Matolcsy szerint az euróövezethez történő csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni, ezért a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz – írta meg az Mfor.hu.

Matolcsy György szerint az elmúlt évek magas inflációs környezetében még a nominális maastrichti kritériumok sem teljesülnek, ugyanis mind az inflációs, mind a hosszú távú hitelek kamatlábára vonatkozó mutatóink túllépik a felső korlátot.

Az euró bevezetését alapvetően négy feltételhez, a maastrichti konvergenciakritériumokhoz kötik:

  • az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál;
  • a hosszú lejáratú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatlábátlagát;
  • a költségvetési hiány legfeljebb 3, a bruttó államadósság pedig legfeljebb 60 százaléka lehet az ország bruttó hazai termékének (GDP);
  • az adott ország nemzeti devizája két évig nem lépheti át a meghatározott árfolyamsávot, ami azt is jelenti, hogy az országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmus (ERM) rendszerébe.

A feltételrendszert több kritikai is érte.

A Matolcsy György által hivatkozott Maastricht 2.0 konvergenciakritériumokat az MNB a Fenntartható felzárkózás euróval című kiadványában jelentette meg. Ez a jelenlegi konvergenciakritériumokat is kiigazítaná.

Az Index egy korábbi elemzésében kifejtette, euró önmagában nem hozza el a magasabb életszínvonalat és versenyképességet, ez csak lehetőség a felzárkózásra.

Hosszabb távon érdemes bevezetni az eurót, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bevezetést követően jóval szűkebb a gazdaságpolitikai mozgástér, különösen a külső sokkokra adott válaszokra

– mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Pásztor Szabolcs emlékeztetett, a világgazdaság tengernyi olyan esetről tanúskodik, amikor saját fizetőeszközzel egy kis és nyitott ország felzárkózott, és versenyképessé vált, például Szingapúr vagy éppen Dél-Korea. Ráadásul a gazdasági struktúra és a fundamentumok gyengeségei miatt euróval is kifulladhat a növekedés, hasonlóan Szlovákiához, ahol alapvetően már mutatkoznak a hozzáadott érték növelésének szűk keresztmetszetei, a teljes tényezőtermelékenység csökkenése.

Hozzátette, mindez nem azt jelenti, hogy rossz lépés volt Szlovákiában bevezetni az eurót, hanem azt, hogy az országban a közös fizetőeszköz biztosan nem tudja úgy segíteni a felzárkózást, mint ahogyan azt egyébként gondolták. 

Korábban Virovácz Péter az ING vezető elemzője azt mondta a lapnak, hogy

meglehetősen szigorú követelményei vannak az euró bevezetésének, ám egyre több a vita arról, hogy ezek a követelmények mennyire segítenek valójában megteremteni és a gyakorlatba átültetni az optimális valutaövezet koncepcióját.

 

A kérdésről rendre megszólalnak a politikai szereplők.

Orbán Viktor szerint a forint árfolyama elszakadt a magyar gazdaság teljesítményétől. Szerinte vannak érvek az euró bevezetése mellett és az ellen is, de az euróbevezetés mellőzését javasolta: és azt, hogy az ország válassza a gyors felzárkózást.

Varga Mihály pénzügyminiszter augusztus végén úgy fogalmazott, korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni, de azt is kiemelte, ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a gazdaságnak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még májusban azt mondta, a kormánynak nem célja az euróbevezetés, hosszabb távon meg „ki tudja”.

Ellenzék szerint azokban az országokban, ahol euróval fizetnek, stabil a gazdaság, kiszámíthatóak a hétköznapok, és a családok sem szenvednek a brutális, elviselhetetlen drágulástól. Az euró bevezetése szerintük a magyaroknak is nemzeti érdekük.

 

 

 

Micsoda? Bárki bevezetheti a dollárt?

Argentína dollárosítása most megválasztott elnökének egyik legfőbb kampányígérete volt a jegybank felszámolása mellett. Lehet ennek bármi realitása, vagy csak szimpla népámítás? Bővebben >>>