A német legfelsőbb bíróság döntése, amely elutasította az éghajlatváltozási intézkedések költségvetésen kívüli finanszírozását, mintegy 770 milliárd euró (290 ezer milliárd forint) állami finanszírozást kérdőjelezett meg.

Az alkotmánybíróság szerdán kimondta, hogy Németország alaptörvényébe ütközik, ha 2021-től 60 milliárd eurónyi Covid-támogatást csoportosítanak át a klímavédelem finanszírozására. Miközben Olaf Scholz kancellár kormányának tisztviselői elkezdték feldolgozni a több mint 60 oldalas jogi érvelést, attól tartottak, hogy a kormány első elemzését ismerő személyek szerint az év végéig fel kell oszlatni az akár 770 milliárd eurós finanszírozást biztosító hasonló eszközöket.

A német szövetségi számvevőszék augusztusban 29, az éves költségvetésen kívüli speciális alapot sorolt fel, amelyekben 870 milliárd eurónyi pénzeszköz halmozódott fel. A német hadsereg korszerűsítésére szánt 100 milliárd eurós kassza valószínűleg biztonságban van, mert ezt tavaly írták bele az alkotmányba, de a többi pénzről ez nem mondható el – mondták a Bloombergnek nevük elhallgatását kérő források.

Scholz bőszen keresi az áthidaló megoldást

A német kabinet éppen ülésezett, amikor a bírósági döntés megszületett. Olaf Scholz nem sokkal később két koalíciós partnerével együtt megfogadta, hogy megtalálják a 60 milliárd eurós azonnali finanszírozási hiány pótlásának módját. A probléma viszont az, hogy nincs egyértelmű módja a hiánypótlásnak. A kancellár és szövetségesei közötti törékeny viszony pedig megnehezíti a kompromisszumok megkötését.

Christian Lindner pénzügyminiszter valószínűleg megvétózza az adóemeléseket, míg Scholz szociáldemokratái számára szóba sem jöhet a szociális kiadások csökkentése, a Zöldek pedig nem támogatják a környezetvédelmi projektek leépítését. A hiányzó forrásokat sem lehet új hitelfelvételből előteremteni, mivel Németország most állította vissza az alkotmányban rögzített úgynevezett adósságféket.

A kihívás óriási. A jó hír az, hogy a költségvetési szabályokat nem lehet tetszés szerint kijátszani

– mondta Veronika Grimm, Scholz független gazdasági tanácsadói testületének tagja. Az adósságfék megváltoztatásához a kormánynak kétharmados parlamenti többségre lenne szüksége, ehhez pedig az ellenzéki CDU/CSU támogatására lenne szükség, akik a keresetet az alkotmánybírósághoz nyújtották be.

Saját csapdájába esett a kancellár

A döntés a Zöldeket sújtja a legsúlyosabban. A koalíciós tárgyalások során elegendő forrást ígértek nekik a gazdaság szén-dioxid-mentesítésére. A 60 milliárd euró átcsoportosítása az Éghajlatváltozási és Átalakítási Alapba (KTF) a három koalíciós partner kompromisszuma volt. A 2027-ig 211,8 milliárd euró értékű különalapot Robert Habeck gazdasági minisztériuma alá helyezték.

Meg lehetne próbálni az adósságfék hatályát nagyvonalúbban értelmezni. Ez azonban csak néhány milliárdot jelentene

– tette hozzá Grimm.

Az ítélet csapás Scholz számára is, aki az előző kormány pénzügyminisztereként átcsoportosította a forrásokat, és nem rendelkezett a bírósági visszavonásról. Lindner a maga részéről már korábban is rámutatott, hogy Scholz volt az, aki létrehozta ezt a struktúrát.

Mindhárom koalíciós partner a KTF-finanszírozásra mutatott rá bizonyítékként arra, hogy Németország eleget fektet be ahhoz, hogy teljesítse az energiarendszer átalakítására vonatkozó célkitűzéseit. A kassza nem csak a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú. A vasúthálózat bővítésére is elkülönítettek belőle, és legalább 10 milliárd euró értékű támogatásokat is tartalmaz, hogy félvezetőgyártókat vonzzanak az országba.

A bírósági döntés azonban azzal a kockázattal jár, hogy a három párt közötti szakadékok tovább mélyülnek, miközben felmérik, hogy mekkora pénzügyi visszaeséssel kell szembenézniük, és megkezdik a tárgyalásokat arról, hogy honnan kellene forrásokat szerezniük a lyuk befedésére.