Európa beteg embere riasztóvá vált a potenciális befektetők számára: egy új elemzés szerint a külföldi vállalatok tavaly 22 milliárd euróval kevesebbet fektettek be Németországban, mint a megelőző tíz évben.

A befektetések ráadásul főként csak kisebb akvizíciók vagy projektek voltak, nem hosszú távú beruházások – kendőzetlenül tükrözve a hátrányossá vált üzleti feltételeket a globális versenyben. Ez pedig még inkább rontja a gyors kilábalás esélyeit az EU legnagyobb gazdasága számára és az üzleti partnerországoknak sem jelent rózsás kilátásokat.

Kapcsolódó

A politika nem számol a külföldi tőkével

A német gazdaság munkáltatói intézete, az IW Cologne jelentése rámutat: a közvetlen befektetések nettó kiáramlása 94 milliárd euróra csökkent 2023 során. A német vállalatok által külföldre és a külföldi vállalatok által Németországba irányuló befektetések közötti különbség 2021-ben 100 milliárd euró, 2022-ben 125 milliárd euró volt. 

Az ismétlődő magas nettó kiáramlás pedig azt jelzi, hogy ezek nem kivételes jelenségek, sokkal inkább az ipar hanyatlásának látványos tünetei – áll az intézet konklúziójában, amelyben példaként említik, hogy a német feldolgozóipar termelése tavaly decemberben jelentősen elmaradt a 2015-ös értékektől. 

Christian Rusche, az IW közgazdásza rámutatott: a politika nem teszi vonzóvá a vállalatok számára a németországi befektetéseket, például a finanszírozási programokat többször és szinte egyik napról a másikra leállították. 

Ezzel utalt a szövetségi kormány megszorításokra épített gazdaságpolitikájára, amelyet a koronaválság és az energiaválság után a menekültek ellátása és ukrajnai háború magas pénzügyi támogatása miatt szűkössé vált költségvetés indokol.  

A politikusoknak sürgősen javítaniuk kell a befektetési feltételeket, mert ha azok így maradnak, a dezindusztrializáció drámaian felgyorsulhat az eddig ipari nagyhatalomként jegyzett országban – figyelmeztetett a közgazdász.

A németek is máshová viszik a pénzt

Főként, hogy ugyan jelenleg világszerte csökkennek a közvetlen befektetések, de nem az EU-ban: 2023 első kilenc hónapjában 120 százalékkal nőtt a külföldi tőke beáramlása az unió területére, még Németországból is. 

Ez azt jelenti, hogy már a német cégek is inkább más országokban fektetnek be a saját hazájuk helyett: a közelmúltban mintegy 90 milliárd euró, azaz a német vállalatok külföldi befektetéseinek kétharmada áramlott az EU tagállamaiba, különösen a Benelux-országokba és Franciaországba. 

A nemzeti iparvállalatok 35 százaléka azért fektet be inkább külföldön, hogy elkerüljék a magas költségeket – állapította meg a Német Kereskedelmi és Iparkamara a tagvállalatai körében végzett felmérésében. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a kényszer márpedig nagy úr: a német költséghátrány immár második éve több céget hajt külföldre, mint a piacfejlesztési vágy. A kiadások megtakarítása érdekében a külföldön befektetni kívánó vállalatok 73 százaléka az energia- és nyersanyagárakat, 63 százaléka a munkaerőköltséget tartja a németországi üzleti tevékenység legfőbb kockázatának.

Menekülnének a dolgozók a munkahelyekről

Felháborodást keltett a cégek körében egy új, reprezentatív kutatás Németországban, amelyből kiderült, hogy még soha ennyien nem akartak munkahelyet váltani, mint az idén, amikor a munkavállalók 45 százaléka aktívan keres másik állást, vagy legalább nyitott a váltásra. A Gallup piac- és véleménykutató intézet kimutatta, hogy a munkaadók és az alkalmazottak közötti érzelmi kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak, ezért a munkahelyek visszatartó ereje az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintjére süllyedt. A Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet szerint viszont ez nem meglepő, mivel a tendencia már a koronajárvány előtt elkezdődött és mostanra jelentősen csökkent a munkanélküliség kockázata, mivel az általános szakemberhiány miatt az álláskeresőknek sokat javult az alkupozíciója.