Hétfőtől Németországban megkezdődik az egyelőre hat hónapra elrendelt szigorú ellenőrzés valamennyi szárazföldi határon: a külföldről érkezőket kivétel nélkül feltartóztatják személyazonosítás céljából, hogy kiszűrjék az illegális bevándorlókat.

Ez azt jelenti, hogy az osztrák határon 2015 óta, illetve a Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal tavaly óta érvényben lévő kontrollt a jövő héten kiterjesztik Franciaországra, Luxemburgra, Belgiumra, Hollandiára és Dániára is.

Kapcsolódó

Az áruk és személyek szabad mozgását biztosító schengeni övezetre csapást mérő intézkedéstől azt remélik a németek, hogy megfékezi az illegális migrációt és védelmet nyújt a Nyugatra importált, iszlamista terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés akut veszélyeivel szemben.

Eddig a schengeni országokból, így Magyarországról is, a repülőn kívül busszal, vonattal, motorral, autóval szabad átjárással lehetett Németországba utazni, ez holnapután megszűnik.

Mire számítsanak a turisták, az ingázó munkavállalók vagy az árufuvarozók a határátlépéskor? A megkésett politikai intézkedés milyen következményekkel jár az EU-ban, megszűnik-e dominószerűen a schengeni övezet?

Ezekről kérdeztük Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt.

Megkésett politikai szépségtapasz

A teljes korlátozás legalább 2015 óta érik, bár már azelőtt is többször felhívtuk a figyelmet, hogy az illegális és korlátlan migráció biztonsági problémákhoz vezet Európában. Mikor ellenőrzés nélkül engedünk be évente több százezer, akár egymillió idegent, a tendenciák szerint 3-5 százalékban erőszakos bűnözőket is importálunk – ez az arány minden társadalomban jellemző.

Az, hogy ez a tény mostanra kiverte a biztosítékot az egyébként maximálisan konformista, a változásokat nem szerető nyugati állampolgároknál, előre garantálható volt

– jelentette ki az Economxnak Somkuti Bálint, aki szerint legkésőbb a párizsi terrortámadáskor fel kellett volna ismerni a kontinenst fenyegető veszélyeket. (Emlékezetes: 2015. november 13-án géppisztolyos terroristák előre eltervezett támadás-sorozatot követtek el Párizs forgalmas pontjain, amelynek során ártatlanokra lövöldöztek és több robbantást hajtottak végre.)

A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a német határok lezárása nemcsak megkésett, hanem álszent döntés is – valójában egy „politikai szépségtapasz” arra válaszul, hogy a szövetségi kormánykoalíció egyre látványosabb választási pofonokat kap a bevándorláskritikus baloldali és jobboldali pártoktól.

Az illegális migráció miatt áll a bál Európában

Felhívta a figyelmet: nagyon fontos különbséget tenni a legális migráció és a gazdasági bevándorlás között.

Előbbihez tartozik a munkaerőbehívás, -illetve kölcsönzés, amikor törvényes úton, rendezett körülmények között érkeznek a külföldiek, akik a munkájukkal hasznos tagjai lesznek a társadalomnak, betartják a helyi szabályokat, megbecsülik a lehetőségeket, és a jelenlétük senkit nem zavar, sőt, kívánatos számos szakterületen.

A Nyugatra ránehezedő illegális migrációval érkező gazdasági bevándorlók viszont hasznot nem hajtanak, eltartásuk, viselkedésük nehézségeket okoz, sőt, komoly biztonsági veszélyt jelent.

Számukra lényegében minden mindegy, nem dolgozni jönnek, hanem hogy követeljék jogaikat a jóléti társadalmakban – fűzte hozzá.

Leszögezte: szakképzett, ellenőrzött módon érkező munkaerőre mindenütt szükség van, őket tárt karokkal fogadják a tagállamok, azonban

az a „merkeli indoklás”, hogy a korlátlanul beáramló migráció gazdasági hasznot hajt Németországnak, óriási politikai hazugság volt

– ezt mára a statisztikák és a tapasztalatok is többszörösen alátámasztják.

Mindenki készítheti a személyit, torlódik a kamionsor

Arra a kérdésre, hogy a németországi határellenőrzés mivel jár a hétköznapi utazók számára, Somkuti Bálint elmondta: a légiközlekedésben nem várható nagy változás, hiszen ott eddig is minden belépőnek igazolnia kellett az azonosságát.

Leginkább az autópályákon megközelíthető határátkelőkre, illetve a vasúti érkezésre vonatkozik a mostani szigorítás:

a schengeni övezetből érkező szerelvényeken, illetve a személyszállító járműveknél a határátlépés előtt kivétel nélkül minden utazónak ellenőrizni fogják a személyazonosságát.

Ez a számunkra már ismert dokumentumellenőrzést jelenti, tehát a magyar állampolgárok ezután is gond nélkül beléphetnek a német területre – mondta.

Úgy folytatta: miután az embercsempészet egyik leggyakoribb módja a szállítmányozás, ezért biztos, hogy az árufuvarozók számára is jelentős változások következnek.

A szállítmányozókat is immár kontroll alá vonják: egyrészt a sofőröket, másrészt a rakományt tartalmazó járműveket ellenőrzik, ez már önmagában a kereskedelmi folyamatok lassulását, a szállítási határidők növekedését eredményezi.

