Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a méhek tevékenysége, az ő munkájuk az egész mezőgazdaságra, valamint az élelmiszer-előállításra hatással van. A fogyasztó egészsége, valamint az agrárium számára alapvető fontosságú ez az ágazat. Amennyiben a méhek eltűnnének, abban az esetben minden hatodik élelmiszer lekerülne a boltok polcairól.

A tárcavezető hozzátette, hogy a legnagyobb segítséget ehhez a magyar fogyasztók jelentik, hiszen a méhészek számára az ő vásárlásaik révén van lehetőségük a magyar méz termelésére, illetve értékesítésére.

Az egész kontinensen válság van, hiszen az Európán kívülről érkező méznek nem nevezhető termékek ellepték a piacot.

Még mindig folyik a küzdelem az európai szabályozás módosításáért, az idén Magyarországon pedig olyan szabályozásokat indítottak el, amelyek szerint minden terméken fel kell tünteti a származási országot. A tárcavezető emlékeztetett mindenkit, hogy nemrég egy 2,8 milliárd forint értékű méhészeti támogató program indult, amelynek része a kártevők elleni védekezés, illetve a szaktanácsadás.

Kormányzati oldalról beporzási támogatással, valamint az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítjük a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszert a magyar méztermelés fenntartása érdekében

– mondta.

Magyarországon jelenleg összesen 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, a méhcsaládok száma pedig eléri az 1,2 milliót. A méhsűrűség itthon a legmagasabb, 13 méhcsaládra tehető négyzetkilométerenként. A megtermelt méz mennyisége évente 25 ezer tonna, a hazai mézfogyasztás pedig átlagosan 1 kg/fő/év. Ebből adódóan évente 10 ezer tonna méz fogy, amiből 6 ezer tonna közvetlen termelői értékesítés, ehhez jön hozzá a 4 ezer tonna áruházláncban történő eladás.

Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az Európai Unión kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk.

A mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza.

Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék – írta meg az Economx.

Ezt a jelölési módot az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. 

Magyarországgal együtt az idén januárban már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását.

Mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben.

A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta Nagy István tárcavezető.

 

 

 

Több millió méh pusztult el egy repülőtéren

Több milliónyi méh elpusztult a hőségben, miután a kifutópályán hagyták őket Atlantában. Bővebben >>>