Az elhunyt személyek földjeinek tulajdonjoga kapcsán tett közzé egy szakmai összefoglalót a MAGOSZ.

Az Agroinform szemléje szerint a hagyatéki eljárás első lépéseként a halotti anyakönyvi kivonat a hatóság részéről megküldésre kerül a települési jegyzőnek. Megtörténik a hagyatéki leltár felvétele, melyet a jegyző állít össze.

A jegyző a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót írásban keresi meg, így ennek a megkeresett hozzátartozónak kell az örökhagyó hagyatékába tartozó ingó és ingatlan vagyont megjelölnie valamint az örökösöket felsorolnia. Ez a lista megküldésre kerül minden öröklésben érdekelt részére, akik a nyilatkozatban foglaltakat 8 napon belül kiegészíthetik.

Ha ezekből a nyilatkozatokból valamilyen vagyontárgy mégis kimarad, akkor arra a hagyatéki eljárást sem folytatják le. Így fordulhat elő, hogy egy föld kimarad a hagyatékból és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból.

Ezeknek a földeknek a tulajdonjogának a rendezésére az egyik lehetőség a póthagyatéki eljárás, mely abban az esetben indítható, ha a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő.

Póthagyatéki eljárást nem csak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző is, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.

A föld sorsát tovább bonyolíthatja, ha az annyira csekély értékkel bír vagy olyan mértékben meg van terhelve, hogy értéke még a hagyatéki eljárás költségét sem fedezné. Az örökös ilyen esetben visszautasíthatja az örökséget (de a visszautasítás megtörténhet bármely esetben is), melynek az a következménye, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget.

A költségek alóli mentesülésre létezik egy másik lehetőség is: ha a földet az örökös felajánlja az állam részére. Erre eddig viszonylag ritkán került sor, aminek az volt az oka, hogy ilyen esetben eddig a hagyatéki költségeket továbbra is az örökösnek kellett volna viselnie.

Ebben hozott kedvező változást egy 2024. július 9-től alkalmazandó törvénymódosítás, miszerint az államnak történő felajánlás esetén a hagyatéki költségeket már az állam köteles viselni.

Egy másik lehetőség a földek rendezésére az elbirtoklás, amely egy olyan, úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, mellyel egy földrészletet az eredeti tulajdonos jóváhagyása nélkül is meg lehet szerezni. Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül kell a birtokomban tartani.

Az elbirtoklás sajátossága, hogy ellenértéket nem kell fizetni a tulajdonos számára, hiszen azt vélelmezzük, hogy ő – művelési kötelezettsége ellenére – nem foglalkozik az ingatlanával.

A tulajdonjog bejegyzését polgári perben bíróság jogosult megállapítani. A bírósági eljárást főszabály szerint az ellen kell megindítania az elbirtoklónak, aki az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként van bejegyezve. Amennyiben a tulajdonos már meghalt, akkor az örököseivel szemben kell megindítani a pert, még akkor is, ha ők nincsenek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

Ezt most rendezik: évtizedekkel ezelőtt meghaltak nevén vannak földek

Az Economx információ szerint egy a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint rendeznék azt a jelenlegi lehetetlen helyzetet, hogy bár a földtulajdonos évek, akár évtizedek óta elhunyt, az örököseknek fogalmuk sincs arról, hogy maradt utána némi földterület.