Az idei évben a legfontosabb feladat az EU elnökség keretében a pénzügyi, biztosítói területet érintő feladatok továbbvitele volt - jelezte Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján.

Ezek közül a szakma számára a legfontosabb az volt, hogy kilenc tagállam  pénzügyi szabályozásért felelős tisztviselői - közöttük Magyarország is - közös levélben hívták fel a figyelmet az ösztönzőtilalom problémáira: ösztönzők nélkül nehéz a megfelelő szakértelmű tanácsadók rendszerben tartása, s ez az ügyfelek számára végső soron hátrányt jelentene. Az államtitkár szerint a szabályozási tervek a fellépés kapcsán enyhültek. A value for money szabályozásnál és a kötelező képzések kapcsán a magyar szabályozás már tartalmazza a most tárgyalás alatt álló, a benchmarkokra és a kötelező, évi 15 órás oktatásra vonatkozó előírásokat, így ez kevésbé jelent fontos változást az itthoni piacnak.

Kapcsolódó

A hazai piacon a legkomolyabb lépés a lakásbiztosítási kampány volt. Túri Anikó szerint jó eredmény, hogy az ügyfelek 20 százaléka megmozdult és a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem csak az ár volt a választási tényező. Az NGM kutatást végzett az ügyfelek körében, s 80 százalék hasznosnak tartotta a kampányt. Ezért természetesen lesz jövőre is kampány, ám néhány helyen az első tapasztalatok alapján változások várhatóak - ilyen például az értesítő levél tartalma, vagy az, hogy a korábbi biztosítások felmondása egységesen április 30-ra szól majd.

60 milliárdot spórolhatnak a biztosítók

A biztosításók extraprofit adója kapcsán az NGM államtitkára jelezte: 2023-ban még nem tudták beépíteni a Mabisz javaslatait a szabályozásba, ám idén már igen - fontosnak tartotta, hogy a Mabisz komoly hatástanulmányt tudott letenni a szükséges változásokkal kapcsán. Túri Ankó szerint a 2025-től életbe lépő új szabályozás mintegy 60 milliárd forinttal csökkenti majd a biztosítók terheit, s jelezte, a kormány továbbra is úgy számol, hogy 2026-tól megszűnik ez a rendkívüli teher.  

Jó eredmények, ám gondok is látszanak a piacon

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a biztosítók tőkeszintje 200 százalék felett van, ami stabiltást jelent, ám ez az arány elmarad a V3 és az EU átlagos szintektől. 

A háztartások pénzügyi vagyona szeptember végére 64,6 ezer milliárd forintra nőtt, döntően a befektetés jegyek állománya növekedett. 

A biztosítók díjbevétele szeptember végén 1282 milliárd forint volt, év végére 1600 milliárd forintra nőhet a díjbevétel.

A magyar biztosítói penetráció - 2,01 százalékos érték -  ugyanakkor továbbra is alacsony, a  visegrádi ország átlaga 2,26 százalék. A biztosítók jövedelmezősége nőtt, a ROE jelenleg 4,2 százalékon áll a tavalyi 2,9 százalékhoz képest. Az MNB szerint 10 százalék körüli mérték lenne egészséges a tőkearányos jövedelmezőség tekintetében.

A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétel 346 milliárd forint volt szeptember végéig, ám az figyelmeztető Szeniczey Gergő szerint, hogy 10 év alatt mindössze 50 ezer új szerződést tud felmutatni a piac - 1,8 millió életbiztosítást kezelnek a biztosítók. Az életbiztosítások megtartásának átlagideje 10,83 év.

Fontos kérdés az etikus életbiztosítások új szabályozása. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a piaci észrevételek közel 70 százalékát elfogadták, a mostani szabályozás szerint az etikus 2.0 szabályozás 2026-tól lép életbe, ám előzetesen 2025.II. félévétől a limitsértő eszközalapokat már ki kell vezetni a piacról. 

Magas költségek, kevés kár a nem élet piacon

A nem életági növekedés 14 százalékos volt, ami kedvező, ám a költséghányad 40,2 százalék az EU-átlag 30 százalékáéval szemben, miközben a kárráfordítás mindössze 46,7 százalék a 61,2 százalékos EU-átlaghoz képest, vagyis kifejezette alacsony.

A nem életági termékeken belül a kgfb-díjak megugrottak, az átlagos éves díj 57 ezer forint, ami éves szinten 10 százalékkal nőtt, ám eközben a kárráfordítások csak 4 százalékkal növekedtek. A lakásbiztosítások átlagos díja 60,5 ezer szerint, ami 16 százalékos növekedést jelent - jelezte Szeniczey Gergő. A lakáskampányhoz kapcsolódva az MNB vezetői körlevélben szeretné elérni, hogy a társasházak esetében is megnyíljon az út a kampányban történő biztosítóváltásra - ezt nehezíti, hogy az erről dönteni hivatott társasházi közgyűléseket a kampány időszakon kívül tartják jellemzően.

Végre növekvő szerződésszám

Erdős Mihály, a MABISZ elnöke saját számításaik alapján 1700 milliárd meghaladó díjbevétellel számol, ami azt jelenti, hogy 10 év alatt a biztosítók díjbevétele megduplázódott, de ez reálértéáken inkább helyben járásnak számít. A volumnennövekedés az év első 9 hónapjában a szerződések számának növekedése meghaladta a 2 százalékot, ez régóta a legjobb éreték. 

A Mabisz elnök külön kiemelte, hogy miközben a kgfb szerződések száma 2,8 százalékkal nőtt, eközben a casco szerződések 0,7 százalékkal estek vissza. Ennek köszönhetően a casco penetráció az évek során 21,7 százalékról 19,5 százalékra csökkent - ez döntően a kocsipark elöregedésére vezethető vissza, ám az is tény, hogy az adóterhelés (15% biztosítási adó +12 százalék extraprofit adó - ami jövőre az kulcsváltozás után 14% leszt) is rontja a termék értékesíthetőségét.

Az állománydíj 12,2 százalékkal 1542 milliárd forintra nőtt szeptember végére, ez azért fontos, mert a jövő időszak díjbevételét emeli - hangsúlyozta Erdős Mihály.  A díjbevétel az életágban 12, a nem életágban 15 százalék volt a III. negyedévben - jelezte a Mabisz elnöke.  

A piaci részesedés tekintetében a legnagyobb hazai biztosító díjbevétel alapján a Gernerali 15 százalékos részesedéssel. Csoportszintem a VIG biztosító érdekeltségei (Alfa és Union Biztosító) a legnagyobb 18,7 százalékos piaci részesedéssel, A Generali Csoport (Generali, Genertel, EUB) 16,4 százalékos részesedéssel a második. Az Allianz 14,4, a Groupama 12,1 százalékos piaci súllyal bír.

A Mabisz előrejelzése szerint az idei évben a 2023-as 211 milliárd forint után 246 milliárd lesz a szektor extra terhe (expraprofit és biztosítási adó), ez csökken majd vissza 211 milliárd forintja jövőre.

Csak az extraprofit adó a 2023-as 88 és a 2024-es 105 milliárd forintról jövőre 59 forintra csökken majd.