Félelem vagy lehetőség, szinte mindenkiben ez a két érzés fogalmazódik meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Féljünk vagy ne a robbanásszerű változástól?
Rózsai Rezső: Alapvetően pozitív beállítottságú emberként ezt a kérdést is így közelítem meg és biztos vagyok abban, hogy a mesterséges intelligencia inkább lehetőséget jelent a vállalatok számára. Természetesen tartogathat veszélyeket is. Fontos azonban látni, hogy a mesterséges intelligencia nagyon régóta jelen van az életünkben, a vállalkozások már sok esetben akár 20-25 éve is használják. A közelmúltban, a generatív modellek megjelenésével azonban e lehetőségek kitágultak és így a figyelem is erőteljesen megnőtt a mesterséges intelligencia témaköre és hatóköre iránt.
Az egyik legismertebb generatív modell a ChatGPT, amiről manapság nagyon sok szó esik, és az AI-ben rejlő óriási lehetőségekre irányította rá a figyelmet. Ennek is köszönhetően nem túlzás úgy fogalmazni, hogy ismét egy digitális szintugrás elején tartunk. A Covid, sok minden mellett, azt is megmutatta a világnak, hogy mekkora kockázata van annak, ha valaki ki- vagy lemarad. Aki ugyanis a Covid után gyorsan váltott, például a digitális lemaradásából, vagy új agilis belépő volt, jelentős versenyelőnyre tett szert, azokkal szemben akik kivártak. Nagyon sokan ugyanakkor még most is csak keresik a lehetőségét, hogy miként tudnak beszállni a digitalizáció területére és lépéselőnybe kerülni.
Akkor a vállalatoknak muszáj AI-startégiával rendelkezniük?
R.R.: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a vállalati stratégia fontos eleme kell, hogy legyen a digitális és ezen belül a mesterséges intelligencia stratégia is. Amelyik vállalatnak ugyanis erre nincs terve, nem egészen a mai kihívásoknak megfelelően gondolkodik. Fontos tehát, hogy a cég életében az AI hozzá legyen igazítva az egyéb digitális stratégiákhoz, de ugyanígy például a humán erőforrás stratégiákhoz is.
A mesterséges intelligencia, nem csak az elhangzott szavakat tudja feldolgozni, hanem képes a hangsúlyból is következtetéseket levonni.
Mennyire vannak a magyar vállalatok elmaradva ezen a téren?
R.R.: Nem lehet erre általános választ adni, mert jelentős különbségek vannak az egyes piaci szereplők között. Az elmúlt évtized(ek)ben a magyar vállalatok jelentős része és a kormányzati szektor rengeteg energiát fordított arra, hogy legyenek digitálisan is elérhető, visszakereshető adataink. Ezt azonban többnyire konkrét céllal tettük. Vegyük példának, egy adott szerződést beszkenneltünk, feltettük egy digitális tárházba és ezzel párhuzamosan a legfontosabb adatokat kivettük egy adatbázisba, amiben így az adat már kereshető volt.
Ugyanakkor ezzel párhuzamosan rendelkezésre állhattak, vagy maradhattak olyan adatok is, amelyeket korábban nem értékeltünk sokra, így azokat nem emeltük ki, később mégis – más szempontból érdemi információ tartalommal bírhattak volna. Nos, a mesterséges intelligencia most ezekre is megoldást kínál, és egyben egy komoly lehetőséget biztosít az adatdigitalizációban eddig lemaradt vállalkozások számára is. Például a legrosszabb minőségű szerződésekből is képes például képjavító rendszerekkel kereshető adatokat generálni: megbízhatóan és gyorsan.
Mi a helyzet azzal a tudással, ami a munkavállalók fejében van, és nincs meg papíron?
