Elkezdődött a következő ipari forradalom: vállalatok és országok az NVIDIA–val kötnek üzletet, hogy az ezer milliárd dollár értékű hagyományos adatközpontokat a gyorsított számítástechnikára helyezzék át, és új típusú adatközpontokat (MI gyárakat) építsenek egy új árucikk, a mesterséges intelligencia előállítására

– nyilatkozta Jensen Huang, az NVIDIA alapítója és vezérigazgatója a vállalat legutóbbi negyedéves pénzügyi jelentése kapcsán.

Kapcsolódó

A cég vezetője nem véletlenül emelte ki az adatközpontokat: a gyorsjelentés alapján az NVIDIA 26 milliárd dolláros árbevételéből 22,6 milliárd ennek a szegmensnek volt köszönhető, ami éves alapon elképesztő mértékben, 427 százalékkal nőtt. De mik is ezek az adatközpontok és miért hajlandóak a világ legnagyobb vállalatai vagyonokat költeni rájuk?

Itt tárolnak mindent, ami számít

Az adatközpont az a fizikai hely, ahol egy vállalat (különösen a technológiai, pénzügyi és egészségügyi nagyvállalatok) biztonságban tartja az informatikai infrastruktúráját: a szervereket, adattároló meghajtókat és hálózati berendezéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozás működését – írja a Morning Brew. Ahogy a cég növekszik, úgy nő az általa igényelt adatközpont mérete, és így a szükséges villamos energia mennyisége is.

Miben mások a MI adatközpontok?

A mesterséges intelligenciának több energiára van szüksége az olyan számításigényes feladatai elvégzéséhez, mint a gépi tanulás, vagy a számtalan kérdésre adott válaszok gyors lekérdezése. A generatív mesterséges intelligencia modellek, mint például az OpenAI ChatGPT–jét tápláló nagy nyelvi modellek, akár százszor nagyobbak lehetnek, mint a hagyományos MI-k, ezért még több áramra van szükségük.

Ez a megnövekedett feldolgozási teljesítmény a grafikus feldolgozó egységekből (GPU) származik, amelyek az NVIDIA–hoz hasonló cégek által gyártott félvezető chipek. A piaci verseny nyertese eddig egyértelműen az NVIDIA, amelynek legnagyobb teljesítményű chipjeivel a riválisok minőségben eddig nem tudták felvenni a versenyt. A Blackwell névre keresztelt platform iránt pedig óriási a kereslet, a cég olyan óriási tech vállalatokkal lépett partnerségre, mint az Amazon, a Google, a Microsoft, vagy az orvostechnológiai fejlesztésekben élen járó Johnson & Johnson.

A rivális cégek egyelőre csak az árakkal tudják felvenni a versenyt: az Intel a napokban jelentette be legújabb szerverprocesszorait, amelyek árszabása jóval kedvezőbb a piacon elérhető modelleknél.

Egy kérdés maradt: honnan szereznek áramot?

A generatív mesterséges intelligencia gyors térnyerése hatalmas keresletet generált az adatközpontokra, a vállalatok azonban új problémával szembesültek: a megnövekedő számításigény és a nagy teljesítményű chipek üzemeltetése rendkívül energiaigényes, így nem győzik az új áramforrásokat levadászni.
Egyes közüzemi társaságok esetén már eddig is túlterheltek voltak az elektromos hálózatok, az adatközpontok megnövekedő energiaigényére így egyelőre lassan tudnak reagálni.

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint ráadásul 2026–ra az adatközpontok globálisan annyi villamos energiát fognak felhasználni, mint Japán teljes gazdasága, míg az USA egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Dominion Energy azzal számol, hogy a következő 15 évben megduplázódhat az adatközpontok áramfogyasztása.

A vállalatvezetők tehát két döntés közül választhatnak: vagy kivárják az áramhálózat fejlesztését és kockára teszik, hogy a várakozás közben lemaradnak a MI versenyben, vagy új energiaforrás után néznek.
Várhatóan legtöbben az utóbbit fogják választani, ez pedig a földgáz–  és széntüzelésű erőművek újabb térnyeréséhez vezethet, miközben a vállalatok klímavédelmi szempontok miatt már elkötelezték magukat a szén–dioxid kibocsátás csökkentése mellett.

A probléma megoldása az atomenergia lehet, az Amazon már vásárolt is egy nukleáris energiával táplált adatközpontot Pennsylvaniában, míg a Microsoft két szakértőt is felvett, hogy vezetésükkel alternatív energiaforrásokat találjanak a cég számára.