A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldásokat találni az energiaigényeik fedezésére, ezért saját kezükbe veszik az ügyet, és saját naperőműveket építenek, kínai szolárberuházások összértéke legalább 2,5 milliárd dollár (mintegy 900 milliárd forint) lesz.
A feltételezett kínai beruházás összességében nagyjából 2,5 gigawatt kapacitásról, 4,7 millió panelről, 4440 hektár beépített területről szól.
Ha az a kiindulási alap, hogy beruházások csak évek alatt valósulnak meg, miközben minden egyre drágább lesz, tehát például egy 250 megawattos naperőmű 2028-ban már nem 90 milliárd forintba fog kerülni, mint 2023-ban.
A hvg360.hu beszámolója szerint Magyarországon jelenleg 6 gigawatt beépített szolárkapacitás működik, beleértve a nagy naperőműveket és a kis, általában lakossági rendszereket, a háztartási méretű kiserőműveket (hmke). A kormány hatályos energiastratégiája ezt a célszámot 2030-ra tűzte ki.
Az energiastratégia tavaly az Európai Bizottságnak (EB) benyújtott frissített verziója 2030-ra már 12 gigawatt beépített szolárkapacitással számol.
A számok tükrében a mintegy 2 gigawatt kínai kapacitás a frissített 2030-as célszám tükrében sem tűnik már olyan soknak: hiszen jelen állás szerint hat év alatt 6 gigawattnyi naperőműnek kellene még megépülnie (beleértve a hmke-ket).
A 12 gigawattos 2030-as célszám, és az ország drasztikusan növekvő áramigényének keretei között jó eséllyel éppenséggel elfér 2-2,5 gigawattnyi kínai naperőmű.
Az üzemek által épített naperőművek részben képesek lesznek fedezni a saját áramigényüket.
Illetve ezen keresztül hozzájárulnának a piaci árak leszorításához, és igazából a gyáraknak ez az elsődleges kérdés, valójában nem kínzó probléma, hogy lesz-e Magyarországon elég áram, az viszont igen, hogy milyen áron.