A jegybank monetáris tanácsa az előző, május 21-i ülésén 50 bázisponttal 7,25 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hatott.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő tájékoztatón azt mondta: a jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak.
Az MNB az előző, márciusban kiadott Inflációs jelentésében megállapította, hogy a pénzromlás üteme az év elején visszatért a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban 3,5 és 5,0 százalék között, 2025-ben és 2026-ban 2,5 és 3,5 százalék között alakulhat az infláció. A GDP mértékét idén 2,0 és 3,0 százalék közé, 2025-ben 3,5 és 4,5 százalék közé, 2026-ban pedig 3,0-4,0 százalék közé becsülték a jelentés szerint.