R.R.: A mesterséges intelligencia így is tud adatot nyerni, például, ha az adott munkavállaló által szóban elmondott információt alakítjuk adattá. Itt azonban már belépnek a szabályozói kérdések, például az Európai Unió Általános adatvédelmi rendszere (GDPR), vagyis az, hogy milyen mértékben használhatja fel egy vállalat az ilyen jellegű hanganyagokat. Nagyon érdekes ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia, nem csak az elhangzott szavakat tudja feldolgozni, hanem képes a hangsúlyból is következtetéseket levonni.
A KPMG végez kutatásokat cégeknek. Az elmúlt időszakban érződik a részükről a növekvő igény az AI iránt?
R.R.: Évente több alkalommal végzünk felméréseket: az AI iránt kiemelten, robbanásszerű változásokat látunk, a Covid óta különösen. Sokáig a cégek is csak keresték a mesterséges intelligencia helyét a stratégiájukban, mára azonban a legtöbb cég ott tart, hogy kezdi összehangolni ezt a fajta tudásbázist a többi területtel.
Ma a legfontosabb stratégiai elem az ügyfélélmény növelése, ezáltal lehetővé válhat több és magasabb hozzáadott értékű termék vagy szolgáltatás eladása.
Milyen a jó digitális stratégia?
R.R.: Először is legyen olyan, ami illeszkedik a társaság általános stratégiájához és támogatja is azt. Ilyen például a már említett ügyfélélmény növelése, a hatékonyság növelése, a minőség növelése, és akár egy új termék/csoport létrehozása. Nagyjából ez mozgat mindent, és az AI mindegyik területen tud hatékonyan segíteni. Fontos azonban ezek összehangolása, hiszen a szigetszerű működéssel nem mennek sokra a vállalatok.
Korábban említette az AI jelentette veszélyeket. Mire kell gondolni?
R.R.: Az átlagembernek elsőként talán a munkahelyek elvesztése jut eszébe, de én nem csak erre gondoltam, hanem az adatbiztonsági és szabályozási kérdésekre. Az AI adatokból tanul és dolgozik, aminek velejárója, hogy korábban elkülönült helyen tárolt és szabályozott adatok kerülnek most koncentráltan és nagy mennyiségben egy helyre, ami nyilvánvalóan kiemelt adat és kiberbiztonsági problémát jelent. A szabályozási oldal szintén fontos lesz, mind az adat védelme szempontjából, mind az AI-val kapcsolatos bizalom szempontjából. A technológia fejlődése olyan robbanásszerű, hogy azzal nem mindig egyszerű regulációs oldalról lépést tartani.
Ha visszatérünk a munkahelyek kérdéséhez, akkor ez megint csak az egységes vállalati stratégiák fontosságára hívja fel a figyelmet, melyekben a Fenntarthatóságot (ESG szemléletben) a Digitalizációt és a Humán / Talent faktort egyben kell kezelni. A mai stakeholderi szemléletben a cég hosszútávú és felelős működéséhez hozzátartozik a Digital és Human (és az ESG) stratégia összehangolása és az ebből eredő folyamatos képzés és fejlesztés is, hiszen a Humán feladatok folyamatosan változnak a Digital (benne az AI) és Humán feladatmegosztás változásával. Ez lehetőség is a fejlődésre, mert az AI más módon pedig meg támogatni képes például a fejlődési ciklus sebességét is.
Ezek után talán még inkább ide kapcsolható a kérdés: a környezettudatosság és ESG szempontok mennyire fontosak a hazai vállalatvezetők szemében?
R.R.: Ez is egy felgyorsult transzformációs folyamat. Egyrészt a mai szabályozói környezet olyan, hogy csak egy példát említsünk, azok tudnak jó feltételekkel hitelhez jutni, akik hosszútávon, ESG szemlélettel, fenntartható stratégiával rendelkeznek. Egy tőzsdei vállalat életében a fenntarthatósági jelentés a jövőben épp olyan fontos lesz, mint az éves beszámoló. Ott kell, hogy legyen tehát a döntéshozói fejekben is, mert a szabályozási változásokon túl a fogyasztói szokásokban ez az igény egyre inkább megjelenik, és így közvetlen hatást tud gyakorolni az eredményes működésre is.