Felrobbant a kormány Trump után, menesztik a minisztereket

Földrengésszerű átalakulás kezdődött szerdán Németországban, miközben a világ az új amerikai elnök megválasztására figyelt.

Olaf Scholz kancellár (SPD) az irányvonalról, különösen a gazdaság- és költségvetési politika jövőjéről folytatott keserű viták után este bejelentette: kirúgta pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, az FDP párt elnökének távozása pedig példátlan lavinát indított el.

Csütörtök reggelre a szabaddemokrata párt kilépett a hárompárti kormánykoalícióból és visszahívta valamennyi miniszterét, ami tovább fokozza a káoszt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Temetik Európa vezető gazdaságát, a Mercedes a dolgozókra mutogat

A koalíció megszakítása ugyanakkor még nem jelenti a kormány végét, bár egyértelmű vezetői vákuumot teremtett Európa szívében, ráadásul egyre többen Olaf Scholz fejét követelik.

Egyelőre annyi biztos, hogy a jövő ősszel esedékes szövetségi választásokat előre kell hozni, mert a kancellár Zöldekkel maradt szociáldemokrata pártja parlamenti kisebbségbe került, és elbizonytalanodott az ország működése.

Ahogy az alkancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter (Zöldek) fogalmazott,

a helyzet tragikus, mert Németországnak éppen most egységesnek kellene mutatkoznia a nemzetközi kihívásokkal szemben.

Robert Habeck gazdasági miniszter és Annalena Baerbock külügyminiszter sajtótájékoztatója, miután Olaf Scholz német kancellár menesztette Christian Lindner német pénzügyminisztert 2024. november 6-án

Kép: Reuters, Annegret Hilse

Már a jövő héten elzavarnák az elsőszámú vezetőt

A német sajtó címlapokon tudósít a példátlan kormányválságról, a helyzet percről percre változik és minden bizonnyal meghatározza a következő napok közbeszédét fő nyugati partnerünknél.

Megírtuk: a kancellár január közepére bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagban, amelyet, ha elveszít, feloszlik a parlament és előrehozott választásokat tartanak márciusban.

Scholz továbbra is kormányozni akar, ám az már biztos, hogy a csökkentett üzemmódban több fontos reformot, parlamenti döntést elhalasztanak.

Az ellenzékben lévő kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség viszont meglovagolná a kritikus helyzetet és

már a jövő héten szavaztatná a képviselőket arról, hogy Olaf Scholz maradjon-e továbbra is az ország élén, januárban pedig már az országos választásokat rendeznék meg.

Több pártképviselő, például Friedrich Merz kancellárjelölt arra szólította fel Scholzot, hogy mielőbb álljon a megméretés elé, mert véget kell vetni a „kancellári kómának”.

Arra hivatkozik, hogy "kihívásokkal teli idők" járnak – utalva Amerika új vezetésére, a geopolitikai konfliktusokra és a német gazdasági, belpolitikai válságra, amelyek összességében rendkívül kockázatossá teszik az EU vezető államának helyzetét.

Külföldön is latolgatnak

A nemzetközi sajtó is kommentálja a markáns fordulatokat. Donald Trump amerikai elnök megválasztásával a német külpolitika is nyomás alá került. Berlin kétségbeesetten kíváncsi, mi lesz ezután az EU-val, a NATO-val és az ukrajnai háborúval – állapította meg a holland De Telegraaf. Jelentős politikai paradigmaváltás előtt állunk Nyugaton. Talán a legalapvetőbb a berlini fal leomlása óta – írja a norvég Verdens Gang, míg a svájci Tages-Anzeiger szerint, ha a jövő év a választási kampányról szól a németeknél, akkor legnagyobb európai államként nem tudnak cselekedni, miközben Donald Trump meghozhatja első nagy horderejű biztonsági döntéseit.

Felkészültek a konzervatívok, de nincs könnyű dolguk

A német tartományok konzervatív vezetői üdvözlik a jelzőlámpás koalíció végét Berlinben, szerintük az emberek megkönnyebbültek.

A kereszténydemokraták készek az ország szolgálatára, megvannak a megfelelő ötleteink és koncepcióink a jövőbeli kormány vezetéséhez – közölte Manuel Hagel, a baden-württembergi tartomány CDU-elnöke a Stuttgarter Zeitunggal.

A szabályok szerint viszont továbbra is Olaf Scholz diktálhatja a menetrendet, és az ellenzék csak akkor szoríthatja ki idő előtt a kancellárt, ha sikerül többséget szerezni egy másik konkrét jelöltnek. Ám ez a jelenlegi parlamenti összetételben komoly kihívás – írja a Reuters.

A 2021 óta regnáló Olaf Scholzot sokan vádolják egyebek mellett azzal, hogy a Covid óta mély válságba sodorta országát, miközben a sajátjai kárára Joe Biden előző amerikai elnökkel karöltve túlzott támogatást nyújtott Ukrajnának.

Friedrich Merz, a CDU vezetője a német parlament alsóházának ülése előtt Berlinben 2024. november 7-én

Kép: Reuters, Liesa Johannssen

Egymásnak adják a kilincset a kormánytagok

Egyelőre a tűzoltás zajlik, miközben teljesen felbolydult Németország felsővezetése.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) élő tudósítása szerint csütörtök délelőtt Volker Wissing közlekedési miniszter kilépett az FDP-ből és a kancellár kérésére közölte, hogy az új választásokig hivatalában marad.

Az igazságügyi miniszter viszont a kormányból kell távozzon: Marco Buschmann feladatait végül a belügyminisztérium helyett Volker Wissing veszi át ideiglenesen, a szintén leköszönő Bettina Stark-Watzinger oktatási miniszter pedig Cem Özdemir (Zöldek) mezőgazdasági miniszternek adja át a tárcát – értesült a Német Sajtóügynökség.

A kirúgott pénzügyminiszter helyét Scholz bizalmasa, Jörg Kukies kancelláriai államtitkár foglalja el, aki korábban a Goldman Sachs vezetője is volt.

Ugyanakkor Christian Lindner csütörtök kora délután már bejelentette, hogy az előrehozott választásokon – az FDP vezetőjeként – újra megcélozza a kancellár által "cinikusan elvett" pozíciót.

Frank-Walter Steinmeier a Német Szövetségi Köztársaság államfője okosságra és felelősségre szólította fel a politikusokat, majd közölte:

ez a koalíció vége, nem a világ vége, de sokan aggódnak a bizonytalan helyzet miatt,

ezért nem a „taktikának és összecsapásoknak” van itt az ideje – idézi a Waz.de.

Magyarország nyerhet a fordulattal

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is elmondta véleményét a német kormányválságról. A Portfolionak azt nyilatkozta: a német pénzügyminiszter menesztése nagyon fontos lépés, amelynek oka a túlzott ragaszkodás volt az alacsony költségvetési hiányhoz. Szerinte Németország végre felismerte, hogy költeni kell, magasabb hiányszámmal is lehet működni, és enyhülhet a konzervatív német fiskális politika. A magyar gazdaság számára ez egyértelműen azt jelenti, hogy sokkal több pénz megy a német járműiparba, az versenyképesebb lesz, és ez a magyar gazdaság számára is kedvező fejlemény – fogalmazott Nagy Márton.

A külügyminiszter napjai is már végesek

Annalena Baerbock (Zöldek) külügyminiszter ragaszkodik a székéhez és ahhoz, hogy nem szabad kapkodni, januárnál hamarabb nem lehet dönteni a kormány jövőjéről.

Baerbocknak nincsenek jó napjai: a német külügyér korábban nyíltan kiállt a demokrata Kamala Harris megválasztása mellett az USA-ban, és köztudottan nem örül a Trump győzelmével várható globális átalakulásnak.

Sajtónyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a következő három hónapban nem lesz új elnök hivatalban az Egyesült Államokban, a világ vezető gazdaságában, és

Németországnak, mint a harmadik legnagyobb gazdaságnak, központi felelőssége van Európában.

Bizonytalan a költségvetés

Egyelőre a szövetségi költségvetés is veszélyben van: mivel a fő vitát kiváltó idei pótköltségvetés és a 2025-ös költségvetés tervezetét az FDP elutasította, ezért várhatóan ideiglenes gazdálkodásra állnak át Németországban. Az ígért kifizetéseket, valamint a kötelező juttatásokat, például az állampolgári segélyt vagy a nyugdíjbiztosítási támogatásokat továbbra is folyósítják, azonban semmilyen új lényegi kérdésben nem dönthetnek a forráselosztásról.