Soha ilyen jól még nem éltek a magyar háztartások – gondolhatná az ember, amikor rátekint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataira.

A jegybank adatsora szerint ugyanis a magyar háztartások pénzügyi vagyona új csúcsra jutott: tavaly év végén meghaladta a 96 400 milliárd forintot.

Kapcsolódó

Az ördög azonban a részletekben bújik. A jegybanki statisztikában kimutatott vagyon növekedés ugyanis csak 13,3 százalékos. Eközben az éves átlagos infláció az elmúlt évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 17,6 százalék volt, bár decemberre ez az érték csak 5,5 százalékot mutatott. 

Ennek ellenére, ha most azt látja az olvasó, hogy a statisztikák alapján neki, mint átlagpolgárnak személy szerint a történelemben először 10 millió forintot meghaladó pénzügyi eszközökben tárolt vagyona van, egész biztos, hogy pénztárcájából felnézve komoly kétkedéssel fogadja a statisztikát. Akkor sem jobb a helyzet, ha a KSH által nyilvántartott háztartások számával kalkulálunk:

nem sok családnál érhető utol a statisztikában kimutatott 23,6 millió forintnyi pénzügyi eszköz.

Nagyon sokat érnek a cégek - papíron

A teljes statisztikában ugyanakkor nehezen ellenőrizhető tételek torzítják az összképet. A legkomolyabb problémát az „egyéb tulajdonosi részesedések” soron nyilvántartott vagyon jelenti. Ez az adat ugyanis azokat a vállalkozásokat takarja, amelyekben a háztartások tagjai tulajdonosként vannak jelen. Őszintén szólva nehéz megítélni, hogy milyen alapon növekedett a statisztika szerint a hátunk mögött hagyott, inflációval, energiaár-sokkal és gazdasági válsággal sújtott két év alatt folyamatosan a cégek értéke összességében több mint 35 százalékkal, s ezen belül, hogyan fordulhatott elő, hogy a teljes pénzügyi vagyonnál gyorsabb mértékben, 14,1 százalékkal bővült a cégértékben utolérhető pénzügyi vagyon.

Az MNB szerint a háztartások által tulajdonolt egyéni vállalkozások, bt-k, kft-k és részvénytársaságok értéke mindenesetre tavaly év végén meghaladta a 31 000 milliárd forintot.

Ez pedig azt jelenti, hogy a háztartások vagyonának közel harmada ezekben a vállalkozásokban ölt testet. Tíz évvel ezelőtt a háztartások pénzügyi vagyonának még csak negyedét tették ki a tulajdonosi részesedések.

Önmagában nem az a probléma, hogy egy-egy vállalkozásnak van-e és ha igen mekkora az értéke, a nagyobb probléma az, hogy ezt hogyan lehet realizálni egy olyan országban, ahol a vállalkozások száma meghaladja az 1,8 milliót (1,33 millió önálló vállalkozónk és 514 ezer társas vállalkozást tart nyilván utolsó adatként a KSH), miközben Ausztriában 702 ezer cég és egyéni vállalkozó űzi az ipart.

Egy magyarra 5 millió jut - de az a fránya koncentráció...

A fentiek miatt a szakemberek sokkal inkább a klasszikus pénzügyi vagyon alapján tartják érdemesnek a háztartások pénzügyi vagyoni helyzetének összevetését. Ilyenkor háztartásoknál lévő készpénz, bankbetétek, értékpapírok, tőzsdei részvények és befektetési jegyek, valamint biztosítástechnikai tartalékok képezik a vizsgált pénzügyi vagyon elemeit. Az MNB statisztikája szerint ez a vagyon is szépen bővült és tavaly év végére megközelítette az 52 000 milliárd forintot. Ez egy-egy háztartásra lebontva 12,7 millió forintot lehet ebből kiolvasni, míg egy-egy állampolgárra vetítve 5,48 millió forintot közelíti az átlagos összeg. Persze a legtöbben erre is azt kérdezik, hogy hol ez az ötmillió forint, de a különböző statisztikákból tudjuk, hogy a hazai háztartások vagyoni helyzete erősen koncentrált.

 

A BloChamps Capital korábbi felmérése szerint a hazai háztartások pénzügyi eszközeinek 62 százaléka a családok tíz százalékának tulajdonában van.

Az állampapír mindent visz

Az egyes vagyon elemek között szörfölgetve a legmeglepőbb az, hogy éves szinten 120 milliárd forinttal, közel két százalékkal csökkent a forgalomban lévő készpénz mennyisége. A hasonlóan klasszikus pénzügyi terméknek számító bankbetétek állománya is megsínylette az elmúlt évet: 2023. decemberének végén a folyószámlákon 420 milliárd forinttal kisebb, 10 130 milliárd forintnyi állomány pihent, mint egy évvel korábban. A 4 százalékos csökkenésben leginkább az infláció miatti laposabb pénztárcát érdemes látni. A lekötött egyéb bankbetétek ennél jelentősebb mértékű, 5,6 százalékos zsugorodásának köszönhetően ismét 4 000 milliárd forint alá esett az állomány. Ebben azonban az infláció vagyont apasztó hatása mellett fontos szerep jutott annak is, hogy tavaly júliustól a 15 százalékos kamatadó mellett immár 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is sújtja a bankbetéteket. Ez a többletteher lehet az oka annak, hogy a IV. negyedévben - a rövid lejáratú értékpapírok mellett – csak a bankbetétek nem tudtak előnyt kovácsolni a csökkenő inflációból, illetve a szeptembertől már emelkedő reálbérekből - a három hónapos összevetésben két százalék volt a lekötött betét állomány csökkenése a szeptember végi szinthez képest.

A szocho-hatás is alaposan belejátszott, hogy az elmúlt év során hihetetlen mértékben nőtt a lakosság hosszú lejáratú értékpapír-állománya – amely szép névben szinte teljes egészében az állampapír- befektetéseket köszönthetjük. Az év végi állomány megközelítette a 11 850 milliárd forintot, az állománybővülés éves szinten egyharmados.

Ennél dinamikusabban 2023-ban csak a befektetési jegyek állománya tudott bővülni. A növekedés itt 43 százalékos volt, az én végi adatok szerint a lakosság 9 644 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben.

Sokat hozott a mikulás-rally

A IV. negyedéves növekedési versenyt ugyanakkor mégsem az állampapírok és a befektetési jegyek nyerték, mivel a részvénybefektetések tudtak a legdinamikusabban növekedni az év utolsó három hónapjában. Az év végi állomány 2 234 milliárd forintot meghaladó volt. Ám szemben az állampapírokkal és a befektetési jegyekkel, vagyonnövekedést itt döntően nem az új eszközök vásárlása, hanem a meglévő részvények árfolyamának növekedéséből származók átértékelődési többlet jelentette – a részvénypiacokon hagyományosnak számító év végi, az úgynevezett mikulás-rally így tavaly is segítette az embereket befektetéseiken keresni. A családok részvényvagyona így három hónap alatt 9,1 százalékkal 2 234 milliárd forintra nőtt.

Öt éves időtávban a háztartások pénzügyi vagyonán belül az állampapíroké a győzelmi serleg: 2018 év végéhez képest a családoknál lévő állampapírok állománya több mint négyszeresére emelkedett. A háztartások részvényekben kimutatható vagyona ezzel szemben csak háromszorosára tudott növekedni.