Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegének felülvizsgálatának érdekében. Erre a tavaly decemberben elfogadott bérmegállapodás ad lehetőséget, amelyben a felek vállalták, amennyiben az akkori előrejelzésektől jelentősen eltérnek a gazdasági folyamatok, a megállapodást a újratárgyalják.
Mindez lehetőséget ad arra, hogy a szokásoktól eltérően akár augusztustól vagy szeptembertől emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ugyanakkor ehhez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egyhangú döntése szükséges.
Az minimálbér alulmaradt az inflációval szemben
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére emlékeztetett, hogy
- a minimálbér idén januárban 16 százalékkal nőtt, bruttó összege 200 ezer forintról 232 ezer forintra emelkedett,
- a garantált bérminimum 14 százalékkal magasabb, bruttó 260 ezer forintról 296 400 forintra nőtt.
A felek a csütörtöki tárgyaláson egyelőre arról egyeztetnek, hogy a bérmegállapodásban szereplő gazdaági feltételek alapján indokolt-e az évközi emelés.
A szakszervezetek úgy látják, indokolt az emelés, mivel az első félév inflációs folyamatai alapján az elemzők egybehangzó előrejelzése szerint 2023 egészében átlagosan legalább 18 százalékos inflációval érdemes számolni, vagyis a fogyasztói árak emelkedése meghaladja a legkisebb bérek emelkedését.
A tavaly decemberi várakozásokhoz képest lassabban csökken az infláció, ez pedig a bérmegállapodás értelmében lehetőséget teremt a minimálbér és a bérminimum felülvizsgálatára.
A bérmegállapodás újratárgyalása a munkavállalók és a szociális juttatásban részesülők szempontjából kulcskérdés, mivel jelenleg az látható, hogy beavatkozás nélkül 2023-ban csökken a legalacsonyabb jövedelmek vásárlóértéke
– részletezte a szakszervezeti vezető.
Elengedhetetlen a legkisebb bér vásárlóerejének megőrzése
A szakszervezetek álláspontja egységes, a legfontosabb cél, hogy a minimálbér reálértékét megőrizzük. Ehhez augusztustól, vagy legkésőbb szeptembertől az összeg további emelésére van szükség – hangsúlyozta Palkovics Imre.
A korrekció mértéke 4-5 százalék lenne, ebben az esetben éves szinten az inflációval megegyező, 18 százalékos béremelés valósulna meg.
Kérdésünkre a Munkástanácsok elnöke megerősítette, hogy a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összege is korrekcióra szorul, amely év eleji emelése kisebb volt, mint a minimálbéré. A cél a bérminimumnál is az, hogy reálértéke megmaradjon, ugyanakkor Palkovics Imre szerint ehhez a minimálbérhez képest jelentősebb emelésre van szükség, és ebbe a munkáltatói oldalnak is bele kell egyeznie.
A garantált bérminimum reálértékének megőrzése érdekében az összeget 8-10 százalékkal kellene kiigazítani augusztustól vagy szeptembertől.
Ez azt jelenti, hogy a bérminimum összege az év hátralévő részében augusztusi emelés esetén bruttó 321 360 forintra nőne, szeptemberi emelésnél pedig 327 600 forintra emelkedne.
A minimálbér közvetlenül 200-250 ezer munkavállalót érint, sokan közülük a valóságban – feketén – többet keresnek. Az összeg meghatározó ugyanakkor a szociális juttatásban részesülők, a kisgyermekesek, vagy akár az őstermelők szempontjából, mivel számos kedvezmény és juttatás számítási alapja a minimálbér összege.
A garantált bérminimum jóval több munkavállalót, 600-700 ezer főt érint. Az összeg változása a magasabb bérkategóriákra is hatással van, emelése ezért közvetlenül és közvetve akár egymillió munkavállaló fizetését érintheti.
