Nem csak Budapestből áll az ország! című előadásával Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitja meg az Economx Növekedés és egyensúly konferenciáját május 30-án, a Művészetek Palotájában. Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója tökéletesen alkalmas pillanat arra, hogy mérlegre tegyük, mit adott nekünk az elmúlt két évtized EU-tagként, az érvek és ellenérvek ütköztetésének pedig még inkább nyomatékot ad, hogy a május 1-jén ünnepelt kerek évfordulót követően, június 9-én európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokat tartanak.

Navracsics Tibor több szempontból is a leginkább kompetens közéleti szereplő a számvetésre a mögöttünk hagyott 20 esztendő tekintetében, hiszen nemcsak az ötödik Orbán-kormány tagjaként felelt az uniós források hazahozatalát célzó tárgyalásokért, de a 2021-2027-es programozási időszak előkészítésén az élvonalban dolgozott az Európai Bizottságban, Magyarország uniós biztosaként 2014 és 2019 között.

Kapcsolódó

Már mögöttünk a görögök, portugálok

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter álláspontja szerint Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az európai uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy rendkívül sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. „Ezt hűen tükrözi, hogy a térség országai, köztük hazánk már olyan nemzeteket is maguk mögött hagytak, amelyek régebb óta a közösség részei, így például Görögországot vagy Portugáliát” – mutatott rá a politikus.

Ugyanakkor úgy véli, az EU-s források jelentősége ma relatíve kisebb, hiszen vannak olyan közép-európai országok, amelyek szinte már nettó befizetők, vagy legalábbis közelednek ehhez a státuszhoz. Erre jó példa a Balti-államok közül Észtország, de a visegrádi négyek fejlődési üteme is látványos, beleértve Magyarországét.

Gyakorlatilag 100 százalékos forrásfelhasználással a 2014-2020-as ciklusban is a top 3-ban vagyunk. Bízom benne, hogy a 2021-2027-es időszakban is hasonlóan eredményesek leszünk, hiszen ez az első lépés, a nekünk járó keret egészének lehívása. Ezután jön az, hogy az elérhető forrásokat a hatékonyság növelésére, a versenyképesség javítására fordítsuk

– ismertette a diagnózist a tárcavezető.

Összességében Magyarország jól járt Navracsics Tibor szerint azzal, hogy két évtizede az európai közösség része. A területfejlesztési aspektusokra szűkítve a kört: nem tudunk ma az országnak olyan pontjára menni, ahol ne találkoznánk olyan táblával, ami azt hirdeti: az adott beruházás valamelyik uniós program keretében valósult meg. „Ha viszont a sérülékenység szempontjából közelítünk, azzal a problémával sajnos könnyen szembesülhetünk, hogy a területi egyenlőtlenségek nem csökkentek az EU-tagság 20 éve alatt, hanem tovább nőttek” – mutatott rá a volt uniós biztos.

Például Budapest 2004-ben az unió átlagos fejlettségének 129 százalékán állt a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP alapján, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint ez a mutató már 158 százalékon áll. Ugyanezen az időtávon a Hajdú-Bihart, Szabolcs-Szatmár-Bereget és Jász-Nagykun-Szolnokot magában foglaló Észak-Alföld régió 44 százalékról pusztán 50-re lépett előre, vagyis a területi fejlettség ollója szétnyílt. Jobban kell ügyelnünk arra, hogy a Budapesten kívüli régiókat valóban fel tudjuk zárkóztatni a fővároshoz és környezetéhez. 

Élet magyar euró nélkül

Ugyanakkor a felzárkózásnak nem mindenképpen előfeltétele az eurózóna, a visegrádi térségből is egyelőre csak Szlovákia használja a közös uniós valutát. Ezzel együtt arra aligha gondoltak sokan 2004-ben, hogy 2024-ben sem lesz még magyar euró a pénztárcánkban, arra pedig hiába várunk, hogy inkább a többiek vezessék be a forintot.

