Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken a Planet Budapest 2023-on azt mondta, hogy a tervezet szerint a 400 négyzetmétert meghaladó eladótérrel rendelkező élelmiszer-értékesítőknek és forgalmazóknak kötelező lesz a hulladékok átvétele az ezer főnél nagyobb népességű településeken. 

Az államtitkár tájékoztatása szerint a legutóbbi adatok szerint közel 20 millió tonna hulladék keletkezik Magyarországon évente, melynek fele építési-bontási hulladék. Az új koncessziós rendszerben mintegy 4,5 millió tonna hulladékot kezelnek majd.

Rámutatott, hogy elindult a magyar hulladékgazdálkodás átszervezése, amelynek rendszerébe számos új szereplő fog még belépni, mivel „a hulladékban számos olyan érték van, amit vissza lehet forgatni a gazdaságba.”

Az Európai Bizottság még 2020 márciusában fogadta el a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. Szakértők szerint 2050-re 70 százalékkal fog megnövekedni a hulladéktermelés. Magyarországon ezen célkitűzések elérésével kapcsolatos erőfeszítéseket a Mol vállalta magára.

Rengeteg a kérdés az új hulladékgazdálkodási rendszerről

Nem ismert a díjak mértéke, rengeteg az adminisztrációs kötelezettség, nem teljesen világos az adattovábbítás, a regisztráció, a NAV, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., az OHH hatásköre, az értékesítési láncok felülvizsgálata. Az Economx.hu ezért szakértők segítségét kérte a helyzet megértéséhez.