Az EKB óvatos maradhat, azonban elképzelhető, hogy az ülésen megkezdődnek az egyeztetések a kamatvágási ciklus megindításának optimális időpontjáról. Emellett a közleményből megismerhetjük a friss makrogazdasági előrejelzés keretszámait, mely az EKB hosszabb távú várakozásait mutatja.

Várhatóan mind a növekedési, mind az inflációs várakozást lefelé módosítják az idei évre vonatkozóan

– jelezte lapunknak küldött elemzésében Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője rámutatott, hogy több jegybankár szerint közeledik az első kamatvágás. Az elmúlt hetekben számos EKB-döntéshozó osztotta meg véleményét a várható kamatpályáról, melyből jól látszik, hogy továbbra sincs egyetértés, de egyre többen érvelnek a közeledő kamatvágás mellett.

Kapcsolódó

  • Christine Lagarde EKB-elnök rendre hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni a túl korai kamatvágást, mivel az meghosszabbíthatja a magas inflációs környezetet.
  • Ezzel szemben Francois Villeroy francia jegybankár szerint több tényező is amellett szól, hogy nem szabad túl sokáig várni az első kamatvágással, majd fokozatosan és pragmatikusan kell lazítani a monetáris kondíciókat.
  • Philip Lane jelezte, hogy változatlanul adatvezérelt üzemmódban vannak, az inflációs trend kedvező, amennyiben ez folytatódik, már csak kis idő van az első kamatvágásig. A lépés pontos időzítése a beérkező inflációs és béradatoktól függ.
  • Fabio Panetta olasz döntéshozó szerint gyorsan közeledik az első kamatvágás időpontja, személy szerint a korábbi, de óvatos mértékű kamatcsökkentést részesíti előnyben.
  • Gediminas Simkus litván jegybankár túl korainak tartaná még a kamatvágást, de megkezdődhet az egyeztetés a kamatvágás előfeltételeiről.
  • Jannisz Szturnarasz görög döntéshozó szerint az első kamatvágás optimális időzítése az első félév végén lehet, amennyiben az infláció tovább lassul. Ezzel egybecsengenek a jelenlegi piaci árazások, melyek június 6-ra teszik az első kamatvágás időpontját, tehát az Európai Központi Bank a Fed előtt kezdheti meg a kamatvágási ciklust. Az idei évre összesen 90-95 bázispontos vágást várnak.
  • A portugál jegybankár, Mario Centeno viszont már a mostani ülésen is nyitott lenne a kamatvágásra.

Tovább csökkent az infláció az eurózónában

A decemberi megugrást követően januárban és februárban is mérséklődött az infláció az eurózónában, az előzetes adatok szerint legutóbb 2,6 százalékos áremelkedést mért az Eurostat, mely egyre jobban közeledik a jegybanki célszinthez, a maginfláció pedig 3,1 százalékos volt.

Mindkét érték a várakozások felett alakult, de a csökkenő trend nem sérült

– jelezte lapunknak Varga Zoltán, megjegyezve, hogy márciusban viszont a headline inflációban lesz egy jelentősebb báziscsökkenés az energiaárak tavalyi változása miatt. Az Európai Központi Bank kiemelten figyeli a béradatokat, az első negyedéves béradatok viszont csak májusban jelennek meg, így azt a júniusi ülésen tudják majd elsőként, átfogóan értékelni a döntéshozók, mely szintén azt támogatja, hogy június elején történhet meg az első kamatvágás.

A központi bank üzeneteire kell figyelni

A szakértő szerint elsősorban Christine Lagarde üzenetei lehetnek hangsúlyosak, a legutóbbi, január 25-i ülésen leszögezte, hogy egyetértettek abban, hogy még korai lenne a kamatcsökkentésről vitatkozni. Ebben mindenképpen várható némi változás, a végső következtetés az lesz, hogy még nincs itt az ideje a lépésnek.

Az euró árfolyammozgásának szempontjából hangsúlyos lehet, hogy milyen irányú kockázatokat hangsúlyoz inkább Lagarde

– világított rá Varga Zoltán. A Fed és az EKB kamatcsökkentések közeledése a forintot is erősítheti. Felfelé mutató inflációs kockázatként Lagarde felhozhatja a közel-keleti válságot, illetve a bérek emelkedését. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében az infláció trendszerű csökkenése mellett a magas kamatok keresletleszorító hatását is kiemelheti. „Emellett természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy az eurózóna gazdasága a recesszió szélén táncol, a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal zsugorodott a gazdaság, majd a negyedik negyedévben stagnált” – emlékeztetett a szakértő.

A német gazdaság gyengélkedéséről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, amelyben a Magyarországra átgyűrűző hatásokra is kitértünk.