A hazai bankrendszer az elmúlt időszak sorozatosan kihívásokkal terhelt környezetében továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében, ami már csak azért fontos, mert a hitelintézeti szektor tavaly historikusan is kiemelkedő jövedelmezőséget ért el.

A nagyjából 24 százalékos sajáttőke-arányos eredmény hátterében azonban az időszakot jellemző magas kamatkörnyezet, valamint egyedi tételek – az orosz és az ukrán kitettségek értékvesztéseinek visszaírása, a babaváró és a CSOK-hitelek– átértékelődése és a leányvállalatoktól kapott osztalékbevételek növekedése  állnak, amelyek esetében előretekintve lefelé mutató kockázatok azonosíthatók.

A jegybank a jelentésében az alábbi fő üzeneteket fogalmazta meg:

  • A hazai bankrendszer az elmúlt időszak sorozatosan kihívásokkal terhelt környezetében továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős.
  • A bankrendszer likviditása bőséges szintről tovább emelkedett, tőkehelyzete a 2024-ben hatályos pufferkövetelményeket figyelembe véve is megfelelő.
  • A stresszteszt alapján a szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket. 
  • A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben stagnált, a háztartási szegmensben jelentősen csökkent, a portfólióminőség összességében megfelelő.
  • A 2023. évi kiemelkedő jövedelmezőséget az időszakot jellemző magas kamatkörnyezet és egyszeri tételek eredményezték.
  • A bankrendszer profitja már 2024-ben csökkenni fog, amihez a monetáris kondíciók normalizálódásán túl a hitelkockázatok növekedése és a kamatokat érintő kormányzati intézkedések is hozzájárulhatnak.
  • A háztartási hiteldinamika 2023-ban, a vállalati 2024 elején érhette el mélypontját, de a hiteldinamika idén egyszámjegyű maradhat mindkét szegmensben.

A Magyar Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a hitelkockázatok növekedése a portfólió több szegmensében is valószínűsíthető. Majd hangsúlyozták, hogy a háztartási jelzáloghitel-kamatstop jövőjét bizonytalanság övezi. Kivezetése csak az érintett adósok szűk körénél okozhat jelentősebb törlesztőrészlet-növekedést.

Kockázatot jelenthet a támogatott hitelprogramok keretében megvalósuló családtámogatásokhoz kapcsolódó gyermekvállalási feltételek nem teljesülése is. A 2019 második felében babaváró hitelt felvevő adósok negyedének nem volt még gyermeke 2023 közepén, ezért ezen ügyfelek hitelkockázati monitoringja fokozott figyelmet érdemel.

Emelkedett a bankrendszer likviditása

A prezentációban a jegybank négy meghatározó kockázatot jelölt meg a bankrendszerre tekintettel, amelyek csökkenthetik a jövedelmezőséget: globális geopolitikai feszültségek, családtámogatások gyermekvállalási feltételeinek nem teljesülése, hitelkamatokat érintő kormányzati intézkedések, valamint a kereskedelmiingatlanpiac kockázatai.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a családi támogatási programokkal kapcsolatban a jegybank megállapította: „a támogatások igénybevételének, illetve azok kedvező feltételeinek fenntartása sok esetben új gyermek vállalásához kötött. 

A gyermekvállalási feltétel teljesítésének elmulasztása azonban jelentős költségekkel jár, ugyanis főszabályként a gyermekvállalást a határidőig teljes körűen nem teljesítőknek egy összegben vissza kell fizetniük a folyósított támogatás késedelmi kamattal megnövelt összegét.”

Ezért szerintük különösen figyelni kell a támogatások és visszafizetésekkel kapcsolatos adatokra.

A globális trendekkel összhangban a magyar kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok is kiemelt figyelmet érdemelnek. A Magyar Nemzeti Bank szerint tavaly ezen ingatlanokkal fedezett projekthitel-állományon belül magas volt a banki értékelések alapján növekvő értékű fedezetek aránya, ami a piaci folyamatokkal ellentétes tendenciát jelent, ezért fontos, hogy a hitelintézetek szorosan nyomon kövessék a fedezetbe vont ingatlanok értékének alakulását

Majd kiemelték, mérsékli a bankrendszer kockázatait, hogy a szektor kereskedelmiingatlan-piaci kitettsége a 2008-as időszakhoz képest alacsony, és a portfólió minősége továbbra is megfelelő. Az MNB által preventív módon reaktivált rendszerkockázati tőkepuffer ugyancsak korlátozza az ilyen jellegű kockázatok felépülését – olvasható a jelentésben.

A jegybank részletesen bemutatta azt is, hogy a bankrendszer likviditása bőséges szintről tovább emelkedett, 2024 februárjában az operatív likviditási tartalék a betétállomány 72 százalékának felelt meg. A tavaly első félévében tapasztalt vállalati és lakossági betétkiáramlás miatt emelkedő hitel/betét mutató év végére ismét 75 százalék alá mérséklődött. Ehhez a negyedik negyedévben már a háztartási betétállomány bővülése is hozzájárult.

Megfelelő a portfóliók minősége

A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme tavaly 3 százalékos, a vállalati szektoré pedig az idei év elején 2 százalékos szinten érhette el mélypontját. Tavaly az új szerződéskötések értéke a vállalati szektorban stagnált, a háztartásiban pedig csökkent éves összevetésben, utóbbi azonban a negyedik negyedévben már élénkült.

A hitelezési aktivitás megfelelt a gazdaság ciklikus pozíciójának, 2024-ben pedig a kereslet élénkülését várják a bankok, köszönhetően a dezinflációs folyamatok miatt erősödő fogyasztói bizalomnak és a gazdasági növekedési kilátások javulásának.

A hiteldinamika mindkét szegmensben egyszámjegyű maradhat 2024-ben – állapították meg a jegybank szakértői, majd kiemelték: A hitelportfóliók minősége továbbra is megfelelő.

A vállalati NPL-ráta 3,8 százalékon, historikusan alacsony szinten stagnált. A háztartási szektorban a nemteljesítő hitelek aránya a fizetési moratórium kivezetése óta a felére, 2,4 százalékra csökkent február végére. Ehhez a korábban moratóriumban lévő ügyletek teljesítővé történő visszasorolása és az aktív banki portfóliótisztítás járult hozzá. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, a szabad tőke szintje az idén hatályos pufferkövetelményeket figyelembe véve is kielégítő.

Végezetül a jegybank munkatársai arra is kitértek, hogy a stresszteszt eredményei alapján a hazai hitelintézeti szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket. A szektor hitelezési képessége, és ezen keresztül a gazdasági növekedést támogató szerepe még egy nagyon alacsony valószínűséggel bekövetkező, súlyos sokk után is fennmaradna.