A zöld energiára való áttérés környezeti hatásának visszaszorítása érdekében a Wall Street nagykutyái helyi farmereket fizetnek meg azért, hogy a nyájaikat a napelem parkokban legeltessék – írta a Morning Brew. A bárányok feladata, hogy megakadályozzák a fű túl magasra növését, ami eltakarná a paneleket a napfény elől.

A befektetők persze nem kizárólag etikai megfontolásokból döntöttek a juhok alkalmazása mellett, a jelenlegi adatok szerint az állatok használata ugyanis jóval költséghatékonyabb a hagyományos fűnyíróknál. Az alacsonyabb költségek mellett pedig a vállalatok az inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act) értelmében adókedvezményt is kapnak.

Kapcsolódó

A szoláris legeltetés térhódítása

Bár nem újkeletű a belső égésű motorokkal működő, nagy károsanyag kibocsátással rendelkező fűnyírók birkákra való lecserélése, a zöld energiára való áttérés egyértelműen elősegítette a módszer elterjedését.

Az ASGA (American Solar Grazing Association) adatai alapján az elmúlt két évben megtízszereződött azoknak a napelem farmoknak a száma, ahol juhokat használnak a hagyományos fűnyírók helyett az aljnövényzet karbantartására. Mindeközben az Egyesült Államok napenergia ágazata minden idők leggyorsabb ütemében nőtt a tavalyi évben, részben az olyan nagy befektetési társaságok, mint a Warren Buffett által vezetett Berkshire Hathaway energetikai leányvállalatai pénzügyi támogatásának köszönhetően.

Megoldás, amivel mindenki jól jár

Nem csak a befektetési bankoknak és a napelem parkok üzemeltetőinek éri meg a fűnyírókról a bárányokra való áttérés, a farmerek szerint ez a legnagyobb lehetőség, amit a mostani generációs juhiparnak megadatott.

Az elmúlt évtizedekben stagnált a kereslet a gyapjú, valamint a bárányhús iránt, így a farmerek már nagyon ki voltak éhezve egy kis extra bevételre. Jelenleg minden lelegelt hektárért körülbelül 2,5 dollárt kapnak, ráadásul az állatok ingyen jutnak táplálékhoz.

A megújuló energiával foglalkozó cégek pedig szintén rengeteget spórolnak, Kyle Brown, az Enel energetikai cég egyik telephelyének vezetője szerint 6 hónap alatt körülbelül 100 ezer dollárnyi kiadástól menekültek meg a fűnyírási költségek tekintetében.

Végső soron pedig mi is jól járhatunk, hiszen minél olcsóbb az elektromos áram előállítása, annál kedvezőbb áron juthatnak hozzá a felhasználók az alapvető energiaforráshoz.

Mint egy igazi érdekházasság

A napenergia és a mezőgazdaság tehát kezdi megtalálni, hogy hogyan tudnak szimbiózisban élni egymás mellett. A szinergia pedig nem csak az anyagi javak megtérülésében, de a környezet megóvásában is nagy előrelépést jelenthet. Bár a juhok tartása metán kibocsátásával jár, ami üvegházhatású gázként elősegíti a klímaváltozást, ez még így is jóval visszafogottabb méretű, mint a benzines, vagy dízel üzemű fűnyírók alkalmazása.

Az ökoszisztéma pedig elméletben teljes. A energiacégek hatalmas területeket bérelnek hosszútávra, ahová napelem paneleket telepítenek, ez azonban nem megy a mezőgazdaság kárára. A panelek körüli füves területeket az állatok legeltetése karban tudja tartani, amivel nem csak a cégek spórolnak a fűnyírási költségeken, de a farmerek is extra bevételhez jutnak, valamint ingyen táplálékot tudnak biztosítani a nyájaiknak. Az állatok ráadásul pihenni is tudnak a napelemek árnyékában, fekvő helyzetben pedig természetes módon benyomják a fűmagokat a föld alá. A talaj tápanyagtartalmának frissítése a természetes trágyázás útján megoldódott, így egyelőre minden adott a felek hosszútávú együttműködéséhez.