Navracsics Tibor úgy véli, az eurózónának kétségtelenül van számos előnye, de hátránya is bőven akad. „Az uniós fizetőeszköz egy olyan kérdés, amit nem szabad abszolutizálni. Mindig is azt mondtam, a jókor, jó árfolyamon történő euróbevezetést mindig és mindenkor támogatom, a rossz időpontban, előnytelen csereértéken való csatlakozásnak pedig következetesen ellene vagyok.” Az a lényeg a miniszter szerint, hogy a nemzetgazdaság és a magyar polgárok jól járjanak, ha erre a lépésre sor kerül. 

Az talán figyelmeztető jel, hogy akadnak olyan, nálunk sokkal tehetősebb EU-tagok, akik köszönik szépen, inkább maradnak a saját fizetőeszközüknél, így például a dánok a koronánál

– hozott egy praktikus észak-európai példát a kormánytag.

Örök dilemma az is, mennyiben áldozható fel az identitás, a szuverenitás az európai integráció oltárán, de Navracsics Tibor szerint szerencsére az Európai Unióban mind a mai napig a nemzeti érdekek a meghatározóak.

„Mindig vannak persze kísérletek arra, hogy legyen egy felettük álló összeurópai érdek, de az Európai Tanács munkájában továbbra is a tagállamok miniszterei vesznek részt, akik a saját jól felfogott érdekeik mentén hozzák meg a döntéseiket. A magyar kormány is ügyesen védi a nemzeti szuverenitást, vagyis a közös munkában arra koncentrál az együttműködés terén, ami a magyar költségvetésnek is fontos, egyúttal erősíti a felzárkózásunk folyamatát. Európa-párti, támogató hozzáállás jellemzi például hazánkat a mezőgazdaság közös agrárpolitika, a kohéziós politika vagy újabban az európai védelmi politika finanszírozását tekintve” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy 

vannak ellenben olyan intézményeink és szakpolitikai prioritásaink, amelyeket a nemzeti önazonosságunk megőrzése érdekében igyekszünk hazai hatáskörben tartani. Meggyőződése, hogy Magyarország tudatos és jó Európa-politikát folytat.

Emlékezhetünk, velünk együtt tizen léptek be 2004. május 1-jén az EU főbejáratán, nyolc kelet- és közép-európai ország, illetve Ciprus és Málta.

Ki járt igazán jól az EU-val?

Navracsics Tibor szerint nem könnyű eredményt hirdetni, kik hozták ki a legtöbbet a mögöttünk álló 20 évből, nem mindegy, milyen szempontokat nézünk. „Például Lengyelország a maga geopolitikai fekvésével és piacának nagyságával nyilvánvalóan sokkal nagyobb teljesítményre képes, mint Szlovákia vagy Szlovénia. A különböző géposztályú autókat sem könnyű összehasonlítani. A csatlakozó tagállamok túlnyomó többsége sikeres volt, kudarcos példát nem is tudnék mondani, valódi vesztese nincs az integrációnak. Lengyelország egyértelmű nyertes, de mi, magyarok is azok vagyunk” – tette hozzá a miniszter, akit május 30-án, a Müpában is érdemes lesz meghallgatni.

Jön a magyar soros elnökség

Még ha vitákkal terhelt is Magyarország és az Európai Unió viszonya, júliustól fél évig miénk a soros elnökség. Nagy kérdés, mihez kezdünk ezzel a lehetőséggel, illetve melyek lesznek a várható fókuszpontok. Navracsics Tibor azzal együtt is biztos abban, hogy sikeres elnökséget tudhatunk majd magunkénak, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács intézményi megújulása egybeesik ezzel az időszakkal. Emiatt a várakozásai szerint különleges fél év lesz, de érdemes a szakpolitikai célokra koncentrálni. Prioritásként kezelik az európai védelmi politikát, a demográfiai kihívásokat, illetve a kohéziós politika jövőjét is, az a cél, hogy ezeken a területeken áttörést érjenek el. A miniszter szerint erős alap, hogy 2011-ben is egyértelműen pozitív volt a magyar soros elnökség szaldója.