Miután a HVDSZ 2000, mint a hulladékgazdálkodásban dolgozók érdekképviseletét ellátó legnagyobb hazai és egyben ágazati szakszervezet, párbeszédet kezdeményezett a MOHU-val, az egyeztetés augusztus elején megtörtént. Kölcsönös és folyamatos egyeztetést szorgalmaztak a munkavállalókat érintő kérdésekben.

Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója leszögezte: folyamatos párbeszédre van szükség a munkavállalókkal és az érdekképviseletekkel, amelynek kereteit együtt szeretné kialakítani. Kiemelte: a klasszikus  közszolgáltatási hulladékgazdálkodási tevékenységre építenek nem volt és nem is lesz cél párhuzamos kapacitások kiépítése. Szinte kivétel nélkül minden közszolgáltatóval meg tudták kötni a hulladék begyűjtésére a szerződéseket. Pethő Zsolt ismertette, hogy működésük első három évében mintegy 40 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre, folyamatosan szeretnék lecserélni az elavult gépeket és elérni azt, hogy pár éven belül ne legyen 15 évnél idősebb gép. A MOHU fókuszában a szelektív gyűjtés lesz a fő jelszó.

Király András a HVDSZ 2000 elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a hulladékgazdálkodásban dolgozó kollégák is sokat tudnak segíteni a lakossággal való kapcsolattartásban, szemléletformálásban, ezzel támogatva a koncesszort is.

Pethő Zsolt kérte a dolgozókat, legyenek partnerek abban, hogy ne legyen fekete ürítés.

Ezt el kell fogadtatni a munkavállalókkal, és ki kell találni, hogyan lehet szankcionálni. Hozzáfűzte el kell érni, hogy a bér nőjön vagy legyen megfelelő juttatás.

Király András ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy szükség lenne olyan főbb szabályokra, amelyek mindenkire egységesen vonatkoznak az ágazatban, illetve fontosnak tartja, hogy a követelmények mellett egy mindenki számára elfogadható érdekeltségi rendszert is működtessenek a régió-koordinátorokon keresztül. Fontos lenne a munkafeltételek, a munkaszerződések sarokpontjainak ágazati szintű rögzítése is.

Pethő Zsolt kifejtette, hogy a MOHU nem tud ráhatni a bérekre, az elsősorban az alvállalkozón múlik, de mindenképpen fontos a párbeszéd.

A bérek mellett fontos számukra a képzés, a határozott és nem határozott idejű szerződések közötti különbségek kisimítása, a munkavédelem fejlesztése, a karrierlehetőségek megteremtése és új technológiák bevezetése, valamint a továbbképzés. 

Bauer Dávid, a MOL csoport magyarországi HR-igazgató alapelvként fogalmazta meg, hogy a területen ott kell lenni, mert csak így lehet átlátni a folyamatokat. A MOL-nak Magyarországon 10 000 saját munkavállalója van, és további 2000 -3000 a partnerhálózatban, valamint a töltőállomásokon dolgozó munkavállaló tartozik hozzájuk.

Akár négy generáció is jelen van náluk, ezért nem lehet mindenkinek egyszerre és egyformán megfelelni.

 

A MOL személyzeti politikájának jellemzői szerinte a stabilitás, a közösség és a karrierlehetőség. Fontos elvük a párbeszéd az érdekképviselettel, szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal – ő is amellett érvelt, hogy ennek rendszeresnek kell lennie, közösen kell kialakítani a módszereket.

Király András rámutatott, tízezer saját munkavállalójuk 70-80 %-a van kollektív szerződéssel lefedve. Hozzáfűzte: ahol nincs kollektív szerződés, ott is van intézményesített párbeszéd, és rögzítették a juttatási elemeket. A HVDSZ 2000 elnöke kiemelte, hogy fontos a közös szakmai szabályok kialakítása, és az a bérhátrány, ami a hulladékgazdálkodásban dolgozókat sújtja, mert azt látják, hogy ez nagy hatással van a fluktuációra is, akár regionális szinten.

 

A lakosság fizeti meg az évente százmillió forintos nagyságrendű kuka-károkat

A hulladékgyűjtő tartályok gyakran azért mennek tönkre, mert a kukás autók ürítő szerkezete annyira gyorsra van állítva, hogy az valósággal szétveri a konténereket. Mindez azért, hogy a járat hamar összeszedje a szemetet, miközben az kevésbé számít, hogy milliós károkat hagynak maguk után. Bővebben >>>

Bizonytalanságok a MOHU Budapest kapcsán

A tárgyaláson a Budapesti Közművek FKF hulladékgazdálkodási divíziójának munkavállalói képviselői jelezték, a munkavállalók nagy várakozással tekintettek a fejleményekre, de sok információ kering, kevés a konkrétum, és sokan csalódottak, nincs jövőképük, ami csak tovább élezheti a munkaerőhiányt, növelheti a fluktuációt. Pethő Zsolt vezérigazgató egyelőre türelmet kér.

Inkább jól akarjuk csinálni, mint gyorsan! Hatékony céget szeretnének kialakítani, hogy meglegyen az alapja annak, hogy a MOHU 35 évig tudja csinálni a budapesti régiót.

Hangsúlyozta: át akarják venni az eszközöket, a munkavállókat, és jobban, hatékonyabban csinálni, mint most a BKM és korábban az FKF.