételezhető, hogy a populáció jelentős része megfertőződött. A vírus lappangási ideje 5-7 nap, de a beteg már fertőz.
A madárinfluenza nem szereti az embert, de nem is kíméli
A madárinfluenza világszerte egyre nagyobb területen jelenik meg. Ez aggasztja a tudósokat, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kifejezte aggodalmát egy február végén rendezett nemzetközi konferencián.
A WHO szerint ha a Covid-19 világjárványt követően egy újabb hasonlóan fertőzőképes vírus emberek közötti gyors terjedéséről félnünk kell, akkor az egyértelműen a madárinfluenza
A szárnyasokat támadó vírus kifejezetten a madarak között terjed gyorsan, és noha kevésbé fogékonyak rá az emlősök, és korábban nem volt jellemző más állatok között a terjedés, egyre több rendkívüli eset lát napvilágot. Ennek oka, hogy
a vírus nagyon gyorsan képes változni, a mutációk között pedig bármikor megjelenhet egy olyan törzs, amely már könnyedén kapcsolódik az emberi szervezethez.
Nem újdonság, hogy a H5N1 vírustörzs megbetegítheti az embert is, ám ez meglehetősen ritka: az elmúlt két évtizedben mindössze 900 megbetegedést regisztráltak világszerte. Aggasztó ugyanakkor, hogy a magas patogenitású madárinfluenzával megfertőződött emberek mintegy fele bele is halt a betegségbe.
Az érintettek szinte minden esetben a vírusfertőzésben elhullott állatokkal érintkeztek úgy, hogy nem viseltek egyéni védőfelszerelést.
Bármikor kitörhet az újabb pandémia
Paul Digard, az Edinburghi Egyetem virológiai professzora a brüsszeli lapnak úgy fogalmazott, a madárinfluenza a világ egyik leggyorsabban változó vírusa. Az igazi kockázatot az jelentené, ha egy ember egyszerre kapná el az emberek és a madarak között terjedő influenzavírust.
Ebben az esetben a vírustörzsek találkozása miatt új altípus jönne létre, és ez már egy újabb világjárvány első pillanatának számítana.
A vakcina már létezik, de van egy kis gond
Richard Webby, a WHO Állatinfluenza Ökológiájával Foglalkozó Tanulmányok Központjának igazgatója úgy becsül, hogy öt-hat hónapba telhet a hagyományos technológiákkal egy olyan vakcina előállítása, amely a jelenleg keringő H5N1 törzset célozza meg. Létezik ugyanakkor már engedélyezett vakcina, de az nem egy-egy altípust céloz, hanem a komplett H5 törzset, így hatékonysága kérdéses.
Szintén fejtörést okozna, hogy a vakcina gyártásához honnan állna rendelkezésre elegendő mennyiségű tojás, mivel a madárinfluenza súlyos pandémiává fejlődése és az emberi érintettség tovább súlyosbítaná a madárpopulációkban is a fertőzöttséget.
Megoldás lehet a Covid-19-járványban már tesztelt mRNS-vakcinák alkalmazása, amelyek gyártásához nincs szükség tojásra, ráadásul jóval rövidebb idő alatt rendelkezésre is állnak.
A Moderna már az idén megkezdi a pandémiás madárinfluenza elleni vakcina klinikai vizsgálatait az mRNS-technológiát alkalmazva – idézte a Politico Raffael Nachbagauert. A Moderna fertőző betegségekért felelős ügyvezető igazgatója hozzátette, ha szükség lesz vakcinára, akkor azt akár két hónap alatt is piacra lehet majd dobni.
A madarak védelmére nem jó a védőoltás
A madárinfluenza ellen létezik ugyan olyan védőoltás, amelyet a madaraknak fejlesztettek, de azokban az országokban, ahol eddig nem volt folyamatosan jelen a vírus, nem vált gyakorlattá a vakcinázás. Ráadásul a fogyasztók jelentős része is tartózkodik a vakcinázott állati termékek fogyasztásától.
Míg Kínában általános gyakorlat a csirkék vakcinázása, addig az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság állattartói nem alkalmaznak védőoltást. Ez a szemlélet egyelőre nem várható, hogy gyökeres fordulatot venne, főleg azért, mert
a baromfitartók számára hozzáférhető oltás rendkívül drága, ráadásul a betegségnek sokkal inkább kitett víziszárnyasok, például a kacsák védelmére nem alkalmas.
Brüsszel már sejt valamit?
Noha eddig még nem volt téma a madárinfluenza esetleges világjárvánnyá fejlődésének veszélye, az Európai Bizottság már két közös beszerzési szerződést is kötött – a GSK-val és a Seqirus UK-val – a pandémiás influenza elleni oltóanyagok vásárlására egy lehetséges világjárvány kitörésére.
Ennek értelmében a legkorábbi szállítások nyolc héttel azután indulhatnak el, hogy a vakcinagyártó megkapja azt a pandémiás vírustörzset, amely a járványt okozó konkrét változatot célozza meg.
Egyelőre ugyanakkor még nem kell tartani a madárinfluenza emberek közötti terjedésétől, de az embereknél magas lázzal és más influenzaszerű tünetekkel járó betegséget okozó vírus viselkedése, vagyis a gyors változása, mutálódása a tudósok szerint komoly aggodalomra ad okot.