A potsdami központú Brandenburg 2,1 millió polgára vasárnap új tartományi parlamentet választott, amelynek eredménye – a rekordszintű, 74 százalékos részvételi arány alapján is – túlmutat a helyi politikai erőviszonyokon.

Bevándorlás, illegális migráció és a Potsdamban élő Olaf Scholz kancellár vezetői képességei – ezek voltak a domináns témák a választási kampányban, míg például az oktatás, a közlekedés, az elektromobilitás szinte semmilyen szerepet nem játszottak. 

Megírtuk: a kelet-németországi szavazók a szövetségi kormány teljesítményéről is kifejezték aktuális véleményüket ezen a napon. Scholz szociáldemokrata SPD pártjának szereplése amiatt is lényeges, mert ez alapján dőlhet el a kancellár további sorsa, hogy indulhat-e újra az ország vezetéséért a jövő évi országos választásokon. 

Brandenburgban az előzetes várakozásoktól némiképp eltérő eredmény született:

Kapcsolódó

az ARD és a ZDF első becslése szerint a fő kormányzópárt (SPD) ostyavékony előnnyel megőrizte vezető helyét a tartományban 30 százalék fölötti eredménnyel, míg a szoros versenyfutásban a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) párt a második helyen végzett 29 százalékkal.

A harmadik hely a 12 százalék körül teljesítő, kereszténydemokrata CDU Unió és a nemrég alakult Sahra Wagenknecht (BSW) szövetség között dől el, míg a kormánykoalíciós Zöldek kiszorulhatnak a parlamentből.

A jobb-és baloldaliak versenyfutása

Jörg Schönenborn politikai elemző szerint a brandenburgi választás

két társadalmi tábor versenyfutásáról szólt, ahol a hangulatot mindkét oldalon aggodalmak és félelmek uralták.

A Tagesschaunak kifejtette: az alkotmányvédelmi hivatal által jobboldali szélsőségesek közé sorolt AfD szavazóit a növekvő bűnözéstől és a bevándorlástól való félelem hajtotta, és beszédes, hogy a brandenburgi fiatalok egyértelmű többséggel voksoltak a pártra.

Az is fontos motiváció volt, hogy Németországot Ukrajna támogatása miatt nehogy bevonják a háborúba – ez leginkább az Oroszországgal való jobb kapcsolatot sürgető Sahra Wagenknecht (BSW) szövetség támogatóit motiválta.

A közép- és a baloldali táborban viszont elsősorban a jobboldali szélsőségek terjedése miatt aggódnak, ami az SPD és a kereszténydemokrata CDU Unió szavazóit fűtötte, előbbi esetében eredményesen. 

Marad a helyén a miniszterelnök

Noha az előzetes mérések a tartományban több mint harminc éve irányító szocdem párt (SPD) vereségét vetítették előre, Olaf Scholz és párttársa, a Brandenburgot 2013 óta kormányzó Dietmar Woidke miniszterelnök fellélegezhet, miután az előző, 2019-es eredményhez képest bő négy pontot javítottak. 

Woidke korábban bejelentette, hogy csak akkor marad kormányon, ha az SPD győz a választáson, és most a kancellár is nyerhet némi egérutat saját körein belül.

Úgy tűnik, hogy ismét a szociáldemokraták állították meg a szélsőségeseket a hatalom felé vezető úton – jelentette ki Brandenburg vezetője az SPD választási partiján. 

A második helyre szorult, bár így is jelentős eredményt elérő AfD vezetője, Alice Weidel „örömteli alkalomról” beszélt, szerinte ők a nap nyertesei. 

Nagyon elégedettek vagyunk az eredménnyel, a Woke-őrület megtört – fogalmazott az ARD-nek.

Olaf Scholz nehéz idők elé néz, de fellélegezhet

Türingia és Szászország szeptember eleji jobbra tolódása után a balközép demokrata pártokból (SPD, Zöldek, FDP) álló kormánykoalíciót és a kancellárt többen távozásra szólították fel és nőtt a markáns belpolitikai fordulat iránti igény fő nyugati partnerünknél.

