A forinttal kapcsolatos piaci pozíciók szintjét az MNB ábrakészletéből tudjuk kideríteni, ebben az látszik, hogy október elejétől többségben vannak a forint melletti pozíciók, bár ezek volumene nem kiugró. Több szereplő a jegybank kamatvágását és a régiós illetve fejlett piaci kamatszintek közötti különbség csökkenését nézve a magyar deviza gyengülésére számított.
A negatív várakozások azonban nem igazolódtak be, a forint erősödött.
Ennek több oka is van, amit Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője részletezett lapunknak:
- a hazai gazdaság külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javult,
- az energiaárak mérséklődtek, ami a külkereskedelmi többletben is látszik.
Utoljára szeptember végén volt egy kisebb negatív irányú spekulatív pozíciófelvétel a forint ellenében, ahol volt is egy kisebb kilengés a 390-es szint fölé az euróval szemben, tehát ez láthatóan képes elmozdítani az árfolyamot. Cikkünk írásának pillanatában, péntek 18 óra magasságában már a 380-as szintet is áttörte a magyar deviza, kis híján 379 forintot ért egy euró.
Az elmúlt néhány hónap folyamatait nézve a pozitív és negatív irányú összesített pozíciók folyamatosan váltakoznak, és részei a folyamatos devizapiaci kereskedésnek
– világított rá az Economx-nak az MBH Bank vezető elemzője. Mivel lebegő árfolyamrendszerünk van, így ezzel a jelenséggel minden bizonnyal együtt kell élni a szakértő szerint.
Mire spekulálnak a befektetők?
A forint a tavaly februári szintekhez képest igencsak gyenge (akkor még 355 körül mozgott az euróval szemben), innen masszívan gyengült a tavalyi év folyamán, már azt találgattuk, hogy mikor jön el a 430-as euró, ami el is jött, tavaly október 12-én 432 is volt.
Október 14-én jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke, hogy a Matolcsy György vezette magyar jegybank két fontos döntést hozott. Ezekkel célzottan a forint már-már megfékezhetetlen gyengülése ellen akartak fellépni. A jegybank szerint két fő tényező okozta a magyar fizetőeszköz mélyrepülését:
- A dráguló energiahordozók megvásárlása miatt magas devizaigény keletkezett a forintpiacon, vagyis a folyó fizetési mérleg hiánya közvetlenül is gyengítette a forintot.
- Felerősödött a forint elleni spekulatív pozíciók felvétele, vagyis egyre többen számítottak a magyar deviza további gyengülésére és emiatt short pozíciókat vettek fel.
Ezek eredményeként gyengült erőteljesen a forint azt követően, hogy az MNB szeptember végén bejelentette a kamatemelések lezárását – 405-ről egészen 430-ig száguldott a magyar deviza árfolyama mindössze két hét alatt. Itt lépett közbe a jegybank a 18 százalékos irányadó kamattal, ami meghozta a carry traderek kedvét a forintvásárláshoz.
A carry trade egy olyan pénzügyi stratégia, amelyben a befektető alacsony kamatozású devizában vesz fel hitelt, ezt a pénzt egy magasabb kamatozású devizára váltja, majd az így vásárolt fizetőeszközt állampapírba vagy más magas hozamú eszközbe rakja. Például ha kölcsön veszünk pénzt egy olyan országban, ahol a kamatlábak nagyon alacsonyak, és ezt a pénzt egy másik országban fektetjük be, ahol a kamatlábak magasabbak, akkor profitálhatunk a kamatlábak közötti különbségből. Ez persze csak akkor működik, ha az árfolyamok nem mozognak ellenünk. Ha a magas kamatozású deviza értéke esni kezd, akkor adósságunk az egekbe szökhet, erre jó példa a magyar devizahitelesek esete.
Az októberi jegybanki kamatemelés tehát bevonzotta a carry tradereket, többletkereslet keletkezett a forintpiacon, a negatív irányú spekulációt kivédte a jegybank a nagyon magas, 18 százalékos irányadó kamatszinttel.
Néhány hónap alatt közel 20 százalékot erősödött a forint például a dollár ellenében, mivel egyre drágább lett a forint elleni spekuláció a magas kamatszint miatt
– emlékeztetett Horváth András. Azóta viszont javult a gazdasági környezet, jelentős mértékben olvadt a hazai infláció, ezért az MNB is folyamatosan csökkentette a kamatokat, jelenleg 12,25 százalékon áll az alapkamat.
A carry trade pozíciók száma minden bizonnyal folyamatosan csökken, ahogy zárul a kamatfelár a hazai kamatszint és az eddig a carry finanszírozási alapjául szolgáló más régiós vagy fejlett piaci devizák kamatszintje között
– világított rá az MBH Bank vezető elemzője. A szakértőnek felvetettük, hogy legutóbb húsz éve láttunk kétszámjegyű kamatszinteket, és akár lehetnek megegyező elemek a mostani és akkori helyzet között. Horváth leszögezte, hogy a mostani helyzet merőben más, hiszen azóta jelentősen globalizálódtak és automatizálódtak a pénzügyi piacok és a kereskedés is, ma már percek alatt lereagálnak a világ másik felén keletkező piaci folyamatokat az algoritmusok és szereplők. Ráadásul a forint 20 éve még nem szabadon lebegő deviza volt, egészen 2008-ig, így kizárólag és korlátlanul a piaci folyamatoknak kitéve kereskedni sem lehetett vele. Ezen felül Magyarország a közös EU-s tőkepiac része sem volt akkor még, ami ma már jelentős bizalmi tényezőt és stabilitást jelent. Biztos forgatókönyv tehát nem áll előttünk a forint jövőjét illetően, ráadásul a globális gazdasági és geopolitikai környezet is kiszámíthatatlan, hazánk vitorláját pedig jobb híján a nemzetközi szelek fújják, eképpen hánykolódik a felkorbácsolt hullámokon.