Az uniós tagállamok harmada képes már arra, hogy a pillanatnyi áramigényei akár több mint négyötödét napenergiával fedezze. Görögországban és Hollandiában a legderűsebb órákban a naperőművek nemcsak elérik az aktuális szükségletek szintjét, hanem időnként meg is haladják azt, közölte a Facebookon az Energiaügyi Minisztérium.

Magyarország az európai élmenők közé tartozik azzal, hogy megfelelő időjárási körülmények között a villamosenergia-fogyasztás több mint kilenctizedét adja idehaza a napelemes csúcstermelés.

Hangsúlyozzák: „a paksi atomerőmű megbízható üzemelésének köszönhetően egyre gyakrabban és mind hosszabb ideig tudjuk a háztartásokat, közintézményeket és gyárakat teljes egészében karbonmentes forrásból belföldön előállított zöldárammal kiszolgálni". „A klímavállalások valóra váltásán túl ezzel az importkitettségeinket és a belőlük fakadó kockázatokat is csökkentjük", teszik hozzá. 

A hazai naperőművek aránya tavaly a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb volt az áramtermelésben. Az időjárásfüggő megújulók rugalmasabb rendszerbe illesztésének legfontosabb eszköze az energiatárolás elterjesztése. A kormány a jelenleg futó programokban összesen 230 milliárd forinttal támogatja a magyar családokat és vállalkozásokat a zöldenergia termelésében és tárolásában – állt a lapunkhoz eljuttatott közleményben. 
A tárolási képességek gyors ütemű bővítését szorgalmazta Steiner Attila korábban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlésén is. A szaktárca államtitkára szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a rendszer ki tudja szolgálni a villamosenergia-igények nagyarányú növekedését, és megfelelően alkalmazkodjon az időjárásfüggő megújuló kapacitások tömeges megjelenéséhez. 

„A magyar kormány a soros elnökségi időszakban kiemelt ügyként kezeli az áramhálózati fejlesztések ösztönzését, az Energiaügyi Minisztérium több százmilliárd forintot fordít az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítését szolgáló programokra” - emelte ki.

Gelencsér Lajos, a MEE elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a hálózatfejlesztésben az eddigiekhez képest más megközelítésre van szükség, amely képes reagálni a megváltozott igényekre, a szélsőséges időjárási körülményekre és beépíti az innovatív digitális technológiákat is.