Az elmúlt időszakban tapasztalható inflációs nyomás és az emelkedő kamatok az egész világon komoly feladat elé állították és állítják még jelenleg is a pénzügyi rendszert és a bankszektort.

A 2010-es évtizedben mindenki hozzászokott, hogy van olcsón forrás, nem veszély az infláció és a stabil növekedés is biztosított volt legtöbbször – erről beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Kapcsolódó

Ennek a világnak vége van

– húzta alá.

Jól szemlélteti ezt a változást a Silicon Valley Bank és a Signature Bank csődje az USA-ban, valamint a Credit Suisse esete, amely arra is rámutatott, hogy a kockázatos banki tevékenységek és a szigorúbb monetáris környezet interakciója komolyan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást.

A magyar infláció az Európai Unióban a legmagasabb, ezért letöréséhez is szigorúbb monetáris politikára van szükség, mint más országokban.

  • A banki papírok árazásaiban az amerikai bankrendszer az évi eleji szinthez viszonyítva jelenleg 25 százalékos mínuszban van,
  • az európai bankszektor azonban csak egy átmeneti megingást szenvedett el, az árfolyamok azóta korrigáltak, a papírok átlagosan 15 százalékkal magasabb értéken állnak, mint az év elején.

A digitalizáció felgyorsulása miatt ráadásul a földrajzilag izolált események a korábbinál sokkal gyorsabban képesek átterjedni más földrészekre, ezáltal pedig más piacokra is.

Robosztusabb tőkeellátottság

Már a 2008-as gazdasági világválság megmutatta, hogy önmagukban a csődvédelmi fókuszú beavatkozások nem képesek biztosítani a pénzügyi rendszer stabilitását.

A szabályozói törekvések azóta javultak, aminek köszönhetően sokkal biztonságosabban működnek a bankok az Európai Unióban (EU). Az uniós bankrendszer szavatoló tőkéje egyébként a tavalyi évben közel másfélszerese volt a 2008-as adatnak az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint.

A két legfontosabb terület, ami jelenleg leginkább fenyegeti az EU bankrendszerét: az ingatlanpiac és a jövedelmezőség – húzta alá Virág Barna. A lakáspiaci túlértékeltség miatt pedig fontos kérdés, hogy ennek lesznek-e következményei a bankrendszer mérlegeiben?

Hazai kockázatok közül a legfontosabbak:

  • a magas infláció és alacsony növekedés,
  • a betétállomány csökkenése,
  • lassuló hiteldinamika,
  • ingatlanpiaci kockázatok,
  • illetve a jövedelmezőség fenntarthatósága.

Bankadó és különadó egyre több helyen

A magas kamatkörnyezet a pénzintézetek nettó kamatjövedelmének növekedését is serkentették, ami miatt egyre több országban vetnek ki különadót a bankokra. Magyarországon már tavaly áprilisban bejelentették a plusz terhet, azóta többek között Spanyolország, Csehország, Litvánia, Olaszország, Lettország és Ausztria is jelentett be valamilyen intézkedést a bankokkal szemben.

Az MNB alelnöke szerint a magyar kezdeményezések „jól tapogatták ki azokat az irányokat, amerre a nemzetközi trend is mozog”.

Valahol újabb adóterhet vetettek ki, de Ausztriában például arra kötelezték a pénzintézeteket, hogy ügyfeleiknél tekintsenek el a késedelmi kamattól és egyéb ahhoz kapcsolódó díjaktól.

Nem viszik a lakáshiteleket

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a hazai bankokban jelentősen csökkent a betétállomány, egyre kevesebben tartják számlán a pénzüket. A jegybank ezt a kamatfizetés likviditási hatásával próbálja ellensúlyozni.

Hitelezési oldalról szinte nincs is korlát, a keresleti oldal azonban hiányzik a rossz gazdasági kilátások miatt – véli Virág Barna. A hitelekkel kapcsolatos részletekről, és arról, hogy milyen tényezők határozzák meg azt, hogy mennyi hitelt vehetünk fel, itt írtunk részletesen.

A jegybank júliusi adatai szerint bár növekedett a hitelek állománya júliusban, a jelzáloghitelezés volumene csökkent itthon az egekbe szálló kamatok miatt.

Jelenleg azonban az egész világon ez a trend jellemző – hívták fel a figyelmet a jegybank elnökének előadása után a nagybankok vezetői.

Az eddigi kamatemelések miatt az Egyesült Államokban 1990-es adatok alá csökkent a múlt hónapban a jelzáloghitelezések száma, de az eurózónában is a 2015-ös adatok alá csökkent a növekedési ütem – hívta fel a figyelmet Simák Pál a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.

Megosztóan vélekedtek azzal kapcsolatban, hogy hazánk túl lehet-e már a mélyponton, vagy lesznek még fájdalmas pillanatok az év hátralévő részében.

Nehéz a váltás itthon

„A lakossági ügyfeleknek ma Magyarországon olyan nehéz bankot váltani, hogy aki a hivatalos bankváltáson keresztül akar bankot váltani, az elfelejtheti” – mondta Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) főtitkára.

Szerinte a szabályozási problémák mellett van egy öröklött piac is, ami az ügyfeleket még akkor is aktuális bankjukhoz köti, ha

  • túl drága a szolgáltatás,
  • vagy annak színvonala nem megfelelő.

Jó ha tudja, vannak alapszámlák, amik sokkal olcsóbbakLegfeljebb az előző évi minimálbér fél százalékát kérhetik el az alapszámlák vezetéséért a bankok mostantól. Elmagyarázzuk, hogy mi az az alapszámla, ki nyithat egyáltalán ilyet, és mennyibe kerül.

Az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese szerint is nagyon fontos a pénzügyi edukáció a bankválasztásnál is. A piac normál működésére vonatkozóan azonban nem lehet messze menő következtetéseket levonni – hangsúlyozta Egerszegi Ádám.

A lakosság pénzügyi vagyona reálértéken csökkent az idei évben. A befektetési formák átalakulása miatt egyre több állampapírt vásárolt a lakosság, de kétségtelenül nem olyan mértékű volt az átstruktúrálódás, mint amire számítani lehetett. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és az MKT alelnöke ugyanakkor úgy véli,

az inflációkövető állampapír már nem lesz sztár 2024-től.

Jelasity Radován az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség (MBSZ) elnöke hangsúlyozta: nem az a tendencia, hogy elmegy a banktól az ügyfél, hanem „likvid eszközből átmegy befektetésbe”, tehát például bankbetétből kötvénybe teszi a megtakarított pénzét.