Meglepte a közgazdászokat a német GDP alakulása az első negyedévben, amelyről – hasonlóan Magyarországhoz – szerdán közölte friss jelentését a Szövetségi Statisztikai Hivatal.
Eszerint Európa beteg embere a gyógyulás útjára léphetett, mivel január és március között 0,2 százalékkal nőtt a teljesítmény az előző negyedévhez képest, vagyis Németország egyelőre megússza a technikai recessziót. Ez akkor teljesül, ha a gazdasági kibocsátás két egymást követő negyedévben zsugorodik, ám a termelés 2023 végén mért, fél százalékos visszaesése után idén a kivitel és az építőipari beruházások növekedése megálljt parancsolt a lejtőn.
Jókor érkezett az üdítő adat, mivel az exportorientált német gazdaság tavaly összességében enyhe recesszióba süllyedt a bruttó hazai termék 0,2 százalékos csökkenésével. Az ipari hatalom látványosan elszenvedte a világgazdaság lassulását, a magas energiaárak és a gyorsan emelkedő kamatok hatásait, miközben a szakmunkáshiány és a túl sok bürokrácia továbbra is nehezíti a cégek talpra állását.
Tavaszi fordulatban bíznak a fogyasztásban
A két lényeges mutató kedvező iránya mellett viszont az első negyedév során még nem lódult meg a növekedéshez elengedhetetlen lakossági fogyasztás, sőt, a mérséklődő infláció ellenére a magánkiadások csökkentek márciusig.
A tavaszi lendületben bíznak a németek: a fogyasztás felfutására a kiskereskedelmi szektor közelmúltban érkezett kedvező hírei utalhatnak, mivel márciusban az üzletek eladásai reálértéken 1,8 százalékkal nőttek februárhoz képest.
Ez hosszú ideje reményteli képet fest a háztartások kiadásairól, a tavasz már ösztönözhette a vásárlásokat – mondta Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lamp Privatbank vezető közgazdásza a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ).
Ebben az is szerepet játszhatott húsvét környékén, hogy az átlagos infláció áprilisban az előző havi szinten, azaz 2,2 százalékon maradt, ami közel három éve a legalacsonyabb érték.
Igaz ugyanakkor, hogy az élelmiszerárak a magas energia- és nyersanyagköltségek, illetve bérkiadások miatt tovább nőttek, és például olyan alapvető termékeknél számottevő a drágulás a németországi boltokban, mint a kenyér és a pékáruk.
Féken maradt a foglalkoztatás
Kedden közzétették a munkaerőpiaci adatokat is Németországban. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint áprilisban 20 ezerrel kevesebb embert regisztráltak munkanélküliként, mint márciusban, számuk jelenleg 2,75 milliót tesz ki. Tehát némiképp javult a foglalkoztatás, ám ez elmarad a tavaszi átlagtól, amit a szakértők a gazdasági hátszél hiányával indokolnak. Ez abban is meglátszik, hogy az állástalanok száma tavaly áprilishoz képest 164 ezerrel nőtt – írja a FAZ.Óvatos optimizmusra int a nemzeti bank
A közgazdászok május közeledtével már látták a kedvező változás jeleit, mivel az üzleti hangulat élénkült. A müncheni Ifo intézet mérése szerint például áprilisban – sorozatban harmadik hónapja – nőtt a konjunktúraindex több mint kilencezer vállalat megítélése alapján.
Miközben Olaf Scholz kormánya nemrég 0,2-ről 0,3 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését, a Bundesbank egyelőre nem látja, hogy tartós felfutás előtt állna Németország gazdasága.
A központi bank ugyan elismeri, hogy valamelyest már megfigyelhető az élénkülés, ám a fundamentumok továbbra is gyengék, ezért stabil fellendülésről még messze nem lehet beszélni.
Amiatt sem, mert a megnövekedett finanszírozási költségek és a gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt a cégek visszafogták a beruházási aktivitást. Továbbá, noha az ipar mutat némi életjelet, például a mélyrepülésben lévő lakásépítési kedv ellenére a februári szokatlan időjárás miatt meglódult az építőipar, és optimistább a feldolgozóipar, ám az energiaintenzív ágazatok többsége meg sem közelítik az ukrajnai háború előtti szinteket.
Ez pedig összességében lehúzza a GDP-t, akárcsak az, hogy a szokásosnál jóval gyengébb a kereslet a „Made in Germany” áruk iránt, főként belföldön.
A háztartások vonakodnak növelni fogyasztási kiadásaikat a stabil munkaerőpiac, a magasabb bérek, a csökkenő inflációs ráták és ezáltal a reáljövedelmek élénkülése ellenére – állapítja meg a Bundesbank havi jelentése, amely szerint egyelőre erősen kérdéses, hogy a második félévben is folytatódik-e a német gazdaság élénkülése.
Politikai lépéseket sürgetnek
A nemzetközi megítélés sem túl kedvező egyelőre, mivel az IMF nemrég megállapította: Németország az utolsó helyen áll az ipari nemzetek sorában, és a tartósan gyenge fogyasztás miatt az idén – a korábbi 0,5 százalékos várakozás helyett – csak 0,2 százalék körül nőhet a gazdaság. A nehézsúlyú ország a Valutaalap szerint várhatóan 1,3 százalékkal erősödhet 2025-ben, amivel majd feljebb kapaszkodhat a sor végéről.
Addig is a Commerzbank vezető közgazdásza, Jörg Krämer például politikai lépéseket sürget az év eleji, enyhe növekedés ellenére, hogy elkerüljék a stagnálást. A Spiegelnek kifejtette: évek óta romlik Németország megítélése üzleti helyszínként, és ez ellen a szövetségi kormány nem hoz határozott intézkedéseket.
Hasonlóképp vélekedik a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szakértője, Guido Baldi is, aki látja ugyan a remény jeleit, de figyelmeztetett: továbbra is nagyok a strukturális kihívások, és a trend növekedését egyelőre visszafogja a népesség elöregedése, a lassú digitalizáció és a régóta késleltetett energetikai átállás.