Nagyítóval sem lelik a szakképzett munkaerőt Németországban

A német helyzetet súlyosbítja a szakképzett munkaerő történelmi csúcsokat döntögető hiánya, míg az építőiparban látványos a válság: csődbe ment az ország legnagyobb ingatlanfejlesztője. Ausztriában nekimegy a kormány a bankoknak, miközben a Nemzeti Bank vezetője alkotmányosan kötelezné a szolgáltatókat a készpénz elfogadására.

Pesszimisták a legkisebb vállalkozások 

Az egyéni vállalkozók egyre komorabban látják a jövőt Németországban, leginkább a következő hónapokra várható rendelési helyzet – azaz a magas költségek melletti gyenge kereslet – aggasztja őket. Lényegében minden korábbinál rosszabb a várakozásokon alapuló üzleti hangulat a legkisebb vállalkozások körében – derül ki a müncheni Ifo Intézet és a Jimdo online szolgáltató által közösen végzett felmérésből, amely szerint júliusban mínusz 16,4 pontot ért el a bizalmi index az egyéni vállalkozások körében a júniusi mínusz 12,6 pont után.

Ez már zsinórban a negyedik visszaesést mutatja, ami jól tükrözi a német gazdaság gyengülését, amely elől a kisvállalkozások sem menekülhetnek el.

Az elnehezült helyzet minden szektort érint: a szolgáltatók árbevétele továbbra is csökken, a rendelésállományukat pedig túl alacsonyra becsülik. Az ipar gyenge kereslete nagy hatással van az üzlettel kapcsolatos szolgáltatásokra, valamint a reklámozásra és a piackutatásra is, míg a szállodák és a kiskereskedők érzik a háztartások vonakodását a fogyasztástól.

A legjelentősebb visszaesést a vendéglátásban és a kreatív területeken mérik, ahol a kereslet gyengülése végzetes problémákhoz vezethet – állapítja meg az elemzés a Spiegel szerint, hozzátéve, hogy a kisvállalkozásoknál és az önfoglalkoztatóknál jellemzően hiányoznak a stabilitáshoz szükséges pénzügyi tartalékok.

Kétségbeesetten keresik a képzett munkaerőt

Magas energiaköltségek, megemelkedett kamatok, gyengülő világgazdasági környezet – a németországi gazdaság stagnálása közepette a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is meghatározó problémát jelent. A német vállalatok csaknem felét immár súlyosan érinti a munkaerőpiaci helyzet romlása – mutat rá az Ifo intézet, amely szerint júliusban a cégek 43,1 százaléka panaszkodott szakmunkáshiányra, ez az arány 0,9 százalékponttal több, mint áprilisban.

– mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak Stefan Sauer, az Ifo szakértője, aki szerint történelmi csúcsokat döntöget ez a tendencia. Mint részletezte, különösen súlyosan érinti a munkaerőhiány a szolgáltató szektort, ezen belül is a jogi és adóügyi tanácsadás, valamint a könyvvizsgálat területén a cégek 75,3 százaléka nem találja a megfelelő jelölteket, míg a közlekedési szektor, illetve az építészeti és mérnökirodák mintegy kétharmada számolt be hasonló gondokról. Némiképp javult a helyzet a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és az építőiparban, ahol a cégek mintegy harmada panaszkodik a szakemberhiányra. 

Csődöt jelentett a legnagyobb ingatlanfejlesztő

Országosan tervezett, milliárdos nagyságrendű beruházásaival csődbe mehet a nürnbergi központú Project Immobilien ingatlanfejlesztő csoport, amelynek négy vállalatából eddig három jelentett be fizetésképtelenséget – közölte a Berliner Zeitung. A Project ingatlancsoportnál június végén országosan 120, mintegy 3,2 milliárd eurós beruházási volumenű projekt volt folyamatban vagy tervben, ez körülbelül hatvan építkezést jelent országszerte.

A csoport fókuszában Berlin, München, Hamburg, Rajna-Majna, Rajna-vidék és Nürnberg nagyvárosi területei állnak. A fizetésképtelenség egyik fontos oka az építési költségek óriási növekedése az ukrajnai háború következtében.

Ezt a költségnövekedést nem lehetett az ügyfelekre hárítani – áll a csődeljárást felügyelő ügyvédi iroda közleményében. A lap felidézi: az ingatlankamatok rohamos emelkedése az építőipari árak emelkedésével párosulva az elmúlt hónapokban már több fizetésképtelenséget is eredményezett az iparágban.

Országszerte egyre több hír arról szól, hogy az ingatlanfejlesztők nem, vagy csak hónapok múlva tudják eladni a kész társasházakat, házakat, mert a remélt vevők nem akarják, vagy nem tudják azokat kifizetni, ami a szerződött építőipari vállalkozásokat is válságba sodorja. 

Pert indít az osztrák kormány a bankok ellen

A bankok emelkedő kamattöbbleteiről – azaz a magas hitel- és alacsony megtakarítási kamatokról – jóideje zajló vita cselekvésre készteti az osztrák kormányt: a Szociális Minisztérium bejelentette, hogy csoportos per indításával bízta meg a Fogyasztói Tájékoztató Egyesületet (VKI), a banki ügyfelek védelmében. Ennek előzménye, hogy júniusban a VKI az egész bankszektorra vonatkozóan már figyelmeztette a legnagyobb iparági szereplőt, a Bank Austria-t a „nyerészkedő” kamatpolitika miatt, de eredménytelenül.

A Salzburger Nachrichten most arról számolt be, hogy Johannes Rauch szociális miniszter szerint az a tény, hogy a bankok folyamatosan emelik a hitelkamatokat (az átlag 6,75 és 13,25 százalék közé esik), miközben lényegében nullán hagyják a betéti kamatokat, elfogadhatatlan, mivel a bankok nyeresége a fogyasztók rovására nő, akik a folyószámláiktól függenek. Ezért abban bízik, hogy betiltják ezeket a „helytelen üzleti gyakorlatokat" a bíróságon, ahol az elsőfokú döntés még idén várható. A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is figyelemmel kísérik az osztrák bankok üzletpolitikáját, és következetesen beavatkoznak, ha a fogyasztók számára hátrányt látnak. 

Legyen kötelező a készpénz elfogadása!

A Nemzeti Bank vezetője kötelezővé akarja tenni a készpénz elfogadását Ausztriában: Robert Holzmann szerint minden polgár alkotmányos joga a szolgáltatóknál a készpénzes és a bankkártyás fizetés közötti választás joga, ezért nemzeti szabályozásra van szükség. A Der Standard idézi a jegybanki vezető által adott egyik lapinterjút, amelyben példaként hozza, hogy Hollandiában körülbelül minden nyolcadik gyógyszertár és a mozik körülbelül egyötöde nem fogad el készpénzt, ami azért nonszensz, mert nem fordulhat elő, hogy az üzletek, patikák vagy éppen a mozik csak azért térjenek át a teljes kártyás fizetésre, mert az számukra jobban megéri, például könnyebben számláznak.

Mint ismert, Ausztria is érintett abban az Európai Bizottság által javasolt uniós szabályozásban, amely a készpénzvédelmet hivatott erősíteni, ám ehhez Holzmann szerint alkotmányjogi lépés is kell. Az ellenvélemények szerint viszont ezzel a szigorítással sérülnének a kereskedők, szolgáltatók jogai, mivel a készpénz kötelező elfogadása számukra túl nagy kockázatokkal és költségekkel járhat, ráadásul a pénzmosás elleni törekvések jegyében üdvözlendő, hogy Ausztriában egyre több digitális fizetés történik. 

(Thurzó Katalin)