A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatása szerint 2023 novemberében ismét egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és a munkakereső aránya. Sőt, a munkanélküliek száma 2023 novemberében 207 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra emelkedett, miközben októberben még csak 202 ezer fő volt a regisztrált álláskeresők száma (az arányuk 4,1 százalék volt).

Egyszerre nőtt az álláskeresők és az üres állások száma

Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője az adatok alapján megállapította, a szeptember-novemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest, a közfoglalkoztatottak száma 6 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók pedig 13 ezerrel voltak többen, így a legutolsó háromhavi átlag alapján a gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma 4 755 ezer fő volt.

Miközben az NFSZ nyilvántartásában 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt, ami az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenést mutat, a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a szeptember-novemberi időszak végén 85 ezer volt az azt megelőző hónap végén nyilvántartott 78 ezer után. Az MBH Bank vezető elemzője szerint ez azt mutatja, hogy tovább emelkedett a munkaerőpiaci feszesség, továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, amit jelez a bérnyomás mértéke is, amely bár kismértékben lassult, de továbbra is közel van a 15 százalékos szinthez. Ez egyben a legutóbbi inflációs számok alapján már pozitív reálbér növekedést is jelez, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását - közölte a pénzügyi szakértő.

A foglalkoztatási rátát továbbra is historikusan magasnak tartja Horváth András, ugyanis a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.

Várható volt, de lehet még rosszabb is

Várható volt, hogy nőni fog az álláskeresők száma, számos területen szűntek meg vállalkozások, illetve következtek be létszámleépítések, -csökkentések.

Ezeknek egyrészt gazdasági okai voltak, másrészt technológiaváltás is lezajlott több szektorban – fogalmazott az Economxnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Az érdekvédelmi konglomerátum vezetője hangsúlyozta, alapvetően más típusú munkavállalók után nőtt meg a kereslet, más szakképesítéssel, más típusú gyakorlattal rendelkező munkavállalók iránt nyújtanak be igényeket az álláskeresők felé a munkáltatók. A problémát szerinte az okozza, hogy a keresleti és kínálati oldal által támasztott elvárások nem feleltethetők meg egymásnak. Az álláskeresők szakmaismerete, gyakorlata nem azonos azzal, mint amilyen igényeket jelenleg a munkáltatók támasztanak a munkavállalókkal szemben.

Mészáros arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is gondot okoznak a földrajzi szempontok:

  • egyrészt még mindig nagyon kevéssé hajlandók a munkavállalók a mobilitás vállalására,
  • másrészt a megüresedett álláshelyek jelenleg nem ott keletkeznek, ahol nagy számban élnek álláskeresők.

A szakszervezeti vezető szerint a mobilitást segíthetné elő olyan minőségi szálláshelyek kialakítása, amelyek alkalmasak családok elhelyezésére is, valamint „le kell szokni a tömegszállás-elgondolásról”, amelyet egyébként Nyugat-Európában egyáltalán nem alkalmaznak már. Új típusú elhelyezési formákkal lehet még inkább arra sarkallni az álláskeresőket, hogy akár az ország másik végében is munkát vállaljanak – tette hozzá.

Mit hoz 2024?

Ambivalens érzéseim vannak. Egész évben jellemezni fogja a munkaerőpiacot az a generációs, szociális probléma amit, most látunk. Egyrészt jelen lesz egy növekvő méretű álláskeresői csoport, illetve azok halmaza is, akiket nem is látunk ebben a rendszerben, de az elsődleges munkaerőpiacon nem foglalkoztatottak, feketén dolgoznak, vagy egyáltalán nem dolgoznak. Az ő integrációjukat hosszútávon sem látom megvalósíthatónak. Másrészt a jelenlegi tényleges álláskeresők képzésekkel, átképzésekkel valószínűleg elhelyezhetőek lesznek a munkaerőpiacon. Ám azok a folyamatok, fejlesztések, amelyek a korábbi években elmaradtak és most felgyorsulnak a következő két évben, új típusú munkaköröket, elvárásokat jelentenek majd, amelyeknek meg kell felelnie a már ott dolgozóknak, és a pályázóknak is – fogalmazott a 2024-es évvel kapcsolatban a Liga Szakszervezetek elnöke.

Kiemelte azt is, hogy a technológia-váltás, a digitalizáció, a robotizáció okán megnőtt az olyan középfokú iskolai végzettséggel, technikummal rendelkező munkavállalók iránti igény, akik már megfelelő szakmai gyakorlattal is rendelkeznek.

Ennek viszont van egy kifejezetten aggasztó árnyoldala is,

amire hozott egy példát Mészáros Melinda.

Egy telephelyen, ahol addig háromszáz-négyszáz betanított munkást foglalkoztattak szalagmunkán, a technológia váltást követően már csak összesen négy technikusra volt szükségük. Tehát azok helyére, akik a technológiaváltásig a telephelyen dolgoztak, felvettek négy képesítéssel és gyakorlattal bíró munkavállalót, akiket viszont nagyon nehéz megtalálni a piacon, mert fokozott igény mutatkozik az irányukba.

S bár a nyilvános statisztikákból ugyan nem jelenik meg, de a regisztrált álláskeresők között jelentős számban vannak azok, akik bár piacon keresett szakmákkal rendelkeznek, viszont nincs gyakorlati tapasztalatuk. A szakszervezeti vezető szerint ezért lenne szükség a képzések, átképzések rendszerének újragondolására. Le kell tenni arról, hogy 5-6-8 hónapos különböző képzési modulokban vesznek részt az álláskeresők szinte egyfolytában, mert a piacon nem erre van jelenleg igény. A valós piaci elvárásoknak kell megfelelnie a képzési-átképzési oldalon is – magyarázta Mészáros Melinda.

Idén még zsugorodik, de jövőre növekedni fog: mi az?

Idén 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint, majd 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben 3,1 százalékos növekedés jöhet. Részletekért KATTINTSON IDE!