Már régóta rebesgették, de május 9-én végül megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely súlyosan belenyúlna a hazai könyvpiac működésébe. Még márciusban írtunk arról, hogy a kormány egy új törvényjavaslattal ijesztett rá a teljes magyar könyvszektorra, miszerint a könyvkiadók egy évig nem adhatnának 10 százaléknál nagyobb akciót az új könyvekre. A kiadók akkor felhördültek, ugyanis úgy vélték, szabályozná az állam a belső üzleti működésüket, ráadásul társadalmi egyeztetésre mindössze 4 napot kapott a szakma.
Drágábban fogjuk venni a könyveket
A közlöny pontosan leírja, hogy az új szabályok szerint
„aki Magyarországon fogyasztó részére könyvet értékesít, köteles az adott kiadónál adott címen megjelenő könyv első kiadásának megjelenési napjától számított 365 napon belül az értékesítés során a 72/E. § szerint meghatározott árat alkalmazni, ha
a) az adott könyv legalább 3 évvel ezen kiadást megelőzően Magyarországon még nem került kiadásra, vagy
b) kormányrendelet eltérően nem rendelkezik”.
Közérthetőbben: a kormány tilalmat vezetne be a könyvek szabad akciózásra, s ennek értelmében
csupán tízszázalékos kedvezmény adható egyes friss kiadványokra a megjelenést követő első évben.
„Ez egy példa arra, hogy a jó szándék – feltételezem ugyanis, hogy ez vezérelte a törvény alkotóit – keveredve a tájékozatlansággal, a slampossággal, a hozzá nem értéssel, hogyan tud létrehozni egy olyan szabályt, amelynek szinte senki nem örül”
– mondta az Economxnek Gál Katalin az Ünnepi Könyvhét kapcsán tartott sajtótájékoztatón. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökasszonya szerint nem örül a vásárló, a könyvkereskedő és a kiadók sem.
A kormány márciusban 4 napot adott szakmai egyeztetésre, ám Gál Katalin szerint ez semmire sem volt elegendő, főleg, hogy ez a húsvéti hétvégére esett. Hozzátette ugyan, hogy ez az akciózási probléma régóta megoldásra várt, hiszen a MKKE is szerette volna, hogy az újonnan megjelenő könyveket ne lehessen már a megjelenése napján leakciózni, ezzel ugyanis devalválódik az értékük. De ha ezt nem jól valósítják meg, az káros lesz a szektorra.
Ennek lett az az eredménye, hogy október 1. után megjelenő új könyveket nem lehet 365 napon át 10 százaléknál nagyobb engedménnyel árulni. Tudni kell – mondja Gál Katalin, hogy a könyvek természeténél és műfajánál fogva, nem minden terméknek ugyanaz a futamideje.
„A kormány ráadásul végig azt hangoztatja, hogy ez a törvény a német minta alapján készült, a hazai könyvszakma elégedett, és teljesült minden vágyunk, de a német könyvtörvény nem így néz ki. Annak a hangvétele sem ilyen militáns”
– mondta az elnökasszony.
Arról számolt be továbbá, hogy a német könyvtörvény szerint 18 hónapig a könyvnek a kiadója, tehát a tulajdonosa határozza meg a könyv árát. Ez mindenütt ugyanannyi kell, hogy legyen, akár a kis egyéni boltosoknál, a nagy kereskedelmi láncokban és a kiadó webshopjában is.
Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a kiadó növelni tudja a cash flow-ját, színezni tudja a brandjét, kihagyva a kereskedelmi hálózatokat. Úgy lehet tehát a könyvhöz jutni, hogy nagyobb kedvezményt tud adni a könyv tulajdonosa, ezzel tulajdonképpen a saját túlélését is szolgálja.
Barátságtalan lépésnek tűnik a GVH bevonása
A német könyvtörvény továbbá nyitva tartja azt a lehetőséget a kiadóknak, hogy ha az ő terméke nem úgy megy a piacon, ahogyan azt ő elképzelte, akkor megváltoztathatja a könyv árát. Ennek viszont az a feltétele, hogy valamennyi kereskedelmi partnerének ugyanazon az áron kell árulnia.
„Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fogja ellenőrizni a szabály betartását, ez már eleve nem cseng valami barátságosan. Ráadásul pont a GVH volt pár évvel ezelőtt, aki hatalmas büntetéseket sózott rá a kereskedőkre, mert úgy tűnt fel egy húsvéti szakaszban, mintha mindenki 15 százalék kedvezményt adott volna, és felmerült, hogy valamilyen összejátszás zajlott. De nem zajlott, viszont most pont az lett előírva, ami miatt nemrégiben még büntettek”
– közölte az MKKE első embere.
Bedőlhetnek a kis kiadók
Gál Katalin korábban úgy fogalmazott lapunknak, a kisebb kiadók nem véletlenül választották az állandó akciózást, hiszen ez a stratégia vezet a hosszútávú fennmaradásához. Ha a vásárló a kiadó saját weboldalán vásárol – nem pedig bemegy például a grandiózus Libribe –, akkor a cégnek azonnal csilingel a kassza. Ezért hajtják a komoly marketingstratégiát, ezért alakítottak ki hűségprogramokat, ezért építik mindenhol a brandhűséget, mert a jut is marad is elv alapján a kiadó és az olvasó (vásárló) is jól jár.
A törvény életbe lépésével azonban torzulhat a piac, ha a kiadók egyes termékei nem fogynak az elvásárok szerint, de nem akciózhatják le őket, a vásárló pedig nem veszi meg teli áron. Ez a kis kiadók végét jelentheti. Gál Katalin szerint ez azért nagy probléma, mert a kis kiadók megszámlálhatatlan mennyiségű kiadvánnyal látják el a nagy terjesztőket, de ha a kicsik eltűnnek, a nagyoknak is szegényebb lesz a kínálata.
A MKKE vezetője szerint az első időkben teljesen egyenlőtlenné válhatnak a viszonyok, a kicsik és a nagyok többé nem lennek versenyhelyzetben, hiszen ez a döntés a kormány részéről egy sokkal alacsonyabb ligába taszítaná a kisebb könyvkiadókat.