Egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakit meginvitál a NAV egy szokatlan hangzású eseményre: támogató eljárásra. A részletekről dr. Gondi Anilla, a Jalsovszki Ügyvédi Iroda szakértője nyilatkozott az uzletem.hu portálnak. 

Egyezmények keretében áramlanak az információk

Az szakértő elmondta, hogy a magyar illetőségű magánszemélyeknek teljes világjövedelmük után áll fenn itthon adófizetési kötelezettségük. Ezt persze módosíthatják például a kettős adózást kizáró egyezmények, de még ha a másik országban teljesítette is valaki kötelezettségét, a magyar adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az illetőnek.

Az egyes országok saját forrásból nem rendelkeznek megfelelő információval ahhoz, hogy ellenőrizni tudják: a magánszemély külföldön keletkezett és külföldi bankszámlán jóváírt jövedelme után a hazai adót valóban bevallotta és megfizette-e. Ezért jöttek létre különféle egyezmények – DAC, FATCA, CRS stb. – melyek keretében az adózók jövedelmeiről különböző országok gazdát cserél az információ.

106 ország jelent a NAV-nak

A NAV 106 országból kap információt és ezekből próbál be nem vallott vagy csak hiányosan bevallott jövedelmek után kutatni. Az adóhatóság által közzétett információk alapján az adatok elemzése nem is eredménytelen: a hatóság ugyanis jelenleg a 2018-ban érkezett adatok tekintetében közel 3000 adózónál folytatott le úgynevezett támogató eljárást és csak a 2018-as adóévre közel 4,2 milliárd forintnyi jövedelem kapcsán több mint 300 millió Ft be nem fizetett adót azonosított.

Amikor az adóhatóság támogat

Ha az adóhatóság azt találja, hogy az információcsere során kapott információ és az adózó által bevallott jövedelmek között eltérés van, akkor úgynevezett támogató eljárást indít.

"A támogató eljárás nem minősül ellenőrzésnek, a NAV csak felhívja az adózót arra, hogy saját maga adjon magyarázatot az eltérésre, szükség esetén pedig önellenőrzéssel javítsa a hibát."

A támogató eljárás kétféleképpen végződhet. Egyrészt eredményesen, amikor az adózó és a NAV együttesen rájönnek, hogy mi az eltérés oka. Ennek kimenetele lehet az is, hogy az adózóban tudatosul, hogy valamit rosszul vallott be és önellenőrzést végez. A támogató eljárás nem ellenőrzés, ezért annak során és azt követően az adózó élhet még az önellenőrzés lehetőségével.

Támogatásból ellenőrzés lehet

Amennyiben az eljárás eredménytelenül zárul, az adóhatóságnak lehetősége van ellenőrzést indítani – amelyről a NAV az eset összes körülménye alapján fog dönteni. Az ellenőrzés ilyenkor – a NAV ilyen jellegű gyanúja esetén – nemcsak az adott adóévre terjedhet ki, hanem akár annak felkutatására is, hogy valóban adózott pénzből keletkezett-e az adózó külföldi számlán megjelenő vagyona.

Téves adat is előfordul 

Előfordulhat, hogy az adózó megfelelően járt el, de az adatok tévesek. Vannak olyan esetek, melyeknél a bank nem a jövedelmet, hanem a bankszámla egyenleget vagy forgalmat küldi meg az adóhatóságnak információként. Más esetekben egy-egy tizedesvessző került rossz helyre” – magyarázza a Jalsovszky szakértője. 

Eltérés esetén azonban megfelelő határidőn belül nem feltétlenül lesznek beszerezhetők egy külföldi banktól az adózó igazát alátámasztó dokumentumok.

„Érdemes ezért a külföldi banktól kapott adatainkat, számlakivonatainkat az elévülési időn belül folyamatosan megőrizni, hogy azok egy támogató eljárás során azonnal a kezünk ügyében legyenek.”