Nem az a kérdés, van-e jegy, hanem az, hogy mennyibe kerül – ez az állítás nemcsak a Premier League vagy épp a Bundesliga mérkőzéseire igaz, hanem az utóbbi időben egyre gyakrabban a magyar válogatott meccseire is. Vasárnap délután Montenegrót fogadja az Európa-bajnoki selejtezősorozat záró akkordjaként Marco Rossi csapata, és ahogyan a legutóbbi hazai, október 13-i, Szerbia elleni találkozót (2–1) megelőzően, úgy most is pár óra alatt elkapkodták az összes jegyet.

Vagyis hiába fér be több mint 60 ezer néző a 2019-ben átadott Puskás Arénába, esetenként két-háromszor ennyi belépőnek is lenne gazdája. Ahol pedig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ott beindul a másodlagos piac. A magyar-szerb után újra azt lehet tapasztalni, hogy két-három, de akár hat-nyolcszoros áron is kínálnak belépőt.

Kapcsolódó

Nehezítette a jegyhez jutás esélyeit, hogy előzetesen több mint 30 ezer bérletet már értékesítettek az Eb-selejtezőkre, más szemszögből nézve: akik előre gondolkodtak, azok nem jártak pórul. A későn eszmélőknek maradt a több óra várakozás a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) jegyértékesítési rendszerében, bizonytalan végkimenetellel. Érdemes felidézni, hogy 5 és 18 ezer forint között szóródtak a jegyárak, négy kategóriában, ebből 15 százalék lejött a Szurkolói Klub tagjainak, gyakorlatilag mindenkinek, mivel e körben elfogyott az összes tikett.

Viszonyításképp a Jófogás rendszerében 15 és 180 ezer forint között kaphatók másodpiacos jegyek, igaz, ez utóbbi VIP-belépő, ha kivesszük, akkor normál nézőtéri helyre „mindössze” 65 ezer forint a plafon. Az egyik legnagyobb nemzetközi platformon, a Ticombón is népszerű tétel a Magyarország-Montenegró mérkőzés, amire ezen a csatornán át 14 és 85 ezer forint között bejutni. Nem ritkán nemhogy két, hanem négy egymás mellé szóló jegyet is kínálnak, de az ár természetesen darabonként értendő. Nem véletlen, hogy ezek a belépők nem például a Ticketswap felületén cserélnek gazdát, ott ugyanis legfeljebb 20 százalékkal lehet az eredeti ár fölé lőni.

Szigorúbb szabályozást ígérnek

Egyik hónapról a másikra az MLSZ érdemben egyelőre nem tudott lépni, noha lényegében ugyanaz történt, mint a magyar-szerb Eb-selejtezőt megelőzően. Érdeklődésünkre akkor a szövetség sajnálatát fejezte ki azon szurkolóknak, akik nem tudtak jegyet vásárolni, és mélységesen elítélte azokat, akik tisztességtelen haszonszerzésre használták fel a felfokozott érdeklődést. Előrebocsátották, hogy az MLSZ Szurkolói Klubja a közeljövőben megújul:

  • az új rendszerben a ténylegesen mérkőzésre járó legaktívabb szurkolók kapnak majd elővásárlási lehetőséget,
  • valamint erősítik a jegyértékesítéssel és névátírással kapcsolatos biztonságot, átláthatóságot és tisztességes piaci magatartást.

Egyúttal elismerték: a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy a szövetség hatékonyan felléphessen a tisztességes szurkolók érdekeit sértő jelenséggel szemben, ezért jogszabály módosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen védekezni a jegyüzérekkel szemben.

Nem etikus, de gazdaságilag racionális

Leginkább azok dörzsölik ilyenkor a szemüveget, akik végigélték a magyar futball 1986-os mexikói vb-(le)szereplés utáni apátiát, amelynek részeként nem ritkán ürességtől kongó lelátók előtt, pár ezer néző előtt lépett pályára a nemzeti tizenegy. Most viszont karnyújtásnyira van a sorozatban harmadik Európa-bajnoki részvétel, a sikersztorira pedig egyre többen kíváncsiak. Szabados Gábor közgazdász szerint az utóbbi évek eredményeinek hatására ki kell jelenteni:

piacképessé vált a magyar válogatott.

Ahogy Szerbia, úgy Montenegró ellen a világ legnagyobb stadionjait, így például a Camp Nout vagy a Wembleyt is könnyedén megtöltenénk, sőt, akkor is telt házas lenne a találkozó, ha kétszer ekkora lenne a Puskás Aréna befogadóképessége.

A szakember szerint a kereslet kialakítja ezt a fajta kínálatot, ezzel együtt üdvözlendő, hogy szigorúbb fellépést kedvezményez az MLSZ, más kérdés, hogy annak jó eséllyel már csak a 2026-os vb-selejtezők felé fordulva lehet foganatja. Szabados szerint nehéz egészséges árazásról beszélni, hogy például a névértékhez képest 2-3-szoros szorzó még belefér, de az 5-10-szeres már pofátlan. Annyiért kínálják, amennyiért el is tudják adni, ha pedig van, aki kifizeti, akkor ez gazdaságilag racionális lépés. Az pedig valamelyest a labdarúgó-szövetség védelmében szól, hogy a sportközgazdász szerint aligha ilyen volumenű tömeges jegyigénylésre tervezték a rendszert, de 5-10 éve senki sem hitte, hogy elérkezik a pillanat, amikor ennyien akarnak egyszerre válogatott meccsre menni.