Még egész éjszaka számolják a szavazatokat Németországban a vasárnapi választások után, bár az este előrehaladtával egyre pontosodnak a korábban jelzett exit poll eredmények.  

Este 9 óra után is változatlanok az új erőviszonyok: fő nyugati partnerünknél egyértelmű győzelmet aratott a konzervatív jobboldali centrista pártszövetség, a kereszténydemokrata CDU/CSU Unió (28,6 százalék), míg második legerősebb politikai erővé lépett elő a radikális jobboldali AfD párt (20,4 százalék).

Kapcsolódó

Utánuk a bukott kancellár, Olaf Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD következik (16,3 százalék), míg a biztos parlamenti bejutók sorát egyelőre a Zöldek (12,3 százalék), illetve a Baloldali párt (8,5 százalék) folytatja.

Merz a gázra lépett: határozott és gyors kormányalakítást ígér

A választások nagy nyerteseként emlegetik Friedrich Merz kancellárjelöltet a német sajtóban, aki a CDU/CSU eredményváró rendezvényén kijelentette: tempós koalíciós tárgyalások után gyors kormányalakításra készül, mert „odakint a világ nem vár”, Németországnak újra cselekvőképessé kell válnia – idézi az oe24.

Egyelőre arra is van esély, hogy a konzervatívok kétpárti kormánykoalíciót alakítanak a szociáldemokrata SPD-vel, amennyiben az olyan kis pártok, mint például a jelenleg 4,9 százalékon álló, baloldali-konzervatív BSW vagy a neoliberális FDP nem kerül be a parlamentbe.

Ha mégis két pártot kell szerezzenek a kormányzáshoz, harmadik lehetséges partnerként a már biztos befutó Zöldek jöhetnének szóba, bár ez a CDU/CSU-n belül is vitákat szül. 

A szélsőjobboldal a CDU bukásában bízik

A második helyre felkapaszkodott AfD vezetője, Alice Weidel pártja történelmi sikeréről beszélt, aláhúzva, hogy nyitottak a koalíciós tárgyalásokra a CDU-val, ám nem számítanak rá, hogy a kereszténydemokraták ezzel élni fognak, hanem inkább azok gyors kudarcában bíznak, hogy új választások jöjjenek, ahol szerintük már Friedrich Merzék előtt végeznének.

A következő néhány évben a legerősebb ellenzéki erő az AfD lesz, amely most „szilárdan néppártként horgonyzott le” – fogalmazott Weidel az észak-berlini pártközpontban. 

Alice Weidel és párttársai
Alice Weidel és párttársai
Kép: Getty Images, Sean Gallup

Van oka örömre: a radikálisok megduplázták eredményüket a legutóbbi szövetségi választáshoz képest – a tendenciák szerint különösen Kelet-Németországban szavaztak sokan az AfD- re, főként a férfiak és a fiatalabbak.

Elemzők szerint a párt választási sikerében a közelmúltban történt, menekültek által elkövetett támadások játszottak szerepet, amik a migrációt a kampány központi témájává tették. Az AfD pedig erre épít: a menedékkérők és migránsok elleni indulat szítására – állapítják meg a Morgenpostban. 

Donald Trump „nagy napról” beszélt

Az amerikai elnök üdvözölte az AfD német szövetségi választáson nyújtott jó szereplését, és mint a Truth Social online hálózatában írta: csakúgy, mint az Egyesült Államokban, Németországban is belefáradtak a józan ész napirendjébe, különösen az energia és a bevándorlás terén, "amely oly sokáig uralkodott". Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és a kormányzó Lega párt vezetője is üdvözölte a választási eredményeket, amelyek a "baloldal támadásai és hazugságai ellenében" születtek és az illegális bevándorlás, az iszlám fanatizmus megállítását szolgálják. A prominens francia jobboldali szélsőséges, Éric Zemmour és az osztrák FPÖ vezetője, Herbert Kickl is gratulált az AfD-nek – írja az Oe24.

Boris Pistorius lehet az új alkancellár

A dobogó harmadik fokára zuhant szociáldemokraták kancellárja, Olaf Scholz (SPD) eközben elismerte vereségét a felesége születésnapjával egyidőben tartott vasárnapi választás után, ám kizárta az azonnali lemondás lehetőségét.

Mint mondta, kitart rövidre sikerült megbízatásában, és „az utolsó napig” szeretné vezetni kancellári hivatalát, ezt követően viszont várhatóan visszavonul a politikától.

Vagyis megerősítette, hogy a kormányalakításhoz már semmi köze nem lesz, míg párttársa, a sokak körében népszerű Boris Pistorius védelmi miniszter lehet a CDU vezette koalíció alkancellárja.

Scholz a mélybe rántotta a szocdemeket

Eddigi kormányzati tevékenységére Olaf Scholz kíméletlenül őszinte ítéletet kapott: pártja a valaha volt legrosszabb eredményt érte el idén a szavazatok alig több, mint 16 százalékával – az eddigi mélypont 20,5 százalék volt a 2017-es szövetségi választáson – idézte fel a Morgenpost.

Olaf Scholz és felesége - mellettük Lars Klingbell, az SPD társelnöke
Olaf Scholz és felesége - mellettük Lars Klingbell, az SPD társelnöke
Kép: Getty Images, Andreas Rentz

A mostani eredmény a legrosszabb az SPD több mint százéves történetében, ráadásul a második világháború óta először fordul elő, hogy a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták nem szerezték meg az első két helyet az országos választáson, hanem közéjük ékelődött a szélsőjobboldal – állapítja meg az Euractiv.  

A fiatalok a szélsőségeket választották

Úgy tűnik, hogy az első német választók, köztük a fiatal szavazók túlnyomó többségben a szélsőbal- és szélsőjobboldali pártokra szavaztak – írja a Deutsche Welle. Az exit poll-ok szerint a 18-24 év közötti szavazók 25 százaléka voksolt a szélsőbaloldali Die Linke (A Baloldal) pártra, míg a szélsőjobboldali AfD-t 21 százalék választotta. A jelek szerint további 6 százalék szavazott az új baloldali populista Sahra Wagenknecht Szövetségre (BSW), amely tavaly a Baloldali Pártból alakult. Összességében ez arra utal, hogy a fiatal szavazók több mint fele hátat fordított Németország hagyományos, mainstream pártjainak, azaz a CDU-nak, az SPD-nek és a Zöldeknek.