Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegének felülvizsgálatának érdekében. Erre a tavaly decemberben elfogadott bérmegállapodás ad lehetőséget, amelyben a felek vállalták, amennyiben az akkori előrejelzésektől jelentősen eltérnek a gazdasági folyamatok, a megállapodást a újratárgyalják.

Mindez lehetőséget ad arra, hogy a szokásoktól eltérően akár augusztustól vagy szeptembertől emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ugyanakkor ehhez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egyhangú döntése szükséges.

Az minimálbér alulmaradt az inflációval szemben

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére emlékeztetett, hogy

  • a minimálbér idén januárban 16 százalékkal nőtt, bruttó összege 200 ezer forintról 232 ezer forintra emelkedett,
  • a garantált bérminimum 14 százalékkal magasabb, bruttó 260 ezer forintról 296 400 forintra nőtt.

A felek a csütörtöki tárgyaláson egyelőre arról egyeztetnek, hogy a bérmegállapodásban szereplő gazdaági feltételek alapján indokolt-e az évközi emelés.

A szakszervezetek úgy látják, indokolt az emelés, mivel az első félév inflációs folyamatai alapján az elemzők egybehangzó előrejelzése szerint 2023 egészében átlagosan legalább 18 százalékos inflációval érdemes számolni, vagyis a fogyasztói árak emelkedése meghaladja a legkisebb bérek emelkedését.

A kereslet visszaesése is azt mutatja, hogy a bérek, főleg a minimálbér emelése nem okoz áremelési kényszert a vállalkozásoknak, a profit növekedése ráadásul töretlen
A kereslet már visszaesett, a vállalatok profitja közben töretlenül nőtt, így nem hozná nehéz helyzetbe a minimálbér további emelése a versenyszféra szereplőit

A tavaly decemberi várakozásokhoz képest lassabban csökken az infláció, ez pedig a bérmegállapodás értelmében lehetőséget teremt a minimálbér és a bérminimum felülvizsgálatára.

A bérmegállapodás újratárgyalása a munkavállalók és a szociális juttatásban részesülők szempontjából kulcskérdés, mivel jelenleg az látható, hogy beavatkozás nélkül 2023-ban csökken a legalacsonyabb jövedelmek vásárlóértéke

– részletezte a szakszervezeti vezető.

Elengedhetetlen a legkisebb bér vásárlóerejének megőrzése

A szakszervezetek álláspontja egységes, a legfontosabb cél, hogy a minimálbér reálértékét megőrizzük. Ehhez augusztustól, vagy legkésőbb szeptembertől az összeg további emelésére van szükség – hangsúlyozta Palkovics Imre.

A korrekció mértéke 4-5 százalék lenne, ebben az esetben éves szinten az inflációval megegyező, 18 százalékos béremelés valósulna meg.

Kérdésünkre a Munkástanácsok elnöke megerősítette, hogy a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összege is korrekcióra szorul, amely év eleji emelése kisebb volt, mint a minimálbéré. A cél a bérminimumnál is az, hogy reálértéke megmaradjon, ugyanakkor Palkovics Imre szerint ehhez a minimálbérhez képest jelentősebb emelésre van szükség, és ebbe a munkáltatói oldalnak is bele kell egyeznie.

A garantált bérminimum reálértékének megőrzése érdekében az összeget 8-10 százalékkal kellene kiigazítani augusztustól vagy szeptembertől.

Ez azt jelenti, hogy a bérminimum összege az év hátralévő részében augusztusi emelés esetén bruttó 321 360 forintra nőne, szeptemberi emelésnél pedig 327 600 forintra emelkedne.

A minimálbér közvetlenül 200-250 ezer munkavállalót érint, sokan közülük a valóságban – feketén – többet keresnek. Az összeg meghatározó ugyanakkor a szociális juttatásban részesülők, a kisgyermekesek, vagy akár az őstermelők szempontjából, mivel számos kedvezmény és juttatás számítási alapja a minimálbér összege.

A garantált bérminimum jóval több munkavállalót, 600-700 ezer főt érint. Az összeg változása a magasabb bérkategóriákra is hatással van, emelése ezért közvetlenül és közvetve akár egymillió munkavállaló fizetését érintheti.