A kereslet összeomlott, miközben a profit kilőtt
A Munkástanácsok nyilvános és hivatalos adatokon alapuló számításaiból világosan kiderül, hogy az energia- és alapanyagárak növekedése ellenére a vállalkozások minden ágazatban jelentős bruttó érbevétel-növekedést realizáltak. Jelenleg az látható, hogy a minimálbér reálértéke várhatóan csökken 2023-ban, míg a vállalati szférában a termelési adók és támogatások egyenlegével korrigált bruttó eredmény növekedése valamennyi szektorban, így az iparban és a szolgáltatások területein egyaránt meghaladja a bértömeg növekedését – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy folytatódik idén is a 2019 óta tartó folyamat, amelynek során tovább csökken a bértömeg bruttó eredményhez viszonyított aránya, vagyis leegyszerűsítve a vállalkozások nyeresége jobban nő, mint a munkavállalók fizetése. Ez igaz a kis- és középvállalati szektorra is.
Éppen ezért elfogadhatatlannak tartanánk, ha a munkáltatók nem lennének nyitottak arra, hogy a munkavállalók keresetét legalább olyan mértékben emeljék, hogy a fizetésük értékálló maradjon – emelte ki Palkovics Imre.
Emlékeztetett: az adatokból tehát egyértelműen látható, hogy nincs áremelési kényszer a vállalatok részéről a magasabb bérek miatt, nem beszélhetünk ár-bér spirálról. Ennek ellenkezője valósult meg, vagyis az infláció májusi enyhülése mindenekelőtt a hazai kereslet komoly visszaesésének a következménye, mivel a háztartások vásárlóereje 2023 elején a 2008-2009-es válság óta a legnagyobb mértékben csökkent.
Béremelés nélkül összeomlanak egyes szolgáltatások
Palkovics Imre utalt rá, hogy a béremelés már nem csak a munkavállalók életszínvonalának emelése érdekében létfontosságú.
A vállalati szférának, így a magyar munkáltatói érdekképviseleteknek is be kell végre látniuk, hogy az alacsony bért kínáló, rosszabb munkakörülmények között végezhető munkakörök kiürülnek. Ez azt jelenti, a munkaerőhiány új szintre emelkedett,
bizonyos pozíciókat egyszerűen nem hajlandók betölteni a munkavállalók. Különösen igaz ez a fiatal generációkra.
Az elnök példaként említette az állami közszolgáltató cégeket, ahol szintén jóval az infláció alatti béremeléssel kellett megelégednie a legtöbb munkavállalónak. Palkovics Imre rámutatott, a következő években rengeteg dolgozó megy nyugdíjba akár a vasútnál, akár a víziközmű ágazatban.
Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek
Minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul a munkaerőhiány tartós kezelésére. Ez nem meglepő, mivel láthatóan azok az álláshelyek maradnak betöltetlenek, amelyek alacsony béreket és rossz munkakörülményeket kínálnak. A dolgozók megtartásáért is élethalál harcot vívnak a munkáltatók, és ez a harc csak fokozódik, mivel az utánpótlást jelentő fiataloknál már nincs kompromisszum, csak a számukra elfogadható bérszínvonal és a jó munkakörülmények. Bővebben >>>Az így megüresedő pozíciókat ugyanakkor a fiatalokkal csak akkor lehet feltölteni, ha tisztességes, versenyképes bért kapnak munkájukért és a foglalkoztatásuk körülményei is igazodnak a változó elvárásokhoz. Ha ezt nem sikerül meglépni, akkor az alapvető szolgáltatások fenntartása is veszélybe kerül.
Palkovics Imre hozzátette, mindezek alapját képezi, hogy a jövőben a keresetek reálértéke ne csökkenjen, hanem nőjön, a folyamatot pedig érdemben befolyásolja a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
A minimálbér és a garantált bérminimum inflációval korrigált összege
A minimálbér összege augusztusi emelés esetén 4,1 százalékkal bruttó 232 000 forintról 241 600 forintra nőne, szeptemberi emelésnél 5,2 százalékkal 244 000 forintra változna.A garantált bérminimum összege augusztusi emelés esetén 8,4 százalékkal bruttó 296 400 forintról bruttó 321 360 forintra nőne, szeptemberi emelésnél 10,5 százalékkal 327 600 forintra változna.