Két héttel a szövetségi választások előtt, vasárnap este nyilvános tévévitában ütköztette jövőbeni elképzeléseit Olaf Scholz, a baloldali szociáldemokraták (SPD) kancellárja és legfőbb riválisa, a konzervatív kereszténydemokrata Friedrich Merz (CDU/CSU).

Elemzők szerint a következő koalíciós kormányzásra esélyes két párt vezetője a meghatározó témákban – mint a migráció, a gazdasági válságkezelés – kevés szándékot mutatott a kompromisszumra, és bár barátságos volt a vita, a személyeskedés sem maradt el. 

Kapcsolódó

Olaf Scholz többször „nevetségesnek” minősítette kihívója szavait, míg az ellenzéki jelölt azzal vádolta őt, hogy „álomvilágban él”, a kormányfő nincs tisztában a valós válsághelyzettel. 

A FAZ kutatói szerint a mostani, felfokozott közhangulatban mégis sikerült higgadt, demokratikus eszmecserét folytatni, bár a párbajnak nincs egyértelmű győztese: Scholz inkább pozitív meglepetést okozott, míg Merz a „a vártnál jobb” volt.

A választók reakciója még nem mutatja a végeredményt, noha a február 23-i szavazás tétje hatalmas a vezető nyugati hatalomnál: ehhez az elkövetkező két hétben a különböző csatornák több tévés vitát tartanak, ahol a szélsőjobboldal és a szabaddemokraták, Zöldek képviselőit is megszólaltatják.

Jobbra húznak a németek

Jelenleg a CDU és a szövetséges Bajor Keresztényszociális Unió konzervatív tömbje (CSU) vezeti a közvélemény-kutatásokat, 30-31 százalékos támogatottsággal, ezt követi a nacionalista Alternatíva Németországnak (AfD) párt 20-21 százalékkal, a harmadik helyen pedig Scholz SPD-je áll 15-18 százalékos támogatással – idézi a Kurier.

Scholz: aggasztó, hogy a populisták kormányozhatnak

Ahogy az várható volt, a vasárnapi párbaj hangulatát a migrációs politika reformjával kapcsolatos politikai botrány alapozta meg, illetve a tűzfal lebontása a szélsőjobboldal felé, amivel a konzervatív jelöltet vádolják azóta, hogy elfogadta az AfD szavazatait a Bundestagban.

Olaf Scholz szerint Merz „szerencsejátékosként” megszegte a szavát és tabukat döntött le Németországban – szerinte

"aggasztó, hogy a jobboldali populisták sok ország kormányában szerepet kapnak, ám ezt Németországban meg kell akadályozni."

Olaf Scholz kampánybeszéde közben Lipcsében 2025. február 8-án
Olaf Scholz kampánybeszéde közben Lipcsében 2025. február 8-án
Kép: Reuters, Karina Hessland

Friedrich Merz viszont továbbra is kiáll a tömegek által vitatott döntése mellett és megerősítette: nem akar együttműködni a populistákkal, ha kormányra kerül.

Ezt azonban csak a választók fele hiszi el neki – mutat rá a ZDF aktuális Politbarométere.

Kemény pályán marad a menekültpolitika

Az elmúlt években a merkeli befogadó menekültpolitika útján haladó Olaf Scholz azt ígérte, hogy határozottan fellépnek az erőszakos cselekmények ellen, és a migráció kezelése „kemény pályán marad” a választások után, ehhez viszont „ostobaság” hátráltatni az EU menekültügyi reformjának elfogadását. 

Kijelentette:

nem lehet már a határon elutasítani a bevándorlókat, mert az európai válsághoz vezet,

de több deportálási központ kell.

Erre az ellenzéki jelölt felrótta, hogy már késő, mivel Scholzék több mint kétmillió irreguláris migránst engedtek be az országba, ami több mint Hamburg lakossága.

Merz: a kormányfő egy mesebeli kastélyban él

A külpolitikában egyebek mellett az ukrajnai háború és annak következményei kerültek a középpontba.

