A Magyar Postánál a termékek és szolgáltatások összes értékesítésének nettó árbevétele 246,48 milliárd forint volt tavaly az egy évvel korábbi 230,26 milliárd után – derült ki az állami cég éves beszámolójából.
Levelet hozott a postás
Ebből 230,81 milliárd forint volt a belföldi forgalom, 15,67 pedig az export. Az árbevétel nőtt, de a profit jelentősen csökkent, miután az adózott eredmény során látható 1,95 milliárd forintot árnyalja, hogy egy évvel korábban még 6,62 milliárd volt a nyereség.
- A főbb tevékenységeket vizsgálva belföldön a legtöbbet a levéltermékek hoztak a legtöbbet, 111,93 milliárd forintot a konyhára (szemben a tavalyelőtti 102,32 milliárddal),
- de a pénzforgalmi szolgáltatások is generáltak 63,86 milliárdos árbevételt (míg 2022-ben 54,63-at),
- a logisztikai termékek pedig 32,51 milliárdos forgalom mögött álltak (egy évvel korábban 31,18).
A kisebb súllyal bíró tételekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az előfizetéses hírlapterjesztési piac folyamatos zsugorodásával összefüggésben 2023. május 31-én kivezették a postahelyi hírlapárusítást, de a kereskedelem visszaesését ugyancsak a termékkivezetések okozták, miután tavaly júniustól már csak a posta profiljába jobban illő képeslapok, papíráruk és nyomtatványok értékesítése folytatódott, búcsút intettünk az élelmiszereknek, könyveknek, ajándékoknak és játékoknak.
Újrarajzolt nemzetközi kép
Míg a belföldi bevétel megugrott csaknem 20 milliárd forinttal, addig az export 20,05 milliárdról 15,67-re esett. Bár a torta kisebb lett, abból vastag szelet jutott a nemzetközi logisztikai termékeknek (8,26 milliárd forint), ugyanakkor a nemzetközi levéltermékekből származó bevételek lényegében a tavalyelőtti felére apadtak az elmúlt évben (6,92). Ha országonkénti bontásban vizsgáljuk az exportot, azt látjuk, hogy
- Csehország vezet 2,44 milliárd forinttal,
- megelőzve a sorban Lengyelországot (2,05)
- és Németországot (1,97),
- a milliárdos nagyságrendet Szlovénia (1,47)
- és Hollandia (1) érte még el.
A legnagyobb EU-n kívüli piac Kína, azzal együtt is, hogy a 2022-es 3,4 milliárd forintos forgalom beesett 682 millióra. Érdekesség, hogy a szomszédos országok közül Ausztria váltott zuhanórepülésbe: az onnan származó exportárbevétel 1,05 milliárd forintról 249 millióig süllyedt.
Kedvezőtlenebb eredménymutatók
A Magyar Posta éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az áll, hogy az összes bevétel (amiben a nettó árbevétel mellett az egyéb, továbbá a pénzügyi bevétel is szerepel) 283,73 milliárd forintra rúgott, 5,5 százalékkal felülmúlva az előző évi értéket (268,93 milliárd). Ugyanakkor az üzleti eredmény alacsonyabb volt az előző évhez viszonyítva, melynek következtében a bevételarányos üzleti eredmény 1,27 százalékponttal, a sajáttőke-arányos üzleti eredmény pedig 3,02 százalékponttal kedvezőtlenebbül alakult.
A pénzügyi műveletek eredménye 1,22 milliárd forinttal csökkent, így az adózás előtti eredmény 4,67 milliárd forinttal lett alacsonyabb a 2022. évi értéknél. Ennek következtében a sajáttőke-arányos, illetve az eszközarányos adózás előtti eredménymutatók a 2022-esnél kedvezőtlenebb képet mutatnak.
A vagyoni helyzet átfogó jellemzéséből, bemutatásából kiderült, hogy a saját tőke 5,93 százalékos, illetve a mérlegfőösszeg 2,57 százalékos növekedésének együttes hatásaként a saját tőke részaránya az előző évihez képest 1,57 százalékponttal nőtt.
A befektetett eszközök fedezettsége 0,14 százalékponttal alacsonyabb a 2022. évi mértéknél, a saját tőke 5,93 százalékos és a befektetett eszközök 6,14 százalékos növekedése révén. Az eladósodottsági mutató 0,33 százalékpontos csökkenését a kötelezettségállomány 5,35 százalékos, valamint a sajáttőke-állomány 5,93 százalékos növekedése okozta. A nettó eladósodottság 7,26 százalékponttal nőtt, mely elsősorban a pénzeszközök értékének előző évhez viszonyított alakulásának következménye.