Kínába látogatott az ötödik Orbán-kormány kulcsembere, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, ami kiváló apropó arra, hogy áttekintsük a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok minőségét és mélységét. Aligha ültek volna tárgyalóasztalhoz a magyar tárcavezetővel a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetői, ha Magyarország az utóbbi években nem értékelődik fel a kínai befektetések célpontjaként, de a BoC és a CCB elöljáróinak aligha újdonság: a kelet-közép-európai régión belüli aktuálisan Magyarországra érkezik a legtöbb külföldi működőtőke-befektetés (FDI) a Távol-Keletről.

  • Az ázsiai – jelentős részben kínai – befektetők aktivitásával magyarázta a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség is, hogy 13 milliárd eurós rekordot ért el tavaly a magyar beruházásösztönzés, ami az egy évvel korábbi 6,5 milliárdos csúcs duplája.
  • A 13 milliárd euróból meghaladta a 11,8 milliárdot az FDI-befektetést, elsősorban Kínának, Dél-Koreának és Japánnak köszönhetően, ami markáns válasz a keleti nyitást ért számtalan kritikára.
  • Az említett három országhoz összesen 19 nagyprojekt köthető. Ázsiai befektetők álltak a teljes beruházási volumen 82 százaléka mögött, ágazati bontásban a járműipar és az elektronika területe emelkedett ki.
  • Csak a kínai vállalatok 7,618 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget, 8 beruházás keretében. Ezzel a világ második legnagyobb gazdasága 2020 után ismét a legnagyobb beruházó lett Magyarországon.

Jelzésértékű, hogy két és félszer akkora összeg magyarországi befektetéséről döntött Kína, mint a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán álló Dél-Korea (1,986 milliárd), illetve Németország (961 millió euró) együttesen. Ráadásul a kiemelt kínai projektek 10 310 új munkahelyet is létrehoznak az országban a HIPA összesítése szerint. Hazai szempontból mindig előremutató, ha az adott befektető nem csak gyártókapacitást hoz, hanem kutatás-fejlesztési központot is.

Kapcsolódó

Diplomáciai nagyüzem – Budapesten, Pekingben

Láthatóan egyre szorosabb tehát a viszony, így nem csoda, május 8. és 10. között Budapestre látogatott Hszi Csin-ping kínai elnök, ahol 18 pontos megállapodást írtak alá a két ország képviselői, konkrét közös projektlistával az Egy övezet, egy út stratégia keretében. Ezek közül kiemelhető, hogy

  • nagy kínai gyárak épülnek alapvetően Magyarország keleti felén, de az előállított termékek döntő többségét Európa nyugati felében bocsátják piacra.
  • Megkezdik az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről gyorsan, kulturáltan lehessen eljutni Budapest belvárosába,
  • de megállapodtak arról is, hogy fejlesztik az elektromos autók töltőhálózatát Magyarországon.
  • Lesznek szerb-magyar közös projektek is, ilyen a nagykapacitású határátkelőhely kiépítése, hosszabb távon pedig energiainfrastruktúra-fejlesztés, melynek célja kőolajvezeték kiépítése. 
  • Újdonság Kínával, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot.

A különleges vizit jelentőségét mutatja, hogy legutóbb húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon, ráadásul a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. Orbán Viktor júliusban viszonozta Hszi Csin-ping gesztusát, igaz, az a látogatás a magyar miniszterelnök békemissziójának egy állomása volt, hiszen járt Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Washingtonban is annak apropóján, hogy Magyarország lett az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

Magyarország elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, valamint gyógyszereket exportál Kínába. Hszi Csin-ping budapesti látogatásakor határoztak arról is, hogy bővül a mezőgazdasági exportunk, lehetővé vált a cseresznye és a szarvasmarha szaporítóanyagának exportja a Távol-Keletre. Ma már nem kérdés, hogy Kína Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívül. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett. de a mérleg a kínaiak javára billen, az exportjuk elsősorban elektronikai eszközök, gépek, és ipari termékek szállítására fókuszál.