A Weltnek előzetesen nyilatkozó politológusok szerint a jelzőlámpás pártok gyenge szereplése olyan nemzetpolitikai következményekkel járt volna, amelyben felerősödnek azok a hangok, amelyek előrehozott szövetségi választásokat sürgetnek a kormány „kiütésére”.

Vasárnap az amerikai média is Németországra figyelt, megállapítva, hogy Brandenburg sorsdöntő választás Olaf Scholz számára.

A New York Times és a Bloomberg elemzése is elsősorban azokat a kihívásokat foglalta össze, amelyekkel a német vezetőnek szembe kell néznie az SPD és a koalíció eddigi gyengélkedései miatt, amely már a német szövetségi kormány politikai stabilitását veszélyezteti. 

„Hazafiak vagyunk, nem utálunk mindenkit”

A harmadik helyre szorult, konzervatív CDU csúcsjelöltje, Jan Redmann „keserű estéről” beszélt az első eredmények ismeretében, amely szerinte messze elmaradt a hozzá fűzött reményektől, bár még így is arra számíthatnak, hogy a győztes SPD megállapodást köt velük.

Friedrich Merz, a CDU vezetője és kancellárjelöltje a kampányban leginkább a jobboldalt támadta, hangsúlyozva pártja és az AfD közötti különbségeket.

Közölte: „külföldbarát” pártszövetségként korlátozni akarják a menekültek és a menedékkérők számát, de ezt nem idegengyűlölő felhanggal teszik, ami szerinte az AfD-t jellemzi.

Mi nem utálunk mindenkit és nem akarunk olyan hangulatot, amely elutasít és kirekeszt minden Németországban élő migráns hátterű embert – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Tördelik a kezüket a közgazdászok

A volt NDK-s területeken jelentős sikereket elérő AfD miatt már több szervezet, cégvezetők, közgazdászok fejezték ki aggodalmukat: szerintük a migrációellenes párt veszélyezteti a keleti tartományok gazdasági jövőjét, radikális nézeteivel elriasztja a befektetőket és a vendégmunkásokat.

A Funke médiacsoport vasárnapi kiadásai idézik a szövetségi kormány gazdasági tanácsadó testületében helyet foglaló Grimm Veronika közgazdászt, aki szerint az AfD által képviselt idegengyűlölet, az EU-ból való kilépés, illetve a hagyományosabb családi imázshoz való visszatérés jelentősen lelassítja a gazdasági dinamikát a térségben.

Mint mondta, jelenleg a keleti tartomány úttörő az energetikai átalakulásban, a gazdasági növekedése meghaladja az országos átlagot, a munkanélküliségi ráta pedig alacsony. 

Elmenekülnek a külföldi munkavállalók

Az AfD viszont a közgazdász szerint eddig kihasználta a Scholz-koalícióban látványosan feszülő bizonytalanságokat.

Azt sugallják az embereknek, hogy programjaik gyorsan segíthetnek, de ennek az ellenkezője igaz – fogalmazott, véleményét pedig osztja a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke, Marcel Fratscher is, aki szerint a párt sikere „nagyon káros a gazdaságra”.

A Német Integrációs és Migrációs Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint a jobboldali erők térnyerése miatt Németországban minden negyedik bevándorlási hátterű ember már azon gondolkodik, hogy elhagyja az országot – írja a Deutsche Welle.

Többezres tüntetés Potsdamban

 Egy nappal a brandenburgi választások előtt tüntetést tartottak több zenekar koncertjével a tartományi fővárosban, Potsdamban a jobbra tolódás ellen. „Maradj stabil!”, „Emberi jogok a jobboldaliak helyett”, „A gyűlölet nem vélemény” – ilyen szlogenekkel tartották a több ezer fős felvonulást, ahol a szervezők szerint megpróbáltak mindenkit „felébreszteni”, hogy az AfD ne váljon a legerősebb erővé. A szélsőjobb elleni tüntetések a vasárnapi eredményváró rendezvények idején is folytatódtak.