Olaf Scholz szerint a védelmi kiadások növelése a jövőben csak az adósságfék lazításával valósítható meg, míg Friedrich Merz a háborús felkészülés érdekében megvágná a közszolgáltatásokat és előbb a gazdasági növekedést érné el, abból finanszírozná a honvédelmet. 

„Te nem ebben a világban élsz, amit itt mondasz nekünk, az egy mesebeli kastély”

– vádolta meg többször is Scholzot, aki úgy reagált: 

"Nem én támadtam meg Ukrajnát, az Putyin volt"

– ezzel arra utalt, hogy a költségvetést elúsztató ukrajnai támogatásokat az orosz elnök agressziós lépése kényszerítette ki.

Friedrich Merz
Friedrich Merz
Kép: Reuters, Annegret Hilse

Mint ismert, Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában és Olaf Scholz szándékai szerint az is marad: a segítség ára 2022 elejétől 2024 októberéig közel 16 milliárd eurót tett ki, míg az Egyesült Államok 88 milliárd eurót küldött.

Hogyan tovább Trumppal?

A moderátorok felhívták a figyelmet Donald Trump gyakran ingadozó viselkedésére, amire a CDU vezetője közölte, hogy az amerikai elnök „előre láthatóan kiszámíthatatlan”, majd arról beszélt, hogy fontos az egység az Atlanti-óceán ezen oldalán, ezért „közös európai stratégiára van szükség”. Olaf Scholz szerint Trumppal szemben elégséges az eddigi stratégia, a „világos szavak és a barátságos beszélgetések", de a kiállás is, ha kell, mivel Németország vágya, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal. „Nem szabad áltatnunk magunkat" – jegyezte meg. Felmerült az is, hogy Trump rögzíteni akarja: csak a nő és a férfi ismerhető el hivatalos nemként, amellyel a konzervatív politikus egyetért, míg a szociáldemokrata kancellár szerint az LMBTQ mozgalom tagjai is boldogan kell éljenek. 

Áfacsökkentés, béremelés, kevesebb segély

A gazdaságpolitika volt a másik forrpont a vitában: Merz közölte a kancellárral, hogy

kudarcot vallott, mert torz felfogása van a német gazdaság helyzetéről, nincs tisztában a valósággal.

Azzal érvelt, hogy már a recesszió harmadik évébe léptek, hárommillió munkanélküli és 700 ezer betöltetlen állás van az EU vezető gazdaságában, ahol olyan csődhullám söpört végig tavaly, amelyre 15 éve nem volt példa.

Scholz úgy védekezett, hogy náluk a második legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a G7-csoport gazdaságilag erős demokráciái közül, és a Financial Times szerint is van esély növekedésre, bár ehhez „valamit tenni kell”. 

Ezért ígéretet tett például a minimálbér jelentős emelésére (15 euró/óra), illetve az élelmiszerek áfacsökkentésére, de elutasítja az általános adócsökkentést, továbbá szerinte a teljesítményalapú társadalom jegyében a munkanélkülieknek járó ellátásokat is mérsékelni kell – utóbbival a kereszténydemokraták is egyetértenek.

Scholz a nőket hódítja, Merz az idősebbeket

A választáskutatók szerint Olaf Scholz kis híján megnyerte az első tévés párharcot Friedrich Merz-cel szemben. A Wahlen kutatócsoport által végzett felmérésben a szavazásra jogosultak 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kancellár jobban teljesített, mint kihívója, mert hitelesebbnek, szimpatikusabbnak tűnt – közölte hétfőn a vitát szervező ZDF. Olaf Scholz a felmérésben a nők és a fiatalabb választók körében volt népszerű, míg Merz inkább a férfi nézőknek és szűk előnnyel bár, de a 35 év felettieknek, illetve a választók mintegy 40 százalékát adó nyugdíjasoknak volt szimpatikusabb. A Bild újság Insa felmérése szerint viszont a választók 41 százaléka inkább a kereszténydemokrata politikust hatalmazná fel kancellárnak, míg Scholzot csak 31 százalékuk részesíti előnyben – utóbbiról úgy vélekednek a szakértők, hogy hátrányát már nem tudja lefaragni február 23-ig.