Hszi Csin-ping kínai elnök kezet fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Budai Várban 2024. május 9-én
Hszi Csin-ping kínai elnök kezet fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a Budai Várban 2024. május 9-én
Kép: MTI / AFP / Benko Vivien Cher

Egymilliárd eurós kínai hitel: mit titkolnak?

A pénzügyi kapcsolatok terén magyar részről a bizalomépítés meghatározó része, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik korai támogatója volt a kínai jüan nemzetközi szerepének növelésének, megállapodásokat kötött a kínai jegybankkal a pénzügyi együttműködés fokozása érdekében. Több kínai pénzügyi intézmény, például a Bank of China, jelen van Magyarországon, elősegítve a pénzügyi tranzakciók és a befektetési lehetőségek növelését.

Tovább mélyült a kapcsolat – és vele együtt a kitettség – hogy idén tavasszal 1 milliárd eurós hitelt vett fel Magyarország a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of Chinától hároméves futamidőre, amit április 19-én le is hívtak. Vagyis ez már a kínai elnök látogatása előtt megtörtént, de csak július végén került nyilvánosságra a pénzügyi manőver. Az összegből infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók.

Bár az ügyletet az Államadósság Kezelő Központ hozta nyilvánosságra, az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy titokban zajlott a hitelfelvétel. Éppen ezért Varga Mihály pénzügyminiszter kezdeményezte a banktitok feloldását, amiről egy augusztus végi interjúban számolt be. A szerződést még nem hozták nyilvánosságra, így egyelőre nem ismertek a feltételek, a kamatok és a törlesztés ütemezése sem.

Nem elhanyagolható az idegenforgalom és a kulturális-oktatási együttműködések szerepe, hiszen egyre több kínai turista érkezik, a pandémia óta újra nagy számban választják Budapestet és Magyarországot, mint ahogy az intézményi csereprogramok is erősek. Bár a Fudan Egyetem Budapestre érkezése nagy port kavart, meghatározó az ELTE Konfuciusz Intézetének szerepe, de több magyar egyetem is fogad kínai cserediákokat. Nagy Márton Pekingben Szun Jeli kulturális és turisztikai miniszterrel is együttműködési megállapodást írt alá.

Nagy Márton Pekingben

Érdemi kapocs a turizmus és a kultúra-oktatás is, de a hangsúly továbbra is a gazdaságon van, azon belül is a kereskedelmen, a befektetéseken és az infrastruktúra-fejlesztéseken, velük együtt pedig szükségszerűen a politikán és a diplomáciai dimenzión. Ennek szellemében a nemzetgazdasági miniszter Pekingben a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság vezetőivel is tárgyalt a magyarországi infrastrukturális fejlesztésekről. Ahogy azt a Nemzetgazdasági Minisztérium is kiemelte, 

a várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat

meg Magyarországon. Nagy Márton látogatásán az is világossá vált, hogy a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.

A nemzetgazdasági miniszter a világ vezető akkumulátor-újrahasznosítóinak (Gotion High Tech; CNGR Advanced Material; Ganzhou Teng Yuan Cobalt; Hithium Energy Storage; Huanchuang (Xiamen) Technology) elöljáróival is tárgyalt Kínában. A pekingi látogatás egyik kiemelt célja volt ugyanis, hogy a miniszter az újrahasznosító-technológiával rendelkező piaci szereplőkkel megvizsgálja a lehetséges magyarországi befektetéseiket. Értékelték az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetét, valamint megvitatták az ágazat előtt álló kihívásokat és a zöld átállásban rejlő gazdasági lehetőségeket.

Nagy Márton külön, kiemelten egyeztetett a GEM Co. Ltd., valamint a Jereh Csoport vezetőivel, illetve gyárlátogatást tett a Zhejiang Huayou Cobalt Co Ltd. feldolgozó üzemében, aminek lehet egyfajta üzenetértéke.

A témában a miniszter egyeztetett kínai kollégájával, a pekingi kormányban az ipari és információtechnológiai tárcát vezető Csin Csuanglunggal is.