A kereslet összeomlott, miközben a profit kilőtt

A Munkástanácsok nyilvános és hivatalos adatokon alapuló számításaiból világosan kiderül, hogy az energia- és alapanyagárak növekedése ellenére a vállalkozások minden ágazatban jelentős bruttó érbevétel-növekedést realizáltak. Jelenleg az látható, hogy a minimálbér reálértéke várhatóan csökken 2023-ban, míg a vállalati szférában a termelési adók és támogatások egyenlegével korrigált bruttó eredmény növekedése valamennyi szektorban, így az iparban és a szolgáltatások területein egyaránt meghaladja a bértömeg növekedését – mutatott rá a szakszervezeti vezető.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy folytatódik idén is a 2019 óta tartó folyamat, amelynek során tovább csökken a bértömeg bruttó eredményhez viszonyított aránya, vagyis leegyszerűsítve a vállalkozások nyeresége jobban nő, mint a munkavállalók fizetése. Ez igaz a kis- és középvállalati szektorra is.

Éppen ezért elfogadhatatlannak tartanánk, ha a munkáltatók nem lennének nyitottak arra, hogy a munkavállalók keresetét legalább olyan mértékben emeljék, hogy a fizetésük értékálló maradjon – emelte ki Palkovics Imre.

Emlékeztetett: az adatokból tehát egyértelműen látható, hogy nincs áremelési kényszer a vállalatok részéről a magasabb bérek miatt, nem beszélhetünk ár-bér spirálról. Ennek ellenkezője valósult meg, vagyis az infláció májusi enyhülése mindenekelőtt a hazai kereslet komoly visszaesésének a következménye, mivel a háztartások vásárlóereje 2023 elején a 2008-2009-es válság óta a legnagyobb mértékben csökkent.

Béremelés nélkül összeomlanak egyes szolgáltatások

Palkovics Imre utalt rá, hogy a béremelés már nem csak a munkavállalók életszínvonalának emelése érdekében létfontosságú.

A vállalati szférának, így a magyar munkáltatói érdekképviseleteknek is be kell végre látniuk, hogy az alacsony bért kínáló, rosszabb munkakörülmények között végezhető munkakörök kiürülnek. Ez azt jelenti, a munkaerőhiány új szintre emelkedett,

bizonyos pozíciókat egyszerűen nem hajlandók betölteni a munkavállalók. Különösen igaz ez a fiatal generációkra.

Az elnök példaként említette az állami közszolgáltató cégeket, ahol szintén jóval az infláció alatti béremeléssel kellett megelégednie a legtöbb munkavállalónak. Palkovics Imre rámutatott, a következő években rengeteg dolgozó megy nyugdíjba akár a vasútnál, akár a víziközmű ágazatban.

Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek

Minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul a munkaerőhiány tartós kezelésére. Ez nem meglepő, mivel láthatóan azok az álláshelyek maradnak betöltetlenek, amelyek alacsony béreket és rossz munkakörülményeket kínálnak. A dolgozók megtartásáért is élethalál harcot vívnak a munkáltatók, és ez a harc csak fokozódik, mivel az utánpótlást jelentő fiataloknál már nincs kompromisszum, csak a számukra elfogadható bérszínvonal és a jó munkakörülmények. Bővebben >>>

Az így megüresedő pozíciókat ugyanakkor a fiatalokkal csak akkor lehet feltölteni, ha tisztességes, versenyképes bért kapnak munkájukért és a foglalkoztatásuk körülményei is igazodnak a változó elvárásokhoz. Ha ezt nem sikerül meglépni, akkor az alapvető szolgáltatások fenntartása is veszélybe kerül.

Palkovics Imre hozzátette, mindezek alapját képezi, hogy a jövőben a keresetek reálértéke ne csökkenjen, hanem nőjön, a folyamatot pedig érdemben befolyásolja a minimálbér és a garantált bérminimum összege.

A minimálbér és a garantált bérminimum inflációval korrigált összege

A minimálbér összege augusztusi emelés esetén 4,1 százalékkal bruttó 232 000 forintról 241 600 forintra nőne, szeptemberi emelésnél 5,2 százalékkal 244 000 forintra változna.

A garantált bérminimum összege augusztusi emelés esetén 8,4 százalékkal bruttó 296 400 forintról bruttó 321 360 forintra nőne, szeptemberi emelésnél 10,5 százalékkal 327 600 forintra változna.