Megoszlanak a vélemények, hogy szerdától követi-e még az inflációt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vagy sem. A forgalmazóhelyeken ugyanis szerdától a Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) már csak az új, 2032 I. sorozat kapható, amely – legalábbis 2025. áprilisáig – alapjaiban más konstrukció lesz, mint az eddig megszokott inflációkövető állampapír sorozatok. Azok ugyanis – köztük a kedden rekordjegyzéssel búcsúzó, 2033/I sorozat – az adott évben az előző évi hivatalos éves átlagos infláció feletti hozamot kínált, a sorozattól függő kamatprémium mellett.

Az idei éviben így a PMÁP sorozatai a 2022-es 14,5 százalékos +0,25-1,5 százalékos kamatprémiumot fizetnek, így a jövő februári kamatfizetéskor 14,75-16 százalékos hozam érkezik majd az értékpapír számlákra. Nagy pontossággal meghatározható a 2023-as éves átlagos inflációs szint is: attól függetlenül, hogy az októberben 10 százalék alá bukó pénzromlás valóban 7 százalékra szelidül-e decemberben, a 2023-as év átlagos inflációja nagy eséllyel 17,8-17,9 százalék között lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a PMÁP korábbi sorozatainak tulajdonosai 18,05-19,4 százalékos hozamban reménykedhetnek 2025 tavaszán befektetéseik után.

Befixált kamat

A november 29-től elérhető új, a korábbi PMÁP sorozatnál egy évvel rövidebb lejárati idővel rendelkező állampapír – legalábbis a futamidejének első 15 hónapjában – szakít a visszatekintő kamatozással, s

2025. április 25-ig évi 9,9, a számítási időre vetítve időarányosan 13,8 százalékos kamatot fizet majd.

A konstrukció szerint 2025-ben visszaáll a korábban megszokott kamatszámítási mód, a papír 2025-től 4 évig az előző évi fogyasztói árindex felett 50, a lejárat előtti 3 évben pedig 100 bázispontos prémiummal fizeti ki a hozamot.

Ha úgy vesszük, az ÁKK az első időszak kamatát is valamiképp az inflációhoz lőtte be, hiszen az első, évi 9,9 százalékos kamatperiódus mértéke az utolsó ismert, 2023. októberi inflációs mértékkel egyezik meg. A papíron a következő hónapok pénzromlási pályáját figyelembevéve 2-3 százalékos reálkamatra lehet szert tenni, ami önmagában nem elhanyagolható mérték lenne – ha összehasonlítási alap nem a 2025 tavaszán 12-13 reálkamattal kecsegtető korábbi PMÁP sorozatok lennének.

Rekordmértékben fogyott

Ám az emberek „telhetetlenek”, s két kézzel kapnak az elúszó lehetőségek után. Ezt mindennél markánsabban mutatkozott meg abban, hogy a korábbi sorozat végnapjaiban felfutott a kereslet. Az ÁKK 150 milliárd forinttal emelte meg a búcsúzó konstrukció értékesíthető keretét, amely így elérte a 750 milliárd forintot. Az utolsó két nap értékesítési adatait csak a jövő hét elején tudjuk meg, ám beszédes, hogy az utolsó teljes héten 91,6 milliárd forintért jegyeztek a befektetők a PMÁP 2033/I sorozatból, holott a zárás előtti hetekben átlagosan ennek alig több, mint harmada, 33 milliárd forint fogyott.

Csak egy kis pánik

Nem lennénk Magyarországon, ha nem történt volna valami extra az utolsó napokban. Az időben lépők boldogan dőlhettek hátra egészen hétfőig, amikoris a sajtóban megjelent a hír, hogy a Magyar Államkincstár egy, az ügyfeleknek küldött kérdőívben egyebek mellett arról érdeklődik, hogy az állampapír-vásárlók tisztában vannak-e a papírok visszaváltásával (lejárat előtti eladhatóságával) kapcsolatos szabályokkal? Mindez azért keltett komoly felbolydulást, mert a piaci szakértők már a korábbi hónapokban is arra figyelmeztettek, hogy az államnak kifejezetten rossz üzlet lesz-lehet, ha 2025. februárjában az ügyfelek azt követően, hogy felmarkolták a komoly extra hozamot az ÁKK által megszabott 1 százalékos díjért visszaváltják az aktuális PMÁP sorozatot, amely a következő szelvényváltáskor már a 2024-es 5-6 százalékos inflációval számolva lényegesen kisebb kamatkiadást jelentene majd a költségvetésnek (és visszafogottabb hozamot a befektetőknek). Miután az ÁKK-t nem köti jogszabály az állampapírok futamidő vége előtti visszavételére, ezért annak díját az egekbe is emelheti, hogy ne kelljen komoly pénzkiáramlástól tartania – így szólt a kincstári levél egyik olvasata. A hirtelen támadt vihart Varga Mihály pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásain igyekezett elcsitítani, amikor arra emlékeztetett, hogy

az elmúlt 30 évben nem volt olyan eset, amikor a mindenkori kormány utólagosan belenyúlt volna az állampapír forgalmazási kondíciókba.

Ehhez tegyük hozzá azt is, hogy a kiáramlást leginkább olyan termékkel lehet megakadályozni, ami a kedvezőbb kondíciókat kínál – emlékezhetünk arra, hogy a lakossági állampapír vásárlók régi kedvence a kamatmentes időszakban hihetetlenül magas, 5 százalék feletti éves kamatot kínáló MÁP+ állampapírból drámai átvándorlás történt az inflációkövető megoldások felé, amikor 2021-ben felgyorsult az infláció. A kérdés tehát az, hogy 2025 tavaszán érkezik-e megfelelő alternatíva – de azt ismét szögezzük le, hogy az inflációükövető konstrukciók – hacsak nem gyorsul újra valamelyik éven belül ismét jelentősen fel a pénzromlás üteme – reálkamattal kecsegtetnek a 2025-öt követő idpszakban is. (Ráadásul a 2025. februári kamatfizetés után az múlt héten vett papírnál az új PMÁP sorozat 0,5, s később 1 százalékos kamatprémiuma lejáratig tartva már akkor is minimálisan – 1 millió forintra vetítve 3 ezer forinttal – nagyobb hozamot kínál, ha az ügyfél 1 százalékos díjért átcseréli a régi inflációkövető állampapírt az újra.)

Van másik - igaz, csak rövid távra

De ha már az alternatívákról beszélünk, érdemes áttekinteni a kínálaton, hogy az új PMÁP sorozat 9,9 százalékos kamatával szemben milyen alternatívák vannak. Az állampapírok piacán maradva az új PMÁP kamatával rövid távon versenyre kelhet a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamata. A rövidebb, 3 éves időtávú, ám 3 havonta kamatot fizető befektetés kamatát mindig negyedévente a kamatmegállapítást megelőző utolsó 4 diszkont kincstárjegy aukció átlaghozama adja ki, amihez 1 százalékpontos kamatprémiumot fizet az ÁKK. A jelenleg forgalmazott 2027/N sorozatnál ez a kamat 9,31 százalék. Miután a napokban tartott aukciókon újra esnek a hozamok, ezért a következő, februártól kezdődő negyedéves kamatciklusra a BMÁP már kisebb kamatot fog fizetni.

Csökkent a betétek versenyhátránya, de ...

A piaci környezet változása ugyanakkor azt is okozza, hogy az új PMÁP sorozat megjelenésével páhuzamosan komolyan lecsökkent a távolság az állampapír hozamok és a piacon elérhető hasonlóan kockázatmentesnek minősített legjobb bankbetét kamatok között. De a távolság egyéb okokból azért továbbra is jelentős. Az MNB november végi alapkamat-csökkentését követően a top-kamatot kínáló, 13 hónapos futamidővel rendelkező Gránit Bank KamatMax Plusz betét 9,5 százalékos kamatszintje első ránézésre magasabb, mint a BMÁP 9,31 százalékos szintje, s versenyképesnek tetszik az új PMÁP sorozat 9,9 százalékához képest is, ám van egy nagy bökkenő. A klasszikus bankbetétek esetében a kamatot 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szocho-fizetési kötelezettség terheli, s így az ügyfél ennél a terméknél már csak nettó 6,84 százalékos hozammal számolhat, az állam pedig minden, az ügyfél által a bankban lekötött forint után 2,66 százalékos hozamot tesz zsebre. 1 millió forint esetében ez a teljes futamidő alatt 74 100 forint ügyfélnek járó nettó kamatot és 28 817 forintos költségvetésnek fizetett „támogatást” jelent majd. Tovább árnyalja a képet, hogy a Gránit betétjének kamatozása a mindenkor jegybanki alapkamat mínusz 2 százalékos szintre van rögzítve, ha az alapkamat csökken (márpedig a következő hónapokban csökkenni fog) a Gránit betétje is egyre kisebb kamatot fizet majd az aktuális hónapban.

A legjobb fix kamatot a Magnet 3 hónapos Prizma forint betétjével és a Gránit Bank 6 hónapos KamatMax betétjével érhetjük el, az ajánlat itt 9 százalék, a nettó kamat évi 6,48 százalék, az állam 2,52 százalékkal gazdagodik.

Kombi termékkel is versenyeznek

Van ugyanakkor olyan termék, amely éves nettó hozamban megközelíti az állampapírokat. Év végéig elérhető az MBH Bank akciós 3 hónapos kombinált betétje, ami évi 12 százalékos hozammal kecsegtet, ami 8,64 százalékos nettó kamatot jelent. Ám az ördög itt is a részletekben van. A konstrukcióban ugyanis csak a bankba vitt új pénzünk felét tudjuk 3 hónapra ekkora kamaton fialtatni, a pénzek másik felével Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) kell nyitni és a pénzt valamilyen egyéb befektetésben fialtatni. A TBSZ sajátja, hogy a nyitást követő 3. év végén a számláról történő kifizetést szocho nem terheli, s a kamatadó is csak 10 százalék. Aki az 5. év végéig tartja a pénzt a TBSZ számláján, semmilyen többletköltséggel nem kell, hogy számoljon, mivel a szocho mentesség mellett teljes kamatadó-mentességet is élvez. Itt tehát lehet jobb hozamotz elérni a PMÁP sorozatoknál – de ehhez a befeketési politikában bizonyosan nagyobb kockázatot kell vállalni, minthogy az államra bízzuk a pénzünk.