Mostanra több mint százmillió újrahasznosítható PET palackot, italosdobozt, üveget vittek vissza a magyarok a REpont-automatákba, ami azt is jelenti, hogy naponta már közel ötmillió darab terméket adunk le. Ha ebből egy havi átlagot képzünk, akkor az új visszaváltási rendszer forgalma bőven meghaladja a hatmilliárd forintot. És ez még csak a kezdet, ugyanis a MOHU növelné a kapacitást. 

Kinek a zsebében landol a pénz? 

Fontos tisztázni, hogy az említett összeg egyrészt nem virtuális, másrészt nem kerülhet senkinek a „zsebébe”. A visszaváltási díjról általánosságban elmondható, hogy egy ideálisan működő lánc esetén egyik szereplő részéről sem beszélhetünk többletköltségről. A körforgásos rendszer lényege, hogy a visszaváltási díj a csomagolásokhoz hasonlóan folyamatosan körforgásban legyen - válaszolta megkeresésünkre a MOHU.

Kapcsolódó

Így működik a rendszer hét lépésben:

  1. Minden kötelező visszaváltási díjas termék 50 forint visszaváltási díjat tartalmaz.
  2. A láncban ezt az összeget első lépésként a gyártó fizeti meg a MOHU-nak.
  3. Ezt követően a kereskedő a gyártótól már a visszaváltási díjjal növelt áron vásárolja meg a palackokat.
  4. Majd az 50 forintos visszaváltási díjjal terhelt áron értékesíti azokat a fogyasztónak.
  5. A fogyasztó által kifizetett visszaváltási díjat a visszaváltást követően a MOHU téríti meg. Ebben az esetben az összeg, a csomagoláshoz hasonlóan folyamatosan körforgásban van.
  6. A fogyasztó döntése, hogy a használt palackokat visszaváltja-e.
  7. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor az előzetesen, a gyártók által megfizetett díjat a MOHU-nak teljes egészében a rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére kell költenie. 
Vagyis ez az összeg nem jelenthet nyereséget a vállalat számára

– hangsúlyozták.

A rendszer működését és fejlesztését két forrásból finanszírozza a MOHU,

de végső soron mindkét tétel a palackozótól ered: 

  1. az egyik forrás a már említett, vissza nem váltott palackok betétdíja;
  2. a másik pedig a palackozók által, a kibocsátásuk arányában fizetett szolgáltatási díj.

Tehát, ha az emberek sok palackot, dobozt váltanak vissza, akkor sokszor 50 forint visszaváltási díj jár nekik, vagyis a finanszírozásban a palackozók által fizetett szolgáltatási díj válik hangsúlyosabbá. Ha viszont kevesebbet váltanak vissza az emberek, akkor többször 50 forint visszaváltási díj marad a rendszerben, vagyis a gyártóknak kevesebb szolgáltatási díjat kell fizetniük. 

Ebből a két forrásból fedezi a MOHU a rendszer működtetését, így például az IT háttér biztosítását, az automaták karbantartását, a help desket, a logisztikát, a válogatást és a REpont üzemeltetőknek minden náluk visszaváltott palack után járó kezelési díjat, stb.

A MOHU tehát ebben a folyamatban pénzügyi szempontból semmit nem nyer, akkor sem, ha alacsonyabb a visszaváltási arány. A vállalat a magas visszaváltási arányban érdekelt, hiszen alapvető feladata és felelőssége, hogy az uniós célszámoknak megfeleljen a hazai hulladékgazdálkodás, kialakuljon a minél hatékonyabb körforgásos gazdaság, kímélve a környezetet. Ez alapján elmondhatjuk, a rendszerben minden szereplő érdekelt abban, hogy minél nagyobb legyen a visszaváltási arány

– fogalmaztak. 

Ozoli Gábor, a MOHU szóvívője a százmillió leadott palackkal kapcsolatban nemrég közölte, hogy

a céljuk nem változott, 2035-ig a hazánkban keletkező hulladék 65 százalékát újra akarják hasznosítani,

amivel párhuzamosan a műanyagpalack halmok eltűnnének az erdőkből, a patakmedrekből, és nem a kommunális gyűjtőkbe kerülnének. A MOHU az általuk bevezetett DRS rendszert hazánk egyik legnagyobb szemléletváltási programjának tekinti, ahol a célkitűzés az italcsomagolások 90 százalékának visszaváltása. Ez a gyakorlatban napi 8 millió palack visszaváltását feltételezi. 

Begyűjtik az összeroncsolt termékeket
Begyűjtik a roncsolt termékeket
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A folyamat működésével kapcsolatban a MOHU közölte, mivel automatizált rendszerről van szó, az automatának fel kell ismernie a bedobott palackot, dobozt, üveget annak súlya, formája, vonalkódja alapján, ezért azt ép állapotban kell bedobni. Az automata aztán ezeket a palackokat azonnal roncsolja helytakarékosság és a többszöri visszaváltás elkerülése miatt.

Ezután az üzletben tárolják, majd elszállítják a válogató létesítményekbe, ahol anyagfajtára, színre, stb. válogatva bálázzák a hulladékot, amit utána újrafeldolgozásra értékesítenek. Az újrafeldolgozást a MOHU szervezésében begyűjtött és (anyagfajtára és színre) válogatott DRS-hulladék értékesítését követően az újrafeldolgozó cégek végzik, amely már koncesszión kívüli tevékenység.

A cél, hogy anyagukban hasznosítsák újra ezeket, vagyis ugyanúgy műanyag/fém/üveg csomagolás készüljön belőlük, mint amilyen funkciót eredetileg is betöltöttek, így támogatva a körforgás minél hatékonyabb működését. 

Harc a boltok között

Jelenleg már több mint 3 ezer automata és mintegy ezer kézi visszaváltó működik kisebb boltokban az országban, ezek száma folyamatosan bővül. A MOHU továbbra is várja további szolgáltató egységek jelentkezését. Az automatákat a MOHU biztosítja, azok mindennapi üzemeltetése, tisztítása, a megtelt tárolóedényzetek és zsákok cseréje, valamint a környezetük rendben tartása a REpont-üzemeltető boltok feladata.

Ezért minden visszaváltott palack után díjazást is kapnak. Az üzletek döntenek emellett az automaták bolton belüli elhelyezkedéséről. A hulladék elszállítását a MOHU szervezi meg. Az italcsomagolások koncentrált gyűjtése olyan tisztaságú alapanyagot eredményez, ami gyakorlatilag 100 százalékban újrafeldolgozható, szemben a vegyes kukában vagy akár a kevert csomagolási hulladéktárolókban landoló palackokkal.

De nemcsak a külön díjazás miatt érheti meg a REpont-automaták üzemeltetése. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója az Economxnak elárulta,

a kereskedelmi szereplők kiélezett versenyt folytatnak egymással, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vásárlók kegyeiben járjanak, és most az egyik fő szemponttá a REpont működtetése vált

– utalt arra, hogy versenyelőnyt jelent, ha minél több szolgáltatást tudnak biztosítani a vásárlók számára, az automatákra pedig így tekintenek.

Hiszen ha minél többen használnak egy kiskereskedelmi egységben lévő automatát, annál nagyobb az esélye annak, hogy ott is költik el a visszakapott ötven forintokat, további növelve a forgalmat - jelenleg 10-15 százalékos azok aránya, akik bankszámlára kérik a visszaváltás értékét -, vagyis a kiskereskedelmi láncoknak is megéri, ha hatékonnyá lehet tenni a rendszert, becsatornázva a vásárlókat.