A koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére fordított hatalmas költségvetési támogatások és a nehéz makrogazdaság helyzet ellenére sem romlott tavaly a közép-európai bankrendszerek eszközállományának minősége, sőt meredek visszaeséssel rekordmélységre csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege – közölte csütörtökön Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását, együttműködve az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal.

Csütörtökön Londonban közzétett 38 oldalas éves összesítésében az EBRD kimutatja, hogy a 2022 decemberében zárult egy évben tíz százalékkal 27,4 milliárd euróra – a térség teljes kinnlevőség-állományának 2,3 százalékára – csökkent a rossz kinnlevőségek összege a közép- és kelet-európai bankrendszerekben.

A 2,3 százalékos NPL-ráta 0,4 százalékpontos csökkenést jelent éves összevetésben. Az EBRD kiemeli:

a 27,4 milliárd eurós nem teljesítő követelésállomány a legalacsonyabb azóta, hogy a bank 2016-ban elkezdte a regionális NPL-monitor rendszeres közlését.

A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel.

A csütörtöki jelentés szerint a nem teljesítő kinnlevőség-portfoliókra képzett fedezeti ráta térségi átlagban erőteljes: december végén elérte a rosszhitel-állomány 65,2 százalékát.

Az EBRD megállapítja ugyanakkor, hogy továbbra is megfigyelhető azoknak a kinnlevőségeknek (az Európai Bankhatóság terminológiájában Stage 2 megjelölésű hiteleknek) az emelkedése, amelyeknek a hitelkockázata a folyósítás idején megállapított kockázati szinthez képest jelentősen növekedett, és ez annak az előjele is lehet, hogy az NPL-kategóriába sorolt követelések a közeljövőben gyarapodhatnak.

Az EBRD adatai szerint a Stage 2 hitelállomány a decemberrel zárult tizenkét hónapban csaknem egy teljes százalékponttal 12,2 százalékra emelkedett a közép- és kelet-európai bankrendszerek átlagában.

A csütörtöki EBRD-jelentés hangsúlyozza ugyanakkor, hogy

a magyar bankrendszerben a devizaárfolyam-volatilitás és az infláció ellenére sem nőtt az NPL-kategóriás követelésállomány összege.

Az EBRD szerint ennek egyik magyarázata a devizában denominált hitelek állományának korábban végbement érdemi csökkenése, valamint a meglehetősen stabil foglalkoztatási helyzet.

Mindemellett a rögzített kamatozású jelzáloghitelek magas aránya, és általában a jelzálog-hitelállomány alacsony szintje részben ellentételezi a magas infláció környezetében jelentkező problémákat, és ezt az ellensúlyozó hatást erősítette az egyes változó kamatozású jelzáloghitelekre korábban érvényesített kamatplafon – áll az EBRD csütörtökön Londonban ismertetett átfogó szektorjelentésében.