Habár a német vállalatok és a gazdasági élet és az ipar prominensei a nyilvánosság előtt eddig hagyományosan távol tartották magukat a pártpolitikától, a vasárnapi előrehozott választások közeledtével levetkőzték hűvös visszafogottságukat, és közös kampányt hirdettek a bevándorlásellenes, euroszkeptikus párt, az AfD ellen. 

Úgy tűnik, az sem rettentette el a cégvezetőket, hogy jelentős kereskedelmi partnerük, az USA elnöki tanácsadója, Elon Musk, illetve JD Vance alelnök is nyíltan kiállt a jobboldali populisták mellett, az AfD melletti szavazásra buzdítva a németeket.

Kapcsolódó

Mercedes: árthat a kormányzati kapcsolatoknak

A vezető németországi vállalatok a jobboldali szélsőségesség ellen és a sokszínűség mellett foglalnak állást: mások mellett már a Deutsche Bank, a Mercedes-Benz, a Siemens, a Miele, a csavargyártó Würth-csoport, a Deichmann vagy az Edeka élelmiszerkereskedelmi lánc is egyértelművé tették álláspontjukat a partnerek és az alkalmazottak felé.

Eckart von Klaeden, a Mercedes-Benz külügyi vezetője például úgy nyilatkozott a Deutsche Wellének, hogy a vállalat értékeinek egyértelműen ellentmond az AfD által képviselt idegengyűlölet, antiszemitizmus és szélsőségesség, ami veszélyezteti a jólétet.

A prémium márka képviselője arra is utalt, hogy a jövőbeni német kormánnyal való kapcsolatukat befolyásolni fogja, mely pártok kerülnek a koalícióba.

Az autógyártó nem egyedüliként szólalt fel a jobboldali populizmus ellen: hasonlóan vélekedik a teljes Német Autóipari Szövetség (VDA), akárcsak a dortmundi székhelyű állványgyártó cég, a Bönniger Gerüstbau.

A fentieken túl a Bosch, a Bayer és több mint 30 másik vállalat korábban szövetséget is alapított a tolerancia, a nyitottság és a sokszínűség érdekében.

Kampányukhoz több mint 90 családi vállalkozás csatlakozott. 

Ha az AfD jön, a tőke és a munkaerő távozik

Németországban a vállalatok eddig távol maradtak a pártpolitikától, ahogy a szakmai szövetségek is.

Korábban nem volt jellemző, hogy egyes gazdasági szereplők konkrét pártok mellett vagy ellen szóltaltak volna fel, most azonban több reklámkampány is zajlott – mondta Knut Bergmann, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa. 

Szerinte a kiállás mögött az áll, hogy az üzleti szereplők attól tartanak: hátrányos helyzetbe kerül a környékük, ha ott a radikálisok kerülnek hatalomra, amire főként a keleti országrészben van esély. A kirekesztő nézetek pedig a beruházások, a szakképzett munkaerő bevándorlásának csökkenését idézhetik elő. 

A politikai semlegesség átlépése nem példa nélküli: a vállalatok már a tavalyi EU-s választások előtt is felemelték a szavukat, míg a 2024-es Bergmann-felmérésben több mint 900 vállalatot kérdeztek meg.

Ebben minden második nyugat-német és minden negyedik kelet-német cég helyezkedett nyíltan szembe az AfD-vel. 

Pánikolnak a dexit miatt, féltik az eurót 

A németországi szereplők másik jelentős félelme az, hogy a populista párt EU- és eurószkeptikus, kormányprogramjában többször belengette a dexit lehetőségét. (Az AfD választási programjáról itt írtunk bővebben.)

Az Európai Unióból való kilépés viszont a közgazdászok szerint hosszú évekre alávágna a német gazdaságnak, amelyet a vezető kutatóintézetek, mint a DIW, a müncheni Ifo és az IW Köln is alátámasztanak.

Az elemzők a FAZ-nak kifejtették: az AfD és kancellárjelöltje, Alice Weidel választási programja tönkretenné a német gazdasági modellt, munkahelyek millióit szűntetné meg, adóemeléseket hozna, és cégeket üldözne el.

Szerintük a párt energiaátállás megfordítására irányuló tervei is sokkal többe kerülnének, mint a megújuló energiaforrások, ez pedig tovább mélyítené a válságot a vezető nyugati gazdaságban. 

Tiltakozik a bankszektor a megosztottság ellen

A bankok is ágálnak a jobboldali radikálisok ellen: a KfW állami fejlesztési bank szerint például nem lehet kérdés, hogy a jövő nemcsak Németországban, hanem az Európán belüli Németországban van, idegengyűlölet és izoláció nélkül.

Ezért a pénzintézet a választások előtt csatlakozott ahhoz a 14 aláíróhoz a bankszektorból, amelyek Németország liberális demokratikus alaprendjének megőrzése mellett szólaltak fel, olyan résztvevőkkel, mint a Deutsche Bank, az ING vagy a Frankfurter Sparkasse.

A Commerzbank pedig úgy foglalt állást, hogy a félelem, a protekcionizmus és a megosztottság nem jelent megoldást korunk sürgető problémáira.