A munkanélküliség növekedése mellett az is nehezíti a német gazdaság talpra állását, hogy a szakképzett dolgozók egyre kevésbé érzik magukat megbecsülve, ezért a jobb fizetés reményében tömegek hagynák ott a munkahelyüket. Az infláció nem csak az ingatlanszektort lökte több évtizedes mélypontra, de az élelmiszeripart is arra készteti, hogy az alapanyagokon spóroljon a vásárlók kárára. A svédek adócsökkentéssel támogatják a lakosságot. Lapszemle. 

Rosszul keresnek a szakmunkások, ezért tömegek váltanának munkahelyet

A szakmunkások több mint fele határozottan elégedetlen a fizetésével Németországban, ezért a korábbiaknál jóval nagyobb arányban vannak olyanok, akik már 10 százalékkal magasabb bérért is elhagynák a jelenlegi munkahelyüket – derül ki a Bilendi piackutató intézet regionális felméréséből, amely szerint a leginkább elégedetlenek a szakápolók és a logisztikai területeken alkalmazott dolgozók. Nincsenek jobb helyzetben a kiskereskedelemben foglalkoztatott eladók és a pénztárosok sem, akárcsak az iparosok vagy a közalkalmazottak, akik szintén nagymértékben elégedetlenek a fizetésükkel. Összességében a felmérés azt mutatja, hogy

a szakmunkások nagy része hajlandó azonnal másik munkahelyre menni a jobb és átláthatóbb jövedelmek reményében,

bár az elégedetlenségüket nem csak ez okozza, hanem az is, hogy a munka mellett kevés a szabadidejük és nincs megfelelő arányban a munka és a magánélet egyensúlya – például egyre többeket csábítanak azok a munkahelyek, ahol négynapos munkarendet vezettek be – írja a Berliner Morgenpost. 

Olcsóbb alapanyagokkal trükközik az élelmiszeripar

Az infláció arra készteti az élelmiszeripart, hogy kreatív módszereket dolgozzon ki a profit maximalizálása érdekében – állapították meg a németországi szakértők. Legújabban a Hamburgi Fogyasztói Központ friss jelentéséből kiderül, hogy a gyártók az utóbbi időben egyre több terméknél lecserélték a jó minőségű alapanyagokat olcsóbbakra, így próbálják tartani a termelésen megkeresett haszonkulcs szintjeit. Példaként sorolják több, Magyarországon is kapható termék esetén, hogy a gyártók

  • a napraforgóolaj helyett egyre gyakrabban pálmaolajat használnak,
  • illetve a prémium Arabica kávészemeket az olcsóbb, Robusta kávébabbal váltják fel,
  • míg a sajátmárkás jégkrémekben tejszínhab helyett kókuszolajat használnak.

A fogyasztóvédelmi központ a megváltozott összetétel miatt már nem jogszerű termékelnevezések miatt eddig több termék esetében tett feljelentést, ennek ellenére továbbra is egyre inkább elárasztják a boltokat a silányabb minőségű élelmiszerek – mutat rá a Berliner Zeitung. Mint felidézik, az ukrajnai háború kitörése óta az élelmiszerárak a többszörösére emelkedtek és még ha az infláció időközben enyhül is, ennek egyelőre kevés hatása lesz a szupermarketben fizetendő árakra. Az alapanyagokon való spórolás ugyanakkor nem az élelmiszeripar első trükkje: a szakértők korábban azt is megállapították, hogy a gyártók számos tömegterméknél a megszokottnál kevesebb tartalmat töltenek az eddigi csomagolásba.

Hanyatló ingatlanpiac: idén kevesebb lakást értékesítenek, mint 1995-ben

Ugyan a lakásárak csökkennek, ám ez közel sem tudja kompenzálni a finanszírozási költségek növekedését és a magas inflációt, ezért 2023-ban az ingatlanpiaci értékesítés volumene várhatóan 29 százalékkal 198,1 milliárd euróra csökken Németországban – mutat rá egy friss felmérés, amely megerősíti, hogy a tavalyi visszaesés után idén még látványosabb a hanyatlás ezen a területen.

A hamburgi Gewos Institute szerint

2023-ban az 1995 óta mért legalacsonyabb értékesítési volument sikerül produkálnia a német ingatlanszektornak.

Tavaly már megkezdődött a mostani lejtmenet, amikor a tanulmány szerint az ingatlaneladások 17,2 százalékkal 279,4 milliárd euróra zuhantak a 2021-es rekordév után, amely egy hosszú távú konjunktúra hirtelen végét jelentette. A gyorsan emelkedő kamatok az utóbbi időben világszerte nyomás alá helyezték az ingatlanpiacokat, amelynek fényében az ingatlanfinanszírozásban aktívan tevékenykedő állami bankok az első félévben több mint 400 millió eurós kockázati céltartalékot képeztek, bár vannak olyan befektetési csoportok is, amelyek kifejezetten keresik és felvásárolják a problémás ingatlanokat – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung a szakértőket. Mint írják, ha az infláció mérséklődik, akkor a következő évben csökkenhetnek a kamatok, és így a tranzakciók száma és a piaci érték is normalizálódhat.

Hiábavalónak tűnik a lobbi az alacsonyabb áfáért 

Nem túl jó kilátásokat vetít előre a németországi vendéglátóipar számára az Ifo Intézet azon új tanulmánya, amely kimutatta, hogy a német nagyvárosokban fellendülésben vannak a gasztronómiai vállalkozások, melyek árbevétele az infláció és a megemelkedett költségek ellenére meredeken nőtt az idén. A gazdaságkutatók megvizsgálták a Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Stuttgartban és Drezdában működő éttermek eredményességét és arra jutottak, hogy az idei forgalmuk esetenként már jelentősen meghaladja a koronajárvány előtti szinteket, ami rontja a szakmai szövetségek lobbiját azzal kapcsolatban, hogy a szövetségi kormány jövőre hosszabbíts meg a jelenlegi, kedvezményes áfakulcs hatályát a vendéglátásban.

Márpedig a Dehoga szálloda- és éttermi szövetség szerint országosan bajban vannak az érintett vállalkozások, különösen vidéken. Tagjaik közel fele úgy nyilatkozott, hogy a következő három hónapban várhatóan rosszabbul megy majd az üzlet, mint eddig, 28 százalékuk szerint pedig az egész év veszteséget termel. A Tagesspiegel szerint 2023 első hat hónapjában a vendéglátóipar árbevétele reálértéken 10,4 százalékkal csökkent a 2019-es évhez képest, az infláció miatt viszont a nominális bevételek csaknem tíz százalékkal voltak magasabbak. Az Ifo szerint Münchenben, Hamburgban, Berlinben a megnövekedett személyzeti, élelmezési és energiaköltségeket a cégek tovább tudták hárítani a vendégekre nélkül, hogy a fizetőképes kereslet elmaradt volna, főként hétvégénként nőtt az üzletek forgalma. 

Segítség a svédeknek: csökken a benzinár és feláldozzák a zacskóadót

Szerdán Romina Pourmokhtari svéd klíma- és környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2024 novemberében eltörlik a műanyag zacskókra kivetett adót Svédországban, mert

a statisztikák alapján a kormány úgy ítéli meg, hogy a svédek megérdemlik a könnyítést, mivel már megtanulták észszerűen használni a nejlontasakokat.

A svédeknél az adót 2020 májusától vezették be a műanyagfogyasztást csökkentő uniós irányelv alapján: eszerint a hordtáskákért 25 centet, a vékony gyümölcs- és zöldséges zacskókért pedig 2,5 centet számoltak fel közteherként, így az adó eltörlése várhatóan évente mintegy 650 millió koronával (54 millió euróval) csökkenti majd az adóbevételt. „Ez az adó nem más, mint a svéd fogyasztókra kivetett büntetőadó, amely csekély hatással van a környezetre” – vélekednek a politikusok a Dagens Nyheter című napilapban, amelyet a Süddeutsche Zeitung idézett, megjegyezve, hogy 2019-ben, az adó bevezetése előtti évben a svédek fejenként 74 műanyag zacskót használtak el évente, amely szám tavaly 17-re csökkent. A Svéd Környezetvédelmi Ügynökség viszont tiltakozik az adócsökkentés miatt, mivel szerintük fennáll a veszélye annak, hogy ismét megnő a természetben szétszórt műanyag zacskók száma – hasonlóképp vélekedik a Tengerészeti és Vízügyi Hatóság is, utalva a műanyagok által az óceánokban okozott károkra. A svéd kormány viszont az adó megszüntetését azzal is indokolja, hogy a nejlonzacskók alacsonyabb fogyasztása miatt sok helyütt áttértek a papírzacskókra, amelyek előállítása több energiát igényel, mint a műanyag változatoké. A svéd kormány a múlt héten azt is bejelentette, hogy a háztartások terheinek könnyítése érdekében jövőre jelentősen csökkenti a benzin és a gázolaj adóját is. 

(Thurzó Kata)