Az ELTE által szervezett hagyományos és a Területi Innovációs Platformok (TIP) törekvéseit is támogató éves rendezvényen, vagyis az Innovációs nap keretén belül fontos együttműködések eredményeit, tapasztalatait és fejlesztési lehetőségeit járták körül a szakértők, professzorok, illetve doktoranduszok. Szó esett tovább a konkurencia szerepéről, a kooperáció jelentőségéről, illetve a szabadalmi bejelentés elengedhetetlen mivoltáról. 

Az eseményen először adták át a Magyar FDI Gazdaságfejlesztési Díjat is, amely a kiemelkedő gazdaságfejlesztési teljesítményeket hívatott elismerni. Az első, az Innovatív Befektetésért és Kifektetésért legtöbbet tett személy kategóriájának díját idén Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója kapta.

2023-ban 13 milliárd eurónyi befektetés érkezett Magyarországra a Nemzeti Befektetési Ügynökség munkája révén. Ez a díj elismerése az elmúlt év munkájának, egyben pedig inspiráció arra nézve is, hogy új befektetések, új technológiák révén a továbbiakban is hozzájáruljunk Magyarország gazdaságának és déli területeinek fejlődéséhez

– mondta beszédében Joó István, kormánybiztos.

  • A második kategória, az Innovatív befektetési vállalkozások díját az aiMotive Informatikai Kft. nyerte, amely innovatív automatizált vezetésre specializálódott technológiáival és újszerű megoldásaival példát mutat a hazai iparág számára.
  • A harmadik kategória, az Innovatív kifektetési vállalkozás díját idén, a MEDICOR Elektronika Zrt. vitte haza, amely az újszülött-gyógyászati műszereinek fejlesztése és gyártása révén nemcsak a magyar egészségipar meghatározó szereplője, hanem külföldön is kiemelkedő eredményekkel képviseli Magyarországot.
  • A negyedik kategória, az Innovatív befektetői környezet kialakításáért járó díjat Láng István, a Tresorit alapítója nyerte, aki hiánypótló munkájával hozzájárul a felsőoktatási innovációs ökoszisztéma fejlesztéshez.

Az eseményen bemutatták az idén innovációikkal kimagasló eredményeket elérő ELTE-s hallagatókat, munkatársakat, akik többek között olyan újszerű ötletek mögött állnak, mint a magántanár ajánló weboldal (Joylin), az orvosi nyelv megfejtéséül szolgáló oldal (Hiraeth Labs), vagy éppen a Stratumax, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a 3D nyomtató tulajdonosok és a megrendelők között. A fiatal tehetségek ötletei között megtalálható volt még a GuardenAI is, amely a mesterséges intelligenciát veti be a mezőgazdaságban, jelen esetben a kártevők célzott lézeres irtásával, ezzel is mellőzve a káros vegyszerek használatát.

Kasznár Attila, a Neumann János Egyetem Nemzetközi Gazdaságtan tanszék vezetője az eseményen elmondta, az innováció és a fenntarthatóság kéz a kézben jár egymással. Mindennap új kihívások, új feladatokkal nézünk szembe, amelyeket általában csak új technológiákkal, találmányokkal hidalhatunk át.

Hozzátette, Magyarország egyre inkább innováció orientált ország, hasonlóan a világ összes többi, jól működő gazdaságához. Fontosnak tartja tehát, hogy a hazai tudás, alkotások, innovációk védelmét, amely miatt elengedhetetlen a szabadalmaztatás.

Farkas Szabolcs és Darázs Lénárd
Farkas Szabolcs és Darázs Lénárd
Kép: ELTE

Az eseményen előadást tartott még Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Beszédében kiemelte, a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, amely alapjaiban meghatározza egy új innováció piaci előnyét és annak fenntartását. 

A hivatal célja elsődlegesen az egyetemi kutatók segítése, mind anyagilag, mind általános szerződések elkészítésével, jogszabályok kedvezően alakításával. Ennek köszönhetően jött létre a Szabadalmi gyorsítósáv program is, amelyet egyetemek, illetve hallgatók számára hozott létre a Nemzeti Hivatal. A tervezet szeretné megkönnyíteni, és ezáltal népszerűsíteni a szabadalmi folyamatot a felsőoktatási intézmények és a diákok számára.

A program sikerességét igazolja, hogy a Nemzeti Hivatal már 4 egyetemmel is szerződést kötött a gyorsított szabadalomba vételre. Az eseményen pedig ünnepélyes körülmények között Farkas Szabolcs és Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese megkötötte az ötödik, egyetemi szerződést, ezúttal az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel.

Kép: ELTE

Az eseményen hallható volt még Településfejlesztési Szövetség előadása is, amelyben Szebeni Dávid elnök, egy kiemelt társadalmi jelentőségű innovatív együttműködésre hozott példát. A Településfejlesztési Szövetsége projektje a CEGLAB (Ceglédi Önkéntes Platform) ösztönző rendszerként kíván hatni a fiatalok felgyorsult, elmagányosodott, nagy részben a digitalizációra támaszkodó életére. 

A projekt keretén belül a fiatalok, illetve a fiatal lelkületűek különböző, helyi önkéntes programok közül válogathatnak, amelyekért helyi vállalkozásoknál beválható (kedvezményt jelentő) digitális pontokat kapnak. A pontozási rendszer pedig stellar blokkláncba kódolt kriptotokenek keresztül valósul meg. A szervezet jövőbeli céljai között már egyébként az országhatárokon kívüli terjeszkedés is megjelenik. 

Molnár Ferenc az ELTE TTK Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum igazgatója beszámolt az egyetem stratégia céljairól, eddigi eredményeiről is tapasztalatairól is. Kiemelte, az egyetem több fő partnerrel is rendelkezik, kezdve az Egis, a Mol, vagy éppen a Richter Gedeon nagyvállalatokkal, amelyek mellett természetes még rengeteg közép- is kisvállalat is megtalálható.

Molnár Ferenc hozzátette, bőven büszkélkedhetnek erőforrásokkal is, hiszen 470 PhD kutató áll rendelkezésükre, főként a fizika, matematika, illetve a biológia területéről. Maga az egyetem 12 egyedülálló nagyműszeres kutató laboratóriummal rendelkezik, amely közel 5 milliárd forintból valósult meg. Jövőbeli célkitűzéseik között említették, hogy szeretnék vonzóvá tenni a partnereik számára a kutatási területeiket, létesítményeiket, hiszen például bérleti szerződésekre is lehetőség van az intézményben.