Gyenge teljesítmény, a megrendelések elcsendesedése, a szakképzett munkaerő hiánya és fojtogató bürokrácia – a német középvállalatok körében egyre nő az aggodalom a jövőt illetően, mivel 2024-ben sem valósult meg a remélt kilábalás, a kilátások pedig aggasztóak – derül ki a Német Volksbankok és Raiffeisen bankok Szövetsége (BVR) és a DZ Bank legfrissebb, közös felméréséből.
Megállapítják: Európa legnagyobb gazdaságában decemberben sokkal több vállalkozás értékeli rossznak az üzleti helyzetét, mint tavasszal, a pesszimizmus pedig a következő félévben is dominál.
Kényszerhelyzet: munkavállalók kerülnek utcára
Minden negyedik cég tulajdonosa gondolja úgy, hogy Németországban tovább nehezül a vállalkozások helyzete jövőre, emiatt már nagy arányban terveznek létszámleépítéseket – részletezi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez a szándék különösen a kelet-németországi középvállalatoknál és a 200 fő feletti nagyvállalatoknál figyelhető meg.
Megjegyzik: mivel a termelési kapacitások nincsenek kihasználva már két éve, sok cég jelentősen visszafogta a beruházásokat, ami a válság elmélyülését idézi elő, és elkerülhetetlenné teszi a leépítéseket.
Lelépnek a baby boom tagjai, késik a kilábalás
Az elmúlt évek folyamatos válságai mellett a középvállalkozások régóta panaszkodnak a túl sok bürokráciára és főleg a szakképzett munkaerő hiányára, amely mostanra akut problémaként a legnagyobb akadállyá nőtte ki magát a kilábalás szempontjából.
A szövetkezeti bankok elemzésükben rámutatnak, hogy a következő tíz évben márpedig egyre súlyosabb lesz a szakképzett munkaerő hiánya, mert a baby boom korosztályból egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt és nincs utánpótlás.
A megkérdezett cégek a demográfiai változások elleni küzdelem legfontosabb eszközének azt tartják, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is lehessen foglalkoztatni a dolgozókat, amihez állami támogatást várnak, ám arra már csak a 2025-ös szövetségi választások után nyílhat esély.
Bukott szankciópolitika: hátrányban a német exportőrök
A német középvállalatokat az Oroszországgal szembeni szankciópolitika is extrém mértékben sújtja.
A tizenkettedik szankciócsomag részeként március óta az exportőröknek be kell építeniük a No Russia (Oroszország nélkül) klauzulát a szállítási szerződésekbe minden olyan ország felé is, amelyek üzletelnek az oroszokkal, például Kína, India, Törökország és a közép-ázsiai államok.
Ezzel az az EU-s szándék, hogy az európai áruk kerülőutakon se jussanak el Oroszországba, ám ettől leginkább Németország szenved, különösen Törökországban és Közép-Ázsiában.
Nem ritka, hogy a külföldi ügyfelek a tárgyalási folyamat végén mégsem írják alá az ilyen szerződéseket, ami addigra komoly adminisztrációs költségeket és végsősoron bevételvesztést jelent az exportőröknek – mondta a Berliner Zeitungnak Bärbel Sachs külkereskedelmi jogi szakértő.