A részben a kedvezőtlenül alakuló nemzetközi környezet hatására idén lassú, egy százalék alatti ütemben bővülhet a magyar gazdaság, de 2025-ben lendületet vehet a növekedés – állapították meg legfrissebb makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank elemzői.

A nemzetközi környezetet az elmúlt hetekben leginkább az amerikai elnökválasztás mozgatta, ugyanis Donald Trump kőkemény kereskedelempolitikával kampányolt.

Ok, hogy nyert Trump, de jó ez nekünk?

Donald Trump a várakozásokkal ellentétben könnyedén behúzta az amerikai elnökválasztást, sőt, a republikánusok is minden fronton taroltak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindent erre tett fel, „békeköltségvetés” készült, a kormánynak nem volt B terve – idáig rendben is volnánk, ez bejött. Viszont a németek már megkongatták a vészharangot, és ha a német ipar „letérdel”, akkor nagy bajba kerül a magyar gazdaság – bővebben itt olvashat erről.

A CIB-nél viszont úgy látják, hogy a megválasztott elnök kampányígéretei csak részben valósulnak majd meg. Az effektív vámszínvonal nőni fog ugyan, de nem annyival, amennyit Trump korábban „bemondott”. 

A várható keresletélénkítés viszont pozitívan hat majd a növekedésre, amire ugyan számos negatívan ható tényező van, de ezek – például a kiéleződő vámháború, a gazdasági bevándorlás korlátozása – Trippon Mariann, a bank vezető elemzője szerint csak később, 2027-től fejtik majd ki hatásukat. Mindezeknek lesz egy inflációemelő hatása is, ami magasabb alapkamat-pályát és erősebb dollárt implikál – fogalmazott az elemző.

Európa nincs kirobbanó formában: lanyha a növekedés, a legnagyobb uniós gazdaság, Németország sok mutatóban pedig lefelé lóg ki a sorból. Az EU gazdaságát nézve jelenleg stagnálás látható, és rövid távon nem is várnak ebben érdemi változást a bank elemzői.

Az unióban megközelítettük az inflációs célt, így az EKB számára nyitva az út, hogy tovább normalizálja a monetáris kondíciókat, azaz még decemberben újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet, jövőre pedig tovább folytatódnak majd a kamatvágások – ami a Fedre is igaz –, összesen négy kamatvágást várnak 2025-re, „az EKB-nál legalább ennyi biztosra vehető” a jelenlegi információk alapján, de amennyiben a konjunktúrahelyzet nem javul, az EKB akár ennél még többet is vághat.

Szenved a német ipar

Németország, a német gazdaság – mely Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere – nincs jó állapotban, a járműipar helyzetéről számos hír érkezett az elmúlt hónapokban: visszaestek az eladások – főként az elektromos autóknál –, visszavágták a termelést, gyárbezárások és így tovább.

Németországban keményvonalas a hozzáállás a költségvetési helyzethez: komoly reformok maradtak el az infrastruktúra, a közszféra és a digitalizáció területén.

Németország ráadásul ma már Kínával is versenyez: 10-15 évvel ezelőtt még „békés egymás mellett élést” mutatott a két gazdaság kapcsolata – német „high tech” termékek mentek Kínába, ahonnan az olcsóbb, kisebb hozzáadott értékű termékek jöttek ide, ami mára megváltozott.

A kilátásokról Trippon Mariann elmondta, hogy a jelentősebb fordulatra még várnunk kell, egyelőre stabilizációt várnak a német gazdaságban, majd jövő év közepétől javulhat a konjunktúra, de kirobbanó ugrásra nem számítanak. Viszont ebben van egy óriási bizonytalanság is: kérdéses ugyanis, hogy az amerikai kereskedelempolitikának milyen hatásai lesznek, amelyek inkább lefelé ható kockázatok.

Gyengélkedik a magyar gazdaság

Egy éve, tavaly decemberben még közel 3 százalékos növekedést várt mindenki a magyar gazdaságtól, ma már azonban az 1 százalék is távolinak tűnik; viszont az inflációt magasabbra várták.

„A legpesszimistább várakozásokat is alulmúló harmadik negyedéves GDP-adatot követően ismét lefele korrigáltuk 2024-es növekedési prognózisunkat: az éves bővülési ütem már mindenképpen egy százalék alatt marad”

– fogalmazott Trippon Mariann. A KSH a részletes bontást még nem publikálta, de a havi adatközlésekből arra következtetnek, hogy 

  • a július-szeptember periódusban a szolgáltató szektor bővülése nem volt képes ellensúlyozni a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar visszaeső kibocsátását;
  • viszont a felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás kilábalása ebben a negyedévben is folytatódhatott, de a beruházási fordulatra azonban továbbra is várnunk kell.

A jövő évi kilátások viszont jóval kedvezőbbek:

a GDP bővülési üteme kissé 3 százalék felett alakulhat 2025-ben, jelenleg – ha nincs semmilyen negatív fordulat a világgazdaságban – 3,2 százalékos növekedést várnak.

A kormány egyébként a napokban benyújtott jövő évi költségvetésben 3,4 százalékos bővüléssel kalkulál.

Az elemző szerint ehhez azonban elengedhetetlen lesz a külpiaci kereslet élénkülése. „A reálkeresetek jelentős növekedése, a háztartások magas megtakarításállománya, a várhatóan fokozatosan oldódó óvatossági motívumok a finanszírozási költségek mérséklődésével párhuzamosan 2025-ben további lökést adhatnak a fogyasztásnak, a GDP-növekedés motorját jövőre is a háztartási fogyasztás adhatja” – fogalmazott Trippon Mariann.

Az utolsó negyedév átmeneti gyorsulását követően 2025 elején újra csökkenő pályára állhat a pénzromlási ütem, de a 2025-ös év átlagos inflációja nem mérséklődik érdemben az idei 3,7 százalékhoz képest. Az inflációs kilátások szempontjából a magas bérdinamika – és ennek keresletre gyakorolt hatása –, a világpiaci energiahordozó-árak alakulása és a forintárfolyam is felfele mutató kockázatot jelent.

Mi van a jelentős „elcsúszás” mögött?

A háztartások fogyasztása összességében rendben van, nem fogyasztási problémák vannak a gyengélkedés mögött – a CIB-nél például 3,2 százalékos fogyasztásbővüléssel számoltak az idei évre, ami várhatóan 3,5-4 százalék között lesz.

A makroadatok mögé nézve az látható, hogy

leginkább a beruházások visszaesése (minusz 8,6 százalék) húzza vissza a gazdaságot.

A második negyedéves megtorpanást sokan egyszeri hatásnak vélték, azonban a harmadik negyedéves GDP-adatok már azt mutatják, hogy nem egyszeri hatásokról van szó, az előző három hónap gyengélkedését nem sikerült visszahozni, sőt!

Sem a költségvetésben, sem a monetáris politikában nem maradt érdemi mozgástér

Ezt erősíti, hogy az uniós források is „lassan áramlanak”: a beruházások jelentős része (60-70 százaléka) korábban is uniós forrásokból valósult meg, ez most látványosan hiányzik.

A költségvetést nézve nincs mozgástér a gazdaság élénkítésére, Trippon Mariannék 5 százalék környékére várják a deficitet. Hozzátette viszont, hogy

„komoly kiigazítás ment végbe a költségvetésben”, ilyenkor pedig nem is nagyon lehet azon csodálkozni, hogy kisebb a növekedés.

A monetáris politikában sincs sok mozgástér, ugyanis „kiárazódtak a várható kamatcsökkentések”. Arra számítanak, hogy a jegybank a következő három hónapban már nem nyúl az alapkamathoz, és utána is csak minimális tér marad a további kamatcsökkentésre. „Nyáron még azt láttuk, hogy egy kis tér van a kamatvágásra, és akkor ezt ki is használta a jegybank. Most viszont azt látjuk, hogy ha picit is kérdéses a piaci reakció, akkor nem lép az MNB” – fogalmazott Trippon Mariann.

A jövő évben 100-125 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsítenek, ami négy-öt kamatvágásból jöhet össze: 2025 végére 5,25 százalékos alapkamatszintet várnak.

4-essel kezdődhet az árfolyam

Az euró/forint keresztárfolyam a nyári hónapokat egy egyre szűkülő, jellemzően 388-398 közötti sávban töltötte, majd a közel-keleti konfliktus kiéleződése, később pedig a „Trump trade” érdemben 400 fölé tolta a kurzust. 

„Szokjunk hozzá, hogy 4-essel kezdődik az árfolyam” az euróval szemben.

Szerinte kicsit „túlhúzta” a piac az árfolyamokat az amerikai elnökválasztás körüli turbulencia miatt: az év végéig még jöhet némi forinterősödés, de 2025-ben már inkább 400 forint felett lesz az euró.

Kapcsolódó