Csütörtök este a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi parlament egyik AfD-s képviselője fizikai támadás áldozata lett a németországi Schwerin óvárosában.

Az egyik étteremben társasággal tartózkodó politikusba egy 52 éves férfi kötött bele, majd hangos szóváltást követően egy üveg hamutartóval fejbe vágta a képviselőt, aki kórházba került a sérülései miatt.

Az elkövető a rendőrségi kihallgatása során azt mondta, hogy nem ért egyet a jobboldali-populista politikus álláspontjával, ezért támadta meg. A férfit később nem vették őrizetbe, de ellene súlyos testi sértés miatt indult eljárás – számolt be pénteken a Westdeutsche Allgemeine Zeitung.

Törvénymódosítást sürget a belügyminisztérium

Az európai és egyes helyi választások közeledtével az elmúlt időszakban országszerte megszaporodtak a parlamenti pártok képviselői, EU-s jelöltjei, és a politikailag aktív állampolgárok elleni támadások a németeknél.

Emiatt Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter irányításával egyeztetések zajlanak az egyes tartományok és önkormányzatok belügyi vezetői között, akik a büntetőjog szigorítását sürgetik. A politikusok és a közalkalmazottak üldözéséről szóló, új szabálysértési kategóriák létrehozása szerintük azért is szükséges, mert a mentősöket, a tűzoltókat, a rendőröket és a tanárokat is egyre többször érik támadások.

A pártok álláspontja az, hogy szigorúan fel kell lépni a brutalizálódás ellen Németországban, mert az erőszak nem lehet a demokratikus politikai diskurzus eszköze. 

Könyvtári támadás, autórongálás, súlyos bántalmazás

Márpedig a közösségi oldalakon terjedő gyűlöletbeszéd mellett a választók politikai indíttatású, támadó fellépései is elterjedtek a jobb- és baloldalon egyaránt, miközben a gyengélkedő német gazdaság több területén sztrájkhullám söpör végig.

A felfokozott közhangulatban május elején például egy demokrácia témájú vitarendezvény után agresszív tüntetők fogadták Brandenburgban a zöldpárti Katrin Göring-Eckardtot, a német parlament alelnökét. A tiltakozók megrongálták a távozó politikus autóját, míg ketten a jármű elé vetették magukat, azt állítva, hogy Eckardt elütötte őket. A rendőri fellépés után az ügyészség kényszerítés miatt indított nyomozást.  

Néhány nappal korábban Franziska Giffey berlini gazdasági ügyekért felelős szenátort (SPD) ütötte le egy 74 éves férfi egy táskával a Rudow kerületi könyvtárban, ahol a politikus testőrök nélkül tartózkodott. A támadás után fej- és nyakfájdalmak miatt kórházba került, míg az elkövetőt letartóztatták, aki nem ismeretlen a hatóságok előtt: a mentális betegségekkel küzdő férfival szemben már több eljárás zajlott gyűlöletbűnözés miatt.

Ezt megelőzően a szászországi szociáldemokrata európai parlamenti jelöltet, Matthias Eckét támadták és sebesítették meg súlyosan Drezdában, amikor a stábjával választási plakátokat akasztottak ki köztéren. A politikust meg kellett műteni, a rendőrség pedig négy, 17-18 éves, feltételezhetően szélsőjobboldali gyanúsítottat azonosított.

Különleges ügyészség felállítása jöhet

A politikai szereplőket ért támadások között elterjedt a rágalmazás, a nyilvános eseményen elhangzó, konkrét verbális fenyegetés, amely nem ritkán a védett személyek családtagjai, például iskolába járó gyerekei ellen is irányul.

Akadnak, akik a politikusok lakhelye előtt gyűlnek össze és kiabálnak, kárt okoznak, emellett egyre többször fordul elő fizikai erőszak, testi sértés, zaklatás, kényszerítés, illetve vagyon elleni cselekmény. 

Christoph Safferling büntetőügyvéd, az Erlangen-Nürnbergi Friedrich Alexander Egyetem tanára a Funke-lapoknak adott interjúban kifejtette: a belügyminisztérium által szorgalmazott büntetőjogi szigorítás terve nem alábecsülendő, de inkább szimbolikus jelentése lenne, mert a hatályba lépésig tartó folyamat jellemzően hosszú, és az új szabályok nem alkalmazhatók visszamenőleg.

A mostani, felfokozott időkben a szakértő szerint hatásosabb lehet az érvényes büntetőtörvénykönyv következetesebb alkalmazása, amelyhez a bűnüldöző szervek személyi és tárgyi eszközrendszerét kell megerősíteni, és el kell rendelni minden politikai rendezvényre a fokozott rendőri jelenlétet.

Továbbá, a gyűlöletbeszéd és az antiszemita bűncselekmények elleni törekvésekhez hasonlóan a politikai témájú támadásokra is speciális ügyészségeket kell felállítani, amelyek gyorsított bírósági eljárással, határozott büntetéskiszabással jeleznék a társadalom felé a zéró toleranciát.