Az nem valószínű, hogy a hagyományos határállomások visszaállításával újra elrendelik a helyszíni vámellenőrzéseket is, de az biztos, hogy a személyek és a járművek alaposan át lesznek vizsgálva – szögezte le.

Későn ugyan, de erejét veszti a nyomásgyakorlás

A szakértő úgy látja: az Európai Unió vezetése ebben a kérdésben számtalanszor bebizonyította alkalmatlanságát, ráadásul az illegális migráció folyamatát nemcsak az NGO-k, hanem EU-s állami szervezetek is támogatták.

Egy életidegen, stabilitás-ellenes felfogást képviselnek Brüsszelben, amivel nyomást gyakoroltak a legnagyobb tagállamra, Németországra is, de kényszeríteni nem tudják őket, hogy ne védjék meg a határaikat. A Scholz-kormány részéről

a határellenőrzés már egy kapkodó pánikreakció, ami pedig dominószerű hatással lesz a többi schengeni országra, sőt, az egész EU-ra

– mutatott rá.

A határzár amiatt is jelentős, mert ezzel Németország, és így az unió elkezdte felszámolni a schengeni övezetet, amelynek egyik legfontosabb szabadságelve a személyek szabad áramlásáról szól.

Kár, hogy ezt a külső határokon elfelejtették érvényesíteni, mert nem arról volt szó, hogy Európába bárki korlátlanul beteheti a lábát és oda megy, ahova akar – jegyezte meg, hozzátéve, hogy már nem lehet a valóságot hangzatos szómáglyákkal elfedni.

Feltúrták a börtönöket a sógoroknál

Keddről szerdára virradó éjszaka terrorellenes razziát tartottak Ausztriában a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulóján. Az elhárítók országszerte rajtaütésszerű házkutatásokat, kihallgatásokat tartottak, digitális eszközöket, mobilokat koboztak el és több mint hetven embert előállítottak. Emellett tíz börtönben is megjelentek, ahol átkutatták a cellákat olyan fogvatartottaknál, akik összefüggésbe hozhatók az iszlamista online propagandával. Az „intenzív megelőző akcióban” arra törekedtek, hogy megállítsák a gyakori radikalizálódást a börtönben, illetve például előzetesben lévő gyanúsítottakat faggattak a külső kapcsolataikról a bécsi Taylor Swift-koncertek megtámadási tervével és a nemrég történt zsidóellenes müncheni lövöldözéssel összefüggésben – írja a Vienna.at.

Schengen lassan történelem, felkészül Ausztria

Somkuti Bálint hadtörténészként egy történelmi példával élve megállapította: az Európai Unió egyre inkább hitelét veszti, és immár a Római Szenátus útjára lépett, amely a VI. század végéig még akkor is kitartóan ülésezett, amikor már se a Római Birodalom, se a köztársaság nem létezett.

Szerinte

hivatalosan ugyan senki nem fog kilépni a schengeni egyezményből, de a szabályok már nem lesznek betartva, amivel az EU láthatóan elindult a kiüresedés felé és drasztikus átalakulás elé néz

– úgy politikailag, ahogy gazdasági, társadalmi szempontokból.

A német gazdaságot önmagában szimbolizáló Volkswagen gigagyár nehézségei, és a határellenőrzés bevezetése már látványos bizonyítéka ennek. 

Már mindenki érzi a kést a torkán – fogalmazott. Kiemelte:

mivel a német kapuk zárulnak, a gazdasági bevándorlók a második legjobb megoldást, Ausztriát fogják megcélozni, ezért várhatóan nyugati szomszédunk lesz a következő ország, ahol hasonlóképp elrendelik az ellenőrzéseket.

Ez a gyakorlatban még nagyobb arányban érinti majd a határon túlra induló magyarokat, akkor is, ha egyébként rajtunk keresztül kevés migráns érkezik az osztrákokhoz, a határzárunk miatt.

Más kérdés, hogy emiatt mi büntetést kaptunk az EU-tól, ezért külön érdekes lesz, hogy a hirtelen változások miként csapódnak le Brüsszelben – jegyezte meg.

Többen is „renitensek”

Az európai útlevélmentes, schengeni övezet 1985-ben alakult a 27 EU-tagállamból 25, valamint négy másik ország, köztük Svájc és Norvégia részvételével. Területén az ideiglenes határellenőrzések vészhelyzetekben és kivételes körülmények között megengedettek, így volt a világjárvány idején, a terrortámadások után vagy jelentős sporteseményeknél – idézi a The Guardian. Az európai szabad mozgás azonban könnyű célpontot jelent, ezért a menekültügyi nyomás és az ukrajnai biztonsági fenyegetettség miatt ellenőrzéseket végez Ausztria is a Szlovákiából, Csehországból, Szlovéniából és Magyarországról érkezőknél. Dánia a gázai háború és az orosz kémkedési kockázatok miatt a németek irányából alkalmaz kontrollt, Franciaország a fokozott terrorfenyegetettségre hivatkozik. Olaszország, Norvégia, Svédország, Szlovénia és Finnország is folytat határellenőrzéseket, a fentieken túl a balkáni szervezett bűnözés okán.