A lakásbiztosítási piacon meglévő verseny fokozása érdekében 2024-től új lehetőséget kaptak a lakástulajdonosok: határozatlan időre kötött vagyonbiztosításukat évfordulótól függetlenül, költségmentesen felmondhatják és átszerződhetnek másik biztosítóhoz. A díjrendezett és határozatlan időre kötött lakásbiztosítások felmondására van ilyen módon lehetőség márciusban, az egyébként továbbra is élő, biztosítási évfordulóra történő felmondáson felül.

A biztosítási szerződés felmondására írásos nyilatkozattal van lehetőség: a felmondásnak minimálisan tartalmaznia kell a szerződő fél személyes adatait, a biztosító nevét, a szerződés- vagy kötvényszámot, a felmondás okát (márciusi rendes felmondás), a szerződő aláírását. A felmondást többféle módon juttathatja el a szerződő a biztosítónak, például postai úton levélben, ügyfélszolgálaton személyesen átadva, vagy ügyfélfiókban elhelyezve elektronikusan. 

Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) több kérelem is érkezett a tavaly márciusi lakásbiztosítási kampányidőszakkal kapcsolatban. Ennek kapcsán az érintett fogyasztók sérelmezték a biztosítók hiányos tájékoztatását, illetve vitatták az úgynevezett tartamengedmény miatti fizetési kötelezettségüket, annak mértékét.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezései szabályozzák a tartamengedmény jogintézményét, amely szerint a szerződő rendes felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott.

A tartamengedmény alkalmazásának gyakorlata biztosítónként jelentős eltérést mutat. A biztosítók jellemzően hároméves tartamú tartamengedményt alkalmaznak a lakásbiztosítási szerződéseknél, amelynek révén a szerződő felmondási jogát ezen időszakra korlátozzák. A tartamengedménnyel érintett lakásbiztosítási szerződések egy részében a biztosítók – külön nyilatkozathoz nem kötött – a tartamengedményre vonatkozó automatikus megújulást alkalmaznak. Ennek következtében a tartamengedménnyel érintett szerződés e jellege nem szűnik meg a szerződésben meghatározott időtartamot követően, hanem az felmondás hiányában hároméves periódusokban ismétlődően határozatlan ideig fennmarad.

A PBT egyik ügyében a szerződő figyelmét elkerülte a tartamengedmény automatikus megújulására vonatkozó rendelkezés. Ezért elfelejtette a hároméves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt 30 nappal a tartamengedmény megszüntetésére irányuló nyilatkozatát közölni a biztosítóval, majd a szerződését felmondta. Ennek következtében köteles volt a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét megfizetni a biztosítónak.

A pénzügyi békéltetők előtti eljárásban a szerződő vitatta, hogy a tartamengedmény automatikus megújulásáról megfelelő tájékoztatást kapott volna és sérelmezte a fizetési kötelezettsége összegét is. A biztosító szerint szerződéskötéskor és a biztosítási évre szóló értékkövetési tájékoztató levélben is tájékoztatta a szerződőt a tartamengedményről. A visszafizetendő összeget pedig a közzétett díjtarifából tudta volna kiszámítani a szerződő.

Mindez 44 350 forint fizetési kötelezettséget jelentett a szerződő részére, mert az éves tarifális díjból (221 750 forint) a tartamkedvezményre figyelemmel megállapított kedvezményes díjat (177 400 forint) levonva, a különbözetet kellett megfizetnie a szerződőnek.

A fogyasztók nyilvánvalóan csak a díjengedmény visszafizetési kötelezettségére, annak számítási módjára, a tartozás mértékére vonatkozó kellő információ ismeretében hozhatnak felelős döntést a határozatlan idejű, lakáscélú ingatlant érintő vagyonbiztosítási szerződésük márciusi felmondásával kapcsolatban. A biztosítóktól ezért elvárható, hogy a tartamengedményre vonatkozóan – a visszafizetendő kedvezmény összegére vonatkozóan is – megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztók részére, akár a február 15-ig az átváltási kampánylehetőségről szóló, kötelezően megküldendő levelükben, illetve egyéb módon (pl. az ügyfélszolgálaton, honlapon).

Az MNB emellett a biztosítóknak írt körlevelében tavaly decemberben nyomatékosította a piaci szereplőknek: elvárja, hogy a tartamengedmény (díjkedvezmény) időszakának lejárta után az adott lakásbiztosítások további feltételek nélkül maradjanak fenn, vagyis az adott ügyfelek biztosítási díja legföljebb a szerződéses indexálás szerint változzék. Nem követendő gyakorlat, ha a biztosító ehelyett automatikusan – esetleg az ügyfelei ismételt hozzájárulása nélkül – megújítja a jogot arra, hogy bizonyos újabb periódusra visszakövetelhesse magának az engedményt akkor, ha ügyfelei felmondanák szerződésüket.

A 2025. márciusi lakásbiztosítási kampányidőszak előtt érdemes tehát a fogyasztóknak az esetlegesen fennálló biztosítási díj tartozásukról, a tartamengedményről, annak lejáratáról, a visszafizetendő kedvezmény mértékéről tájékozódni. Amennyiben a biztosítójuk februári tájékoztató levele nem tartalmaz erre vonatkozóan információt, akkor nézzenek utána a rendelkezésre álló szerződéses iratokban (ajánlat, kötvény, szerződéses feltétel), keressék fel a biztosító honlapját, ügyfélszolgálatát személyesen, érdeklődjenek elektronikusan vagy telefonon a fennálló visszafizetési kötelezettségük mértékéről.

Meglévő szerződésük fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről csak esetleges fizetési kötelezettségük ismeretében érdemes dönteni. Amennyiben az ügyfelek április 30-ra felmondják szerződésüket, figyeljenek rá, hogy új biztosításukat május 1-jével kössék meg, hogy ne alakuljon ki fedezetlen időtartam.

A biztosítók minden bizonnyal valamennyi fontos információra kiterjedő részletes tájékoztató levelükkel segíthették február 15-ig a meglévő biztosítottaikat a döntésben. Másrészt kedvező ajánlatokkal is előrukkolhatnak leendő ügyfeleik számára, támogatva a biztosítóváltást. Mindezzel elérheti célját a márciusi extra felmondási kampány, s tovább erősödhet az egészséges verseny a fogyasztók érdekében.

(A cikk szerzője Dr. Nagy Olga, az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja.)