Európa beteg embere riasztóvá vált a potenciális befektetők számára: egy új elemzés szerint a külföldi vállalatok tavaly 22 milliárd euróval kevesebbet fektettek be Németországban, mint a megelőző tíz évben.
A befektetések ráadásul főként csak kisebb akvizíciók vagy projektek voltak, nem hosszú távú beruházások – kendőzetlenül tükrözve a hátrányossá vált üzleti feltételeket a globális versenyben. Ez pedig még inkább rontja a gyors kilábalás esélyeit az EU legnagyobb gazdasága számára és az üzleti partnerországoknak sem jelent rózsás kilátásokat.
A politika nem számol a külföldi tőkével
A német gazdaság munkáltatói intézete, az IW Cologne jelentése rámutat: a közvetlen befektetések nettó kiáramlása 94 milliárd euróra csökkent 2023 során. A német vállalatok által külföldre és a külföldi vállalatok által Németországba irányuló befektetések közötti különbség 2021-ben 100 milliárd euró, 2022-ben 125 milliárd euró volt.
Az ismétlődő magas nettó kiáramlás pedig azt jelzi, hogy ezek nem kivételes jelenségek, sokkal inkább az ipar hanyatlásának látványos tünetei – áll az intézet konklúziójában, amelyben példaként említik, hogy a német feldolgozóipar termelése tavaly decemberben jelentősen elmaradt a 2015-ös értékektől.
Christian Rusche, az IW közgazdásza rámutatott: a politika nem teszi vonzóvá a vállalatok számára a németországi befektetéseket, például a finanszírozási programokat többször és szinte egyik napról a másikra leállították.
Ezzel utalt a szövetségi kormány megszorításokra épített gazdaságpolitikájára, amelyet a koronaválság és az energiaválság után a menekültek ellátása és ukrajnai háború magas pénzügyi támogatása miatt szűkössé vált költségvetés indokol.
A politikusoknak sürgősen javítaniuk kell a befektetési feltételeket, mert ha azok így maradnak, a dezindusztrializáció drámaian felgyorsulhat az eddig ipari nagyhatalomként jegyzett országban – figyelmeztetett a közgazdász.
A németek is máshová viszik a pénzt
Főként, hogy ugyan jelenleg világszerte csökkennek a közvetlen befektetések, de nem az EU-ban: 2023 első kilenc hónapjában 120 százalékkal nőtt a külföldi tőke beáramlása az unió területére, még Németországból is.
Ez azt jelenti, hogy már a német cégek is inkább más országokban fektetnek be a saját hazájuk helyett: a közelmúltban mintegy 90 milliárd euró, azaz a német vállalatok külföldi befektetéseinek kétharmada áramlott az EU tagállamaiba, különösen a Benelux-országokba és Franciaországba.
A nemzeti iparvállalatok 35 százaléka azért fektet be inkább külföldön, hogy elkerüljék a magas költségeket – állapította meg a Német Kereskedelmi és Iparkamara a tagvállalatai körében végzett felmérésében.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a kényszer márpedig nagy úr: a német költséghátrány immár második éve több céget hajt külföldre, mint a piacfejlesztési vágy. A kiadások megtakarítása érdekében a külföldön befektetni kívánó vállalatok 73 százaléka az energia- és nyersanyagárakat, 63 százaléka a munkaerőköltséget tartja a németországi üzleti tevékenység legfőbb